A homogenizált, interpolált adatok alapján az országos átlaghőmérséklet a 2012-es évben két hónap – a február és a december – kivételével mindegyik hónapban jóval a sokévi átlag felett alakult (3. ábra), hét olyan hónap is volt az év során, mely átlagosan legalább +2°C-os anomáliával zárult. A legnagyobb pozitív eltérést novemberben jegyeztük (+3.1°C), de a nyári hónapokban is említésre méltó különbségek adódtak. A június és az agusztus a 4. legmelegebb június, illetve augusztus lett az 1901-től kezdődő idősorban, míg a július az eddig mért legmelegebb júliusunk volt. Összességében a 2012-es nyár pedig az elmúlt 112 év 2. legmelegebb nyara volt. Emellett a február viszont különösen hidegnek bizonyult, országos átlagban 4.6°C-kal volt hidegebb a megszokottnál, ezzel 1901 óta ez volt a 12. leghidegebb február. Az utóbbi években nem fordult elő, hogy bármely hónap ennyivel hidegebb lett volna a szokásosnál, legutóbb 2002/2003 telén, szintén februárban figyelhettünk meg hasonló mértékű negatív anomáliát. Összeségében, a +1.4°C-os pozitív anomáliával, a 2012-es év a 4. legmelegebb évnek adódott az 1901-től kezdődő idősorban.
Január
Hazánk szinte egész területén enyhébbnek bizonyult a január a szokásosnál, a csekély kivételt csak a Bükk és Mátra képviselte, de a hőmérsékleti anomália itt sem esett -1°C alá. A hónap nagy részében az átlagnál enyhébb volt az időjárás. Az időszak elején a napi középhőmérséklet országos átlaga a 4°C-ot is meghaladta, melyet általában a tavasz beköszöntével, március elején figyelhetünk meg először az évben. Az átlagosnál hidegebb napok két lehűléses időszakhoz kapcsolódóan jelentkeztek. Első alkalommal január 13-án érkezett markáns hidegfront, mely átmenetileg véget vetett a tavaszias időjárásnak, majd a 23-án kezdődő lehűlési hullámmal rendkívül zord időjárás köszöntött ránk.
Február
A havi középhőmérséklet hazánk egész területén fagypont alatti volt. A sokéves átlagos középhőmérsékletnél országszerte mindenhol jóval hidegebb volt, a legkisebb eltérés is elérte a -3°C-ot, a legnagyobb anomália pedig, mely a délnyugati határ közelében rajzolódott ki, a -7.5°C-ot is megközelítette. A január végén kezdődő lehűlés egészen február közepéig tartott, a sokéves átlagnál 11-12°C-kal alacsonyabb napi országos középhőmérsékletet eredményezve. Érdemi melegedés 10-e után kezdődött csak, egy héttel később az értékek már az átlag közelében voltak. A szokásosnál zordabb február mutatója, hogy országos átlagban a hónap 29 napjából mintegy 15 téli nap (Tmax≤0°C) volt, vagyis a hónap felében a hőmérő higanyszála nem emelkedett 0°C fölé (a sokéves átlag 5 nap).
Március
A havi középhőmérséklet hazánk egész területén fagypont feletti volt, többnyire 7-9°C között alakult. Az egész országban melegebb volt a normál értékeknél, a legnagyobb eltéréseket a Dunántúlon tapasztalhattuk (2.5-4°C). A hónap nagyobb részében átlag feletti hőmérséklet volt jellemző, csupán a 4-10-e közötti időszakban alakult a normál alatt a napi középhőmérséklet országos átlagban. 10-e után kisebb-nagyobb ingadozásokat figyelhettünk meg a napi középhőmérséklet alakulásában, de végig a normál felett maradtak az értékek.
Április
Hazánk egész területét pozitív hőmérsékleti anomália jellemezte, április az ország nagy részén átlagosan 1.5-2 fokkal melegebb volt a megszokottnál. A hónap első 11 napját erős ingadozás jellemezte. 10-én megdőlt az országos napi abszolút minimumhőmérsékleti rekord a Zabar állomásunkon mért -9°C-os értékkel. A hónap közepén az országos napi átlaghőmérsékletek a sokéves átlag körül alakultak, a hónap utolsó napjaiban azonban jóval átlag feletti hőmérsékleteket regisztráltunk, háromszor is megdőlt az országos napi melegrekord.
