Hazánk éghajlatát globálisan a jelentõs évi hõmérsékletingás jellemzi. A hõmérséklet idõbeli alakulása, az egyes évszakok, hónapok idõjárása nagyon változékony.
Szeptember kivételével az év minden hónapjának országos középhõmérséklete, a sokévi átlag felett adódott (3.ábra).
Január
Az egész országban enyhébb volt a sokévi átlagnál (4. ábra). A pozitív hõmérsékleti anomália az északnyugati országrészben volt a legnagyobb (helyenként a 4,8 fokot is elérte). Január legmelegebb napján, 20-án Rábagyarmaton 17,5 °C-os napi maximumhõmérsékletet regisztráltak, amivel megdõlt az adott napra vonatkozó százéves melegrekord. Ugyanaznap a január 20-ra vonatkozó éjszakai melegrekord is megdõlt - Táton hajnalban 9°C-os minimumhõmérsékletet regisztráltak.
Február
Hasonlóan az elõzõ hónaphoz enyhébb volt a sokévi átlagnál. Átlagnál hidegebb idõre csak a hónap második dekádjában volt példa. Országos napi hõmérsékleti rekord is született a hónapban, 26-án Túrkevén megdõlt az országos melegrekord: +20 fokot mértek, amire ezen a napon még nem volt példa a mérések kezdete óta.
Március
Szintén enyhébb volt a sokévi átlagnál. Március legmelegebb napján, 2-án Nagykanizsán 20,5 °C-os napi maximumhõmérsékletet regisztráltak, ezen a napon ilyen meleget még nem mértek. Ezen a napon a délnyugati, nyugati országrészben is 15-20 fokig emelkedett a hõmérõ higanyszála. Az ország többi részén 10-15 fok körül alakult a napi maximum értéke, kivételt csak a hegyvidékek jelentettek. Március 1-jén délelõtt 120 kilométeres óránkénti sebességgel tomboló szélvihar érkezett meg az ország észak-nyugati területeire, ami késõbb végigsöpört a fõvároson és Pest megyén, illetve Békésben is. Országszerte nagy károk keletkeztek: a vihar fákat csavart ki és épületekben tett kárt.
Április
Hasonlóan az elõzõ hónapokhoz 2008. áprilisa is enyhébb volt a sokévi átlagnál (5. ábra). Az ország középsõ és keleti részén +0,5 +1,0 fokos eltérés adódott a normálhoz képest, míg fõként a Dunántúlon, ettõl magasabb értékek voltak jellemzõek (+1, +1,5 fok).
Május
Ismét melegebb volt a sokévi átlagnál. Május legmelegebb napján, 28-án Kecskemét K-pusztán 34,1 °C-os napi maximumhõmérsékletet regisztráltak, a hónap ezen napján ilyen meleget még nem mértek az országban a mérések kezdete óta.
Június
Országos átlagban 2008 júniusa az átlagosnál melegebb volt. A középhõmérséklet a legtöbb helyen 20°C körül alakult, ennél alacsonyabbat a magasan fekvõ területeken, magasabbat pedig délkeleten mértek. A legmelegebb idõszak 21-e és 26-a között volt, 23-án több mint 6 fokkal volt melegebb a szokásosnál. Ennek a periódusnak köszönhetõ, hogy ebben a hónapban az országban a (30 fokot meghaladó maximumhõmérsékletû) hõségnapok száma átlagosan elérte az 5-öt.
Július
Országos átlagban 2008 júliusa (6. ábra) az átlagnál kissé melegebb volt. Az Alföld nagy részén 21-22 fok között alakult a havi középhõmérséklet, míg az ország jelentõs részén 20-21 fok adódott. Átlag feletti értékek tartósan 25-e után fordultak elõ. A leghidegebb 23-án volt ekkor a hõmérséklet több mint 6 fokkal maradt el az átlagtól.
Augusztus
Az átlagnál melegebb volt. Az ország jelentõs részén a normálhoz képest +1 +2 fokos eltérést figyelhettünk meg. Hosszabb átlag feletti és rövidebb átlag alatti idõszakok váltották egymást. A legmelegebb idõszak 12-e és 15-e között volt. 15-én több mint 5 fokkal volt melegebb a szokásosnál, 17-én azonban már az országos átlagérték közel 4 fokkal volt alacsonyabb az átlagosnál. Az augusztus 13-15 közötti meleg idõszakban II. fokú hõségriasztás volt érvényben.
