Ahogy 3. ábránkon is jól látható, egy kivétellel az összes hónap jelentősen melegebb volt a megszokottnál. A legnagyobb pozitív anomália augusztusban jelentkezett, a havi átlag 2.8 °C-kal magasabbnak adódott a normálnál. Ezt követi a január (+2.7 °C), illetve a július (+2.3 °C), és a december (+2.3 °C). Mindezek eredményeként az augusztus a 3., a július a 2. és a január pedig a 7. legmelegebb augusztus, július és január, de az első 20 helyezett között szerepel még szeptember és június hónap is. Az április és a május havi középhőmérsékleti értékek megegyeznek a sokévi átlaggal. Ezzel együtt 2015-höz köthető a 6. legmelegebb tél és a 4. legmelegebb nyár az adatsorok 1901-es kezdete óta.
Hosszantartó hőhullámok és hőségriasztások jellemezték a 2015-ös nyarat, ezért nem meglepő, hogy a nyár középhőmérséklete magasabbnak bizonyult a sokéves átlagnál. 2015 a harmadik legmelegebb év hazánkban adatsoraink 1901-es kezdete óta, és a legmelegebb év globálisan 1850 óta.
Január
2015 januárja az ország legnagyobb részén 2-3 °C-kal melegebbnek bizonyult a megszokottnál. A Mátra környékén figyeltük meg a legnagyobb eltérést, itt még a 3.5 °C-ot is meghaladta az anomália. A sokéves átlagnál hűvösebb január sehol sem fordult elő az országban. A január jelentősen melegebb volt a megszokottnál: 2.7 °C-os pozitív anomália adódott országos átlagban (havi országos átlaghőmérséklet: 1.7 °C; sokéves átlag: -1 °C). A középhőmérséklet 1 és 3 °C között alakult hazánk legnagyobb részén, ugyanakkor DNy-ÉK irányú átlaghőmérséklet-csökkenés is megfigyelhető volt. A DNy-i területeken 3-4 °C közötti értékek voltak jellemzőek, ÉK-en pedig 0-1 °C közötti átlagokat jegyeztünk. A legalacsonyabb hőmérsékletek főként az ország északkeleti területein alakultak ki.
Február
A februári középhőmérséklet +1 és 2 °C között alakult hazánk legnagyobb részén. A Balaton feletti területeken még megjelentek a sokéves átlagtól elmaradó középhőmérsékletek (legfeljebb -0.5 °C), a keleti országrészben azonban már jellemzően a + 1.5°C-ot is meghaladta az anomália értéke. A legnagyobb eltérést Sárospatak és Tokaj között tapasztaltuk. Ezen a területen +3 °C-kal is melegebb volt a megszokottnál. Az országos februári átlaghőmérséklet 1.9 °C-nak adódott, amely 1.3°C-kal haladta meg a normálértéket.
Március
2015 márciusa szintén jelentősen melegebbnek bizonyult a megszokottnál, az országban sehol sem volt hűvösebb a harmincéves átlagnál. Míg a Dunántúlon csupán 0-1 °C-kal volt melegebb az átlagértéknél, addig a Dunától keletre többnyire 1-1.5 °C pozitív anomáliát mértünk, az Északi-középhegység egyes részein pedig még ennél is nagyobb volt a különbség. Márciusban a középhőmérséklet 6-8 °C között alakult, általában a délkeleti és délnyugati területek voltak a legenyhébbek. Alacsonyabb értékek a hegyvidéki területeken voltak jellemzőek, itt helyenként a 3 °C-ot sem érte el a középhőmérséklet. Átlagosan Kékestető volt a leghidegebb, míg Budapest belterület és Szeged belterület a legmelegebb.
Április
Az ország nagy részén 10-12 °C között alakult a havi átlaghőmérséklet, eközben az országos átlag 11 °C körül volt. A déli területeken és a Kisalföldön enyhébb, míg a magasabban fekvő területeken hűvösebb időjárás volt jellemző. A legalacsonyabb havi átlaghőmérsékletet Kékestetőn (5.6 °C), a legmagasabb értéket Szeged külterületén (12.8 °C) regisztráltuk. A havi országos átlaghőmérséklet 11.0 °C volt, amely éppen megegyezik a sokéves átlaggal. A középhőmérséklet az 1981-2010-es normáltól általában -1 - +1 °C-kal tért el, a Duna-Tisza közén, a Tiszántúlon és a Dunántúl északi részén negatív, a Dunántúl déli és nyugati területein pozitív anomália volt jellemző.
