A 2003 év elsõ napjaiban enyhe volt az idõ, de utána téliesre fordult idõjárásunk.

Január leghidegebb hajnalán (12-én, ill. 13-án) szeszélyes területi elosz-lásban -7 és -27 fok közé hûlt le a levegõ, sõt az északi lejtésû völgyekben néhol -30 fok alá süllyedt a hõmérséklet (Zabar 2003. évi abszolút minimum: -31,9°C). A hideg elviselését nehezítette a sok helyen megerõsödõ szél is.
Februárban az országos átlaghõmérséklet a sokéves átlagnál több mint 5°C-kal hidegebb volt. Az ország túlnyomó részében a február mind a 28 napja fagyos napnak számított (amikor a napi minimumhõmérséklet <= 0°C), és a hónapnak legalább fele téli nap (napi maximumhõmérséklet <= 0°C) volt.
A márciusi és áprilisi középhõmérsékletek is az átlag alatt alakultak (3. ábra). Az utolsó tavaszi hónapban, májusban beköszöntött a nyár: az ország legnagyobb részén több mint 20 nap volt ún. "nyári nap", amikor a maximum-hõmérséklet meghaladta a 25 fokot. Az Alföld legnagyobb részén 10-12 hõségnap is elõfordult (amikor a maximum a 30 fokot is túllépte). Az idei május az utólsó 100 év legmelegebb májusa volt.

A nyár rendkívül meleg volt. Júniusban a napi középhõmérséklet minden napon átlag feletti volt országszerte, a hõmérséklet havi átlaga 3-5 fokkal lett magasabb a megszokottnál. Nyári nap volt (amikor a napi maximumhõmérséklet meghaladja a 25°C-ot) az ország déli területein a hónap mind a 30 napja, de a síkvidékeken is a hónap több mint 2/3-a. Az ország legmagasabb pontjait kivéve Magyarország egész területén 9-18 nap volt hõségnap. Forró nap (35°C-osnál is magasabb maximumhõmér-sékletû nap) országszerte 1-2 fordult elõ június folyamán, Kecskeméten, K-pusztán pedig 5 forró napot regisztráltak. Júliusban folytatódott a meleg, augusztusban is kánikula tombolt: csupán az ország északkeleti csücskétõl a Mátráig terjedõ térségben, valamint a Bakonyban nem emelkedtek a napi maximumok 35 fok fölé a hónap során.

Az elmúlt évben az õsz elsõ hónapja, a szeptember igen változékony volt.
Október szinte nyáriasan meleg idõjárással vette kezdetét, azonban hûvösebbre fordult az idõ. A havi középhõmérséklet a sokéves átlagnál mintegy 2-3°C fokkal alacsonyabbnak adódott. Október 19-tõl kezdve szinte minden éjszaka fagyos volt. A hónap legcsípõsebb napján, október 24-én pedig a legmagasabb nappali hõmérséklet is csupán -1 és 4°C között alakult az ország területén.
November az átlagnál melegebb idõvel köszöntött be. A hónap közepén bekövetkezett jelentõsebb lehülés ellenére november középhõmérséklete összességében több mint 2°C-kal meghaladta az ilyenkor szokásos értéket.
December az átlagnál melegebb idõvel kezdõdött. A hónap végén bekövetkezett jelentõsebb lehülés ellenére december középhõmérséklete összességében mintegy 0,4°C-kal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket.

Az évi középhõmérséklet országszerte 6,2 (Kékestetõ) és 12,1°C (Budapest XI.ker.) között alakult (4. ábra).
Az ország északkeleti harmadát kivéve 10°C felett volt az átlaghõmérséklet.

Az ország északkeleti harmadát kivéve 10°C fel A 2003. év hõmérsékleti viszonyainak jellemzésére megnéztük a hõmérsékleti küszöbnapok elõfordulásait is. A téli küszöbnapok számát a 2002-03 tél idõjárása határozta meg elsõsorban. Az év során átlagosan 33 téli napot (T_max<=0°C) regisztráltak, ez a sokéves átlag körüli érték. Az elmúlt évben átlagosan 117 napon süllyedt a hõmérõ higanyszála fagypont alá az ország területén, ami több mint 20 %-kal több a sokéves országos átlagnál. Nyári nap (T_max >= 25°C) átlagosan 113 fordult elõ, ami 74 %-kal több a szokásosnál. A sokéves átlag szerint 65 nap, azaz bõ két hónap hosszúságú a nyári napok összes száma, a 2003-ban elõfordult 113 eset pedig közel négy hónap idõtartam! Hõségnapot (T_max >= 30°C) átlagosan 51-et regisztráltak, ebbõl 15 szokott elõfordulni évente (5. ábra). Az ország déli területeinek nagy részén a sokéves átlag több mint négyszeresét regisztrálták 2003-ban. Tavaly átlag 4 forró napunk (T_max >= 35°C) volt, ezek évi száma az 1961-90-es idõszak alatt nem érte el az 1 napot.

A 6. ábrán Budapest-Pestszentlõricen lévõ állomásunk hõmérsékletének 2003. évi menetét mutatjuk. A napi hõmérsékleti minimumból, átlagból és maximumból számolt havonkénti közép értékébõl láthatjuk az évi menet alakulásán túlmenõen azt is, hogy a nyári napokon általában nagyobb a minimum-maximum közti hõingás mint a téli napokon. Az adott hónapban fellépett abszolút minimum és abszolút maximum értéke is szerepel az ábrán. Ezek tágassága nyilvánvalóan még nagyobb.