Szeptember
Országos átlagban 2008 szeptembere az átlagnál hûvösebb volt. Az ország területén szinte mindenhol a negatív hõmérsékleti anomália volt jellemzõ. A legmelegebb 7-én volt, amikor is több mint 8 fokkal volt melegebb az ilyenkor szokásosnál. 12-én egy hidegfront érte el hazánkat, ami jelentõs lehûlést okozott. Szeptember 6-án (36,7°C) és 7-én (37,6°C) is megdõlt a napi országos melegrekord. Mind a két napon Szeged külterületen adódott a maximum. Szeptember 5-7. között a nagy meleg miatt másodfokú hõségriasztás volt érvényben. A melegrekordok után hidegrekordok születtek. A szeptember 15-17. közötti idõszak mindhárom napján megdõlt az országos hidegrekord. Kékestetõn ezen a három napon csak 4,6, 5,3 és 4,7°C volt a napi maximumhõmérséklet értéke, amire a mérések kezdete óta nem volt még példa.
Október
Az átlagnál melegebb volt. Az ország nagyobb részén a normálhoz képest +1,5 +2 fok közötti eltérés volt tapasztalható. A sokévi októberi átlaghõmérséklettõl legkevésbé az északkeleti és a nyugati országrész középhõmérséklete tért el.
November
Az átlagnál ismét melegebb volt. Az ország nagyobb részén a havi középhõmérséklet +2,0 +2,5 fokkal volt magasabb az ilyenkor megszokottnál. A legmelegebb a hónap elsõ napján volt, amikor is az országos középhõmérséklet 6,8 fokkal volt magasabb a sokévi normálértéknél. A napos, enyhe idõjárásnak köszönhetõen Nyíregyházán másodszor érlelt gyümölcsöt a málna. Az idõszak elõrehaladtával fokozatosan csökkent a napi országos átlaghõmérséklet értéke, átlag alatti hõmérséklet 16-án, 18-án, 19-én, illetve 22-28 között fordult elõ.
December
Az átlagnál melegebb és csapadékban gazdagabb volt. Az ország területén mindenhol a pozitív hõmérsékleti anomália volt jellemzõ. A Tiszától nyugatra fekvõ területek nagy részén a normáltól +1,5 +2 fok közötti eltérés volt tapasztalható. A déli és a keleti területeken +2 +2,5 fokos pozitív eltérés adódott. Keleten voltak olyan részek, ahol az átlagtól való eltérés +3 +3,5 fok. A legmelegebb 1-jén volt, amikor is több mint 6,5 fokkal volt melegebb az ilyenkor szokásosnál. A szokatlanul enyhe idõjárásnak köszönhetõen a Mecsekben virágzott a hóvirág. A leghidegebb 29-én volt, ekkor az országos középhõmérséklet 7 fokkal maradt el az ilyenkor szokásostól. Ezen a napon a minimumhõmérséklet értéke több helyen, elsõsorban az északi országrészben, -10 fok alattinak adódott. Ugyanezen a napon egy nap leforgása alatt a szálló por koncentrációja jelentõsen megemelkedett több hazai nagyvárosban, a fellépõ erõs inverzió miatt.
Az országon belül 5,7°C és 13,4°C között alakult az évi középhõmérséklet értéke (8. ábra).
A hõmérsékleti küszöbnapok száma 2008-ban az alábbiak szerint alakult a sokévi átlaghoz képest: a meleg küszöbnapok száma meghaladta a normálértékeket, a hideg küszöbnapok száma pedig elmaradt azoktól. 2008-ban országos átlagban 12 nap volt téli nap, ez 13 nappal kevesebb mint a szokásos, és 3 nap zord, ami 6 nappal maradt alatta a szokásos értéknek. Nulla fok alatti hõmérséklet 74 napon fordult elõ - a 30 éves átlagérték 96 nap. 2008-ban 85 nyári nap volt átlagosan, ami 10 nappal több, mint a szokásos. A hõségnapok száma 27 volt (9. ábra), ami 7 nappal haladja meg az átlagos 20-at. 2008-ban átlag 2 forró napunk volt, ami megegyezik az 1971-2000-es idõszak átlagával.
A 10. ábrán Budapest-Pestszentlõrincen lévõ állomásunk hõmérsékletének 2008. évi menetét mutatjuk be. A napi hõmérsékleti minimumból, átlagból és maximumból számolt havonkénti átlagértékébõl láthatjuk az évi menet alakulásán túlmenõen azt is, hogy a minimum-maximum közti hõingás a nyári napokon általában nagyobb, mint a téli napokon. Az adott hónapban fellépett abszolút minimum és abszolút maximum értéke is szerepel az ábrán (legvastagabb vonalak), ezek tágassága nyilvánvalóan még nagyobb.