Május
2015 májusának átlaghőmérséklete szintén az 1981-2010 normálértékhez hasonlóan alakult. A Dunántúl déli, délnyugati és az Alföld délkeleti részén egy kicsivel, mintegy 0.5 °C–kal volt melegebb az átlagnál, ezzel szemben az ország többi részén (0-1 °C) negatív anomália volt jellemző. Az ország területén a középhőmérséklet zömmel 15-18 °C között alakult, néhány fokkal alacsonyabb értékeket regisztráltunk a hegyvidéki területeken. Kékestetőn volt a leghidegebb (10.9 °C), míg Szeged belterület állomáson a legmelegebb (17.9 °C). A legmagasabb napi maximumhőmérsékletet (32.3 °C) Dévaványa állomáson mértük május 19-én. A legalacsonyabb napi minimumhőmérsékletet (-0.8 °C) Zabaron mutatta a hőmérő május 1-jén.
Június
A júniusi középhőmérséklet országos átlagban 20.2 °C-nak adódott. A legmagasabb havi átlagok az ország középső és keleti részein figyelhetők meg (20-21 °C között), északon és nyugaton 17-20 °C közötti értékek jellemzőek. A legmelegebb a teljes hónapot tekintve Szeged belterületén volt (júniusi átlag: 21.9 °C), a leghűvösebb júniust pedig Kékestetőn jegyeztük (14.5 °C). A sokéves átlaghoz képest a júniusi középhőmérséklet 1.1 °C-kal volt melegebb. Átlagosan 0.5-2 °C-kal kaptunk magasabb értékeket a sokéves átlagnál. Nógrádszakál, Ipolytarnóc és Ludányhalászi környezetében volt csak valamelyest hűvösebb a megszokottnál, az anomália értéke azonban itt sem haladta meg a -0.5 °C-ot.
Július
Az országos július havi középhőmérséklet a homogenizált, interpolált adatok alapján 23.4 °C volt és ezzel a 2. legmelegebb júliusnak bizonyult az 1901-es mérések óta. A legmelegebb a Tisza mentén és a délkeleti országrészben volt, itt a havi középhőmérséklet elérte a 25 °C-ot. (Viszonyításképpen, ha mindössze három egymást követő napon a középhőmérséklet eléri a 25 °C-ot, az már megfelel a másodfokú hőségriadó kritériumának). A leghűvösebb júliust Kékestetőn figyelhettük meg (havi átlaghőmérséklet: 18.4 °C). A normálértékhez képest 2.3 °C-kal melegebb volt a 2015-ös július.
Augusztus
A 2015-ös augusztust leginkább a forróság jellemezte országszerte. A havi országos átlaghőmérséklet 23.3 °C volt és ezzel a 3. legmelegebb augusztus 1901 óta. A legmelegebb a Tiszántúl déli részén volt, itt a havi középhőmérséklet a 25 °C-ot is elérte. Nyugat-kelet irányú növekedés látható: nyugaton jellemzően 21-23 °C közötti értékeket jegyeztünk, keleten túlnyomórészt 23 °C felettieket. Országos átlagban 2.8 °C-kal melegebb volt a 2015-ös augusztus az 1981-2010-es évek átlagánál. A legnagyobb anomáliák jellemzően az ország északi felében fordultak elő, az adott területen megszokott átlaghőmérsékleteknél nem ritkán 4-5 °C-kal is magasabb értékeket kaptunk eredményül.