Május
Május hazánkban az 1971-2000-es normálhoz viszonyítva valamivel melegebb volt, egy kisebb terület kivételével a déli határvidéken, ahol 0 és -1°C közötti volt a különbség. A hónap első néhány napján szokatlanul meleg, nyárias idő volt jellemző. Ezekben a napokban több országos melegrekord is megdőlt. A korai melegnek azonban gyorsan vége szakadt, 4-től 17-ig több ciklon frontrendszere is érintette hazánk területét, változékony időjárást hozva. A hónap leghűvösebb napja országos átlagban 14-e volt, amikor a legalacsonyabb napi maximum rekord is megdőlt (5.2°C, Kékestető). A legalacsonyabb állomási értéket azonban nem ezen a napon mértük, hanem 18-án; ekkor Pápán -2°C-ot regisztráltunk, mely új abszolút napi minimum lett. Hőmérséklet szempontjából a hónap második fele kellemesebb, tavaszi időt hozott, normál közeli hőmérsékleti értékekkel.
Június
Hazánk egész területén pozitív hőmérsékleti anomália volt megfigyelhető. Az átlaghoz legközelebbi értékek az ország északkeleti, illetve (kisebb mértékben) délnyugati részein voltak jellemzőek, a legnagyobb pozitív anomália pedig Szeged környékén jelentkezett. Az 1971-2000-es sokéves átlagnál 10 hűvösebb és 20 melegebb nap jelentkezett. A hónap utolsó napja volt a legmelegebb, ekkor 26.9°C volt az országos napi átlaghőmérséklet. A legmagasabb napi maximumhőmérsékletet Bugac állomásunkon mértük június 30-án (38.2°C). Ugyanitt, a június 19-én mért 35.5°C-os maximumhőmérséklettel megdőlt az országos napi maximumrekord.
Július
Július a sokéves átlagnál melegebbnek bizonyult, országszerte az átlagnál legkevesebb 1.3°C-kal mindenhol magasabb átlaghőmérsékletek voltak jellemzőek. A hónap első napjaiban a sokéves átlagnál jóval magasabb napi középhőmérsékleti értékeket figyelhettünk meg, majd 11-16. között erős visszaesést jegyeztünk. Az abszolút napi maximumhőmérséklet július 6-án jelentkezett 39.5°C-os értékkel (Tiszaroff), a legmagasabb napi középhőmérsékleti érték pedig a július 5-i 31.3°C volt Szeged belterületén. Az abszolút napi minimumhőmérséklet a július 17-i 5.8°C (Zabar), a legalacsonyabb napi középhőmérséklet pedig 11.3°C (Nagy-Hideg-hegy).
Augusztus
A nyári hónapok tendenciájának megfelelően augusztus is melegebb volt hazánkban a megszokottnál, a havi átlaghőmérséklet több helyen 3-4 fokkal is meghaladta az 1971-2000-es normál értékét. A hónap elejétől 8-ig és 17-től 27-ig az 1971-2000-es normál felett alakultak az értékek, 9-től 16-ig pedig a normál alatt. 6-án volt országos átlagban a legmelegebb, a napi átlaghőmérséklet 28.9°C volt, a legenyhébb nap pedig 12-e volt 16.2°C-kal. A hónap során 24 napon volt magasabb és 6 napon alacsonyabb az országos átlaghőmérséklet a sokéves átlagnál.
Szeptember
Az 1971-2000-es normálhoz viszonyítva elmondhatjuk, hogy szeptember az ország egész területén az átlagnál melegebb volt. A hónap során melegebb és hűvösebb időszakok váltakoztak, de a 30 napból 21 napon a sokéves átlag felett alakult a napi középhőmérséklet. Szeptember 21-ig hűlő tendencia figyelhető meg az értékekben, míg 21-től a hónap végéig melegedő. A hónap legmelegebb napja országos átlagban 3-a volt (23°C), a legnagyobb pozitív anomáliát azonban nem ezen a napon, hanem a hónap végén, 27-én figyeltük meg, amikor 7.3°C-kal volt melegebb az ilyenkor szokásosnál. A leghűvösebb 20-21-e volt (11°C).
Október
Az előző hónapokhoz hasonlóan ismét egy egységesen pozitív anomáliájú kép rajzolódott ki az 1971-2000-es évhez viszonyítva, 0 és +1.5°C közötti értékek voltak jellemzőek országszerte. Októberben a normálhoz viszonyítva két melegebb és két hidegebb időszakot tapasztaltunk. A hónap egy kellemesen meleg héttel indult (szeptember első felében szoktak ilyen magas napi középhőmérsékletek jelentkezni), a napi maximumhőmérsékletek általában még 20°C felett alakultak országszerte, sőt egyes napokon jóval meg is haladták azt. A jó időnek a 8-án érkező markáns hidegfront vetett véget, több mint 5°C-os lehűlést okozva egyik napról a másikra. Ez az átlagnál 2-3 fokkal hűvösebb idő 13-áig tartott, innentől ismét egy melegebb időszak következett, főként anticiklonális helyzetek alakították térségünk időjárását, egészen 27-ig, amikor ismét egy ciklon frontrendszere okozott lehűlést.
