A 2025‑ös évben három hónapban mutatkozott negatív havi középhőmérsékleti anomália az 1991–2020-as sokéves átlaghoz viszonyítva. A legjelentősebb eltérés májusban jelentkezett, amikor a középhőmérséklet mintegy 2 °C‑kal maradt el a referenciaperiódus átlagától. Februárban és októberben szintén negatív anomália fordult elő, de egyik hónapban sem haladta meg az eltérés az 1 °C‑ot (3. ábra). A további kilenc hónapban a sokéves átlagnál melegebb volt. A legkisebb, 1 °C alatti pozitív eltérés júliusban, augusztusban és novemberben jelentkezett, míg áprilisban már 1 °C feletti érték volt megfigyelhető. Öt hónapban 2 °C‑ot meghaladó pozitív eltérés rajzolódott ki, a legnagyobb anomália januárban adódott (+2,9 °C). Ezt június és december követte (+2,5 °C), míg márciusban és szeptemberben +2,2 °C‑os különbség jelentkezett. A június a 2., a szeptember a 8., míg a március a 10. legmelegebb lett a 125 éves idősorban, a megfelelő hónapok sorában. A 2025-ös nyár pedig a 7. legmelegebbnek bizonyult 1901 óta.

A 2025-ös év során az ország jelentős részén 11 és 12 °C között alakult az évi középhőmérséklet. Ennél magasabb, 12 °C feletti értékek nagyobb összefüggő területen a déli és délkeleti országrészben fordultak elő. Ezzel szemben az északi területeken, valamint a magasabban fekvő tájakon általában 10 és 11 °C közötti átlagok voltak jellemzőek, míg a legmagasabb hegycsúcsok környezetében az éves középhőmérséklet a 9 °C közelében alakult (4. ábra). A legmagasabb éves középhőmérsékletet 12,8 °C Szeged belterület állomáson mértük, míg a legalacsonyabb éves értéket 7,7 °C-ot Kékestetőn jegyeztük.

Az 5. ábra az évi középhőmérséklet és az 1991–2020-as éghajlati normál közötti eltérés területi eloszlását mutatja be. Az országban többnyire 0,3 és 1,1 °C közötti anomáliák adódtak. A legerőteljesebb pozitív eltérések az Alföld déli, délkeleti részein – elsősorban Szeged környezetében (0,9–1,3 °C) –, a Dél-Dunántúlon – ahol a legmagasabb értékek a Mecsek és Pécs térségében jelentkeztek (0,9–1,3 °C) –, valamint az Északi-középhegység nyugati felén mutatkoztak; utóbbi területen a maximumok a Mátra régiójára összpontosultak (1,1–1,9 °C). Ezzel szemben a legmérsékeltebb anomália a nyugati és északkeleti területeken, illetve az ország középső részén, kisebb foltokban volt jellemző, 0,0 és 0,5 °C közötti értékekkel.

Az év fontos jellemzője az éghajlati indexek számának alakulása, például a hideg és a meleg küszöbnapok száma. Fagyos napból (Tmin ≤ 0 °C) 78 nap volt, ez 12 nappal kevesebb az 1991-2020-as normálnál. Téli napból (Tmax ≤ 0 °C) 8 nap fordult elő, ami a szokásos 24 nap harmada. A zord napok (Tmin ≤ -10 °C) száma mindössze 1 volt, míg a normál 8 nap. Zabar állomáson volt a legtöbb, itt 18 napot regisztráltunk. A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) 103 volt, ami 32 nappal, tehát jelentősen meghaladta az 1991-2020-as átlagot. Hőhullámos napból (Ta ≥ 25 °C) országos átlagban 18 fordult elő. Területi eloszlását a 6. ábra szemlélteti, 2025 nyarán az Alföldön nagy területen meghaladta a 30 napot, míg a Kisalföldön 10-20 nap jelentkezett. A legkevesebb hőhullámos nap a hegyvidékeken volt, a Mátra és a Bükk legmagasabban fekvő részein. 2025-ben hőségnapból (Tmax ≥ 30 °C) a szokásos 29 nap helyett 49 nap adódott, tehát a megszokottnál közel 20-szal többet jegyeztünk. Kübekháza gátőrház állomáson volt a legtöbb, összesen 76 hőségnap jelentkezett. A forró napok száma (Tmax ≥ 35 °C) országos átlagban 8 nap volt, ami az 1991-2020-as átlag közel 3-szorosa.

A 7. ábrán látható Budapest Pestszentlőrinc állomáson a különböző hőmérsékleti értékek 2025. évi menete (tx – havi maximum, txa – a napi maximumok havi átlaga, t – átlag, tna – a napi minimumok havi átlaga, tn – havi minimum). Szembeötlő a hideg február, amikor a havi minimum és a napi minimumok havi átlaga is 0 °C alatt maradt, és a havi átlaghőmérséklet is fagypont közelében alakult. A tavaszi hőmérsékletértékek emelkedése májusban megtorpant. Jól kivehető a hűvös május.Ezt követően kirajzolódik, hogy a legmelegebb hónap a június volt az év során, de nem sokkal maradt el tőle sem a július, sem az augusztus. Nem csak a nyári hónapok, de még szeptember első dekádja is forrósággal telt, így nem meglepő, hogy csupán lassú csökkenés figyelhető meg a szeptemberi maximumhőmérsékleteknél. Az október hűvösebbnek bizonyult az átlagnál, ezt jól mutatja az a töréspont, ami a havi maximum és havi minimum hőmérsékleteknél jelentkezett.  2025-ben a Budapest Pestszentlőrinci állomáson a hőmérsékleti szélsőértékek közötti abszolút terjedelem meghaladta a 46 °C-ot (július 37,8 °C, január -8,3 °C). A nyári időszakban a napi maximumok 30 °C körül alakultak. Januárban 0 °C körüli napi minimumok jelentkeztek, míg februárban 2,5 °C körüli értékek volt a jellemzők. Novemberben 3 °C, decemberben 2 °C közelében volt a minimumok átlaga. A havi hőmérsékleti terjedelem áprilisban és augusztusban (28,5 °C) volt a legnagyobb. Áprilisban a minimumhőmérséklet -2 °C alatt maradt, míg a havi maximumhőmérséklet meghaladta a 26 °C-ot. Augusztusban a legalacsonyabb hőmérséklet 8 °C felett alakult, de a legmagasabb érték megközelítette a 37 °C-ot. A legkisebb havi hőingás pedig decemberben (13,8 °C) adódott.