Hazánk éghajlatát globálisan a jelentős évi hőmérsékletingás jellemzi. A hőmérséklet idõbeli alakulása, az egyes évszakok, hónapok időjárása nagyon változékony.
2002. első napjaiban még folytatódott a 2001. decemberi rendkívüli hideg, a tél második felében azonban szokatlanul tavaszias meleg köszöntött be. A januári hőmérsékleti maximumok helyenként meghaladták a +18,0 fokot, a hónap utolsó napjaiban több helyen megdőlt az évszázados rekord. A legmelegebbet (+20,0 fokot) 29-én regisztrálták az Országos Meteorológiai Szolgálat mázai állomásán (Baranya megyében). Helyi rekordok még február elején is előfordultak.

A tavaszi középhõmérsékletek is az átlag felett alakultak (3. ábra). Fõként márciusban és májusban volt jóval enyhébb az idő a szokásosnál. A májusi fagyok idén nem okoztak gondot a mezőgazdaságban.
A nyár rendkívül meleg volt. Június első dekádjában még a szokásos hőmérsékletek fordultak elő. A hónap közepétõl kezdődően beköszöntött a kánikula. A nyár elején ritkábban van benne részünk, idén júniusban egyfolytában kb. tíz napig tartott (4. ábra). A fővárosban és az ország déli felében nem ritkán 30°C fölött volt a maximum hőmérséklet, három napon pedig még a 35 fokot is meghaladta. A forróság elviselését nehezítette, hogy a hajnali minimumok 20 fok felett maradtak. Júliusban és augusztus nagy részében is folytatódott a kánikula. A fővárosban július 10-én dõlt meg az aznapra vonatkozó rekordhőmérsékleti (1942 évi 33,6 fokos) érték, az új rekord: 34,9 fok.

Az elmúlt évben az ősz szeszélyesen alakult. A szeptemberi középhőmérséklet csupán néhány tized fokkal, de elmaradt a szokásostól, a hónap nagyobbik részében országszerte hűvös, csapadékos időben volt részünk. Az október jellegzetesen őszies időjárású volt. November 4-én hullott le az "első hó", ezt követõen 14 és 21 között hirtelen beköszöntött a késői "vénasszonyok nyara". A nappali csúcshőmérséklet az országban mindenütt 15 fok felett alakult, sőt egyes napokon a 20 fokot is meghaladta. Néhány helyi melegrekord is született, november 15-én például Fonyódon 24,0 fokot, Keszthelyen 23,9 fokot mértek. Budapesten az utolsó ötven évben nem volt arra példa, hogy november közepén a legmagasabb nappali hőmérséklet 5 napon keresztül 18 fok felett alakult volna.
Az évi középhőmérséklet országszerte 6,9 és 12,5°C között alakult (5. ábra). A hegyvidékek és az északkeleti országrész kivételével 11°C feletti volt az átlaghőmérséklet az egész ország területén. 12°C-nál is melegebb volt a főváros belterületén és az ország néhány déli állomásán.

A 2002. év hőmérsékleti viszonyainak jellemzésére megnéztük a hőmérsékleti küszöbnapok elõfordulásait is. Az év során átlagosan 24 téli napot (T_max <= 0°C) regisztráltak, ez a sokéves átlag alatt maradt. Az elmúlt évben átlagosan 95 napon süllyedt a hőmérő higanyszála fagypont alá az ország területén, ami közelítõleg megegyezik a sokéves országos átlaggal. Nyári nap (T_max >= 25°C) átlagosan 79 fordult elõ, ami több a szokásosnál. Hőségnapot (T_max >= 30°C) átlagosan 25-öt regisztráltak, ebből 15 szokott elõfordulni évente. Tavaly átlag 2 forró napunk (T_max >= 35°C) volt, ezek évi száma az 1961-90-es idõszak alatt nem érte el az 1 napot.

A 6. ábrán Budapest-Pestszentlőricen lévő állomásunk hőmérsékletének 2002. évi menetét mutatjuk. A napi hőmérsékleti minimumból, átlagból és maximumból számolt havonkénti közép értékéből láthatjuk az évi menet alakulásán túlmenően azt is, hogy a nyári napokon általában nagyobb a minimum-maximum közti hőingás mint a téli napokon. Az adott hónapban fellépett abszolút minimum és abszolút maximum értéke is szerepel az ábrán. Ezek tágassága nyilvánvalóan még nagyobb.