Szeptember
A havi országos átlaghőmérséklet 17.4 °C volt, ami 1.6 °C-kal magasabb a sokéves átlagnál. A Bakonyban kisebb területeken jelentkezett -0.5 – 0 °C-os negatív anomália, míg az ország többi részén pozitív irányú eltérés volt megfigyelhető. A Dunántúlon általában 0-1 °C-kal, a Duna-Tisza közén 1-2 °C-kal, a Tiszántúlon 2-3 °C-kal volt melegebb a hónap a megszokottnál. Szeptemberben az ország túlnyomó részén 16-18 °C-os középhőmérsékletet mértünk. A Tiszta mentén és az Alföld délkeleti részén, igen nagy területen jelentkeztek 19-20 °C közötti értékek. Hűvösebb területek a magasabb hegységeinkben voltak (13-16 °C), az Északi-középhegység legmagasabb pontjain 12 °C alatti értékeket is láthatunk a térképen. Érdekesség, hogy a hónap középét rendkívül meleg időszak jellemezte, szeptember 18-án Körösszakálon 37.3 °C-ot mértünk.
Október
Az ország nagy részén 9-11 °C között alakult a havi középhőmérséklet, a magasabban fekvő területeken volt néhány fokkal hidegebb. Az országos középhőmérséklet 9.9 °C volt. Országos átlagban 0,6 °C-kal volt hűvösebb az idei október a megszokottnál. Kismértékű pozitív hőmérsékleti anomália előfordult a Szatmári-síkon, a Bodrogközben, a Zempléni-hegységben, a Bükkben, a Börzsönyben és a Vértesben, de leginkább a negatív anomália volt jellemző. Az átlagostól a legnagyobb eltérés a Kiskunságon, a Dunántúl déli részén és a Bakonyban jelentkezett, a terület jelentős részén 1-1.5 °C között volt a negatív anomália, a Balaton közelében foltokban meghaladta a 1.5 °C-ot.
November
A megszokottnál 1.8 °C-kal volt melegebb a november. Az ország területén a középhőmérséklet jellemzően 5-8 °C között alakult, néhány fokkal alacsonyabb értékeket regisztráltunk az északkeleti határszélen, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. A Pécsi Tudományegyetem TTK állomáson volt a legmelegebb (8.7 °C), míg a leghidegebbnek Zabar bizonyult (4.2 °C).
December
A szokásosnál melegebb (2.3 °C-kal) volt a decemberi időjárás. Az ország északkeleti felében az ilyenkor megszokott átlaghőmérsékleteknél 3-4 °C-kal is magasabb értékeket regisztráltunk. Hűvösebb körzetek az Északi-középhegység legmagasabb pontjain, főként a Bükkben és a Zempléni-hegységben voltak, de még ezeken a területeken is magasabb hőmérsékleti értékeket mértünk, mint az 1981-2010-es normálérték.
12 °C-nál is magasabb éves középhőmérsékletek jellemezték az ország jelentős részét. DK-ÉNy irányú csökkenés figyelhető meg az értékekben (8. ábra), és mindössze a magasabban fekvő területeinken jegyeztünk 10 °C-nál alacsonyabb átlagokat.
A hőmérsékleti anomália túlnyomóan +1.2 – 1.7 °C között alakult 2015-ben. Az ország ÉK-i, K-i részén láthatóak a legmagasabb értékek (9. ábra), a határszélen 1.9 °C-nál is magasabb volt az eltérés mértéke. A megszokottnál hidegebb sehol sem volt éves átlagban, a legalacsonyabb értékek a D-i, DNy-i országrészben voltak jellemzőek, de ezek is meghaladták az 1 °C-ot.
A hideg küszöbnapok száma jól kifejezi a megszokottnál melegebb évet: fagyos napból (Tmin ≤ 0 °C) a várt 95 nap helyett 77 napot jegyeztünk 2015-ben, zord nap (Tmin ≤ -10 °C) a normál 10 helyett mindössze két alkalommal fordult elő, téli napból (Tmax ≤ 0 °C) pedig 6-ot figyeltünk meg a 27 helyett.
A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) meghaladta (87 nap) az 1981-2010-es átlagot (80 nap), hőségnapból (Tmax >= 30 °C) közel kétszer annyit, 46-ot regisztráltunk országos átlagban (10. ábra) a normálhoz képest (24 nap). A 13 forró nap (Tmax ≥ 35 °C) jelentősen meghaladja az országos átlagot (1 nap).
A 11. ábrán látható pestszentlőrinci állomásunk hőmérsékletének 2015. évi menete (tx – havi maximum, txa – maximumok havi átlaga, t – átlag, tna – minimumok havi átlaga, tn – havi minimum).