November
Az 1971-2000-es sokéves átlagnál országszerte több fokkal melegebb volt ebben a hónapban, hazánk keleti felében 2-3°C-os, középső és nyugati részén pedig 3-4°C-os pozitív anomália volt jellemző. A napi középhőmérsékletek országos átlagai szinte egész novemberben a normál felett alakultak, csupán 7-én és 9-én volt hűvösebb az átlagnál. A küszöbnapokat tekintve is kitűnik a hónap enyhe időjárása. Fagyos napból (napi minimumhőmérséklet ≤ 0°C) ugyanis az átlagos 12 helyett csupán 4-et regisztráltunk országos átlagban, míg téli nap (napi maximumhőmérséklet ≤ 0°C) nem fordult elő egy állomásunkon sem (a sokéves országos átlag 1 nap).
December
A nyugati határterületeket leszámítva az ország területén a szokásosnál valamelyest hidegebbnek bizonyult a december. Bár a hónap elején a sokéves normálnál magasabb napi középhőmérsékleti értékeket regisztráltunk, pár nap elteltével országos átlagban a hónap leghosszabb (11 nap) átlag alatti periódusa következett. Ezt egy ciklonnak köszönhetően a megszokottnál melegebb időszak követte, majd 20-ától kezdődően egy anticiklon hatásaként pár napos lehűlést tapasztalhattunk. Később a Kárpát-medencét 26-áig egy ciklon hullámzó frontálzónája érte el, ezért változékony, de az ország nagyobb részén a sokévi átlagnál enyhébb időjárásban volt részünk.
Hazánk éves középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 11-12°C között alakult (8. ábra), míg a sokéves átlagok szerint ezeken a területeken általában 9-11°C-os hőmérsékletek jellemzőek. A hőmérséklet eloszlása körülbelül a sokéves átlagértékek eloszlásával megyegyezően alakult. A leghidegebb az Északi-középhegység magasabb pontjain jelentkezett, itt 7°C alatti értékeket is láthatunk, míg az ország egyes részein, főként a Dunántúl területén 12°C feletti értékek is előfordultak.
A téli félévet jellemző hideg küszöbnapok száma, főként a februári rendkívüli hidegnek köszönhetően, átlag körül, illetve felett alakult. A legnagyobb eltérést a leghidegebb napokat jelentő zord napok számában figyelhettük meg, mely azon napokat jelenti, amikor a napi minimumhőmérséklet nem haladta meg a -10°C-ot. Ebből átlagosan 9-et szoktunk számolni, míg 2012-ben közel kétszer ennyit, 17-et figyeltünk meg országos átlagban. Ennek rendkívüliségét az is mutatja, hogy még Budapest belterületén is – ahol a legkevesebb zord nap volt – 5 napon fordult elő ilyen hideg. Emellett fagyos napból (Tmin ≤ 0°C) 92-t számoltunk országos átlagban, mely csupán 4-gyel maradt el a szokásostól, téli napból pedig 28-at, mely 3-mal több a sokéves átlagnál.
A meleg küszöbnapok száma is a 2012-es nyári félév meleg voltát tükrözi. Nyári napból (Tmax ≥ 25 °C, vagyis, ha a maximumhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot) 104-et regisztráltunk országos átlagban, míg az 1971-2000 közötti időszak alapján megszokottnak mondható érték 75 nap. Hőségnapból (Tmax ≥ 30°C) a szokásos mennyiség több mint dupláját jegyeztük (20 helyett 49-et) országos átlagban (9. ábra). A legnagyobb eltérést azonban a forró napok (Tmax ≥ 35°C) számánál láthatjuk: a szokásos 1 helyett 12 nap felelt meg ennek a kritériumnak. A nyár folyamán több, hosszantartó kánikulai időszakot is átéltünk. Négy, a 27°C-os napi középhőmérsékletet elérő, ill. meghaladó hőhullámot regisztráltunk Budapest-Pestszentlőrinc állomáson, 24 hőhullámos nappal, mely az eddig észlelt legnagyobb szám egy éven belül (az eddigi legtöbb, 13 hőhullámos napot 1992-ben jegyeztük).
A 10. ábrán látható pestszentlőrinci állomásunk hőmérsékletének 2012. évi menete (tx – abszolút maximum, txa – maximumok havi átlaga, t – átlag, tna – minimumok havi átlaga, tn – abszolút minimum). E görbéket tekintve is szembetűnő a februári hideg, valamint a novemberi enyhe időjárás. Az abszolút minimum hőmérsékleti görbéje jelentősen eltér a többi görbe menetétől, jobban megtörik, míg az abszolút maximumhőmérséklet görbéje viszonylag egyenletes.
