Január

Csapadéktöbblettel zárult az első hónap. A havi csapadékösszegek az ország legnagyobb részén 45 és 90 mm között mozogtak hazánkban. Az egyes településeken zömmel a szokásos mennyiség 140-260%-a hullott le. A legnagyobb pozitív eltérést a Vas megyei Vasvár állomásunkról jelentették: itt az 1971-2000 közötti átlagérték több mint négyszeresét regisztráltuk a hónapban (410.4%). Az átlag több mint háromszorosát kapta többek között a Balaton környéke (Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonújlak, Badacsonytomaj, Hidegkút, Mencshely, Kehidakustány, Nagyvázsony, Salföld, Szólád, Tapolca), a nyugati országrész több települése (pl. Celldömölk, Csepreg, Sopron, Szombathely), de északon is találni hasonló értékeket (pl. Salgótarján). A megszokottól leginkább elmaradó érték Pátyodon jelentkezett (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), itt a szokásos mennyiség 90%-a hullott le januárban.

Február

Az ország területén mindenhol jóval több csapadékot regisztráltunk a normálnál, átlagosan a megszokott mennyiség 261%-a hullott le az országban. A legnagyobb havi csapadékösszeget a Zala megyei Kehidakustányból jelentették (148.1 mm), mely a település környékén megszokott februári összeg mintegy négyszerese. Az ország legszárazabb részén, DK-en is a megszokott mennyiség 120-180%-a hullott. A legalacsonyabb havi összeget a Békés megyei Orosházán regisztráltuk (31.6 mm). A hónap utolsó napjaiban az országban többfelé árvízvédelmi készültséget rendeltek el.

Március

Rendkívül csapadékosnak bizonyult az első tavaszi hónap. Az ország nagy részén 3-4-szeres összegek jelentkeztek, de a legkisebb eltérést mutató területeken (DNy-on, ÉNy-on és ÉK-en) is 1.5-2-szeres értékek adódtak. Országos átlagban 7-7 havas, illetve hótakarós napot jegyeztünk (a sokéves átlag 3, illetve 0 nappal szemben). Igen ritka, ám nem példa nélküli időjárási helyzetként a hónap közepén jelentkező havazást említhetjük, melyről bővebben az alábbi linken közzétett tanulmányainkban olvashatnak (Kemény tél március idusán és A március 14-15-i hóvihar meteorológiai elemzése).

Április

Április első és második fele teljesen eltérő képet mutatott csapadékosság szempontjából. A hónap elején folytatódott a márciusban tapasztalt csapadékos időjárás, az egész hónap csapadékának ~98%-a 14-éig hullott le. A hónap második fele ezzel szemben igen száraz volt, egy napon sem haladta meg az országos átlagban vett napi összeg az 1 mm-t sőt, 9 napon egyáltalán nem regisztráltunk csapadékot az országban. A hónap elején, a hideg időjárásnak köszönhetően, magasabb területeinken még vastag hótakaróval találkozhattunk.

Május

Májusban a legtöbb csapadékot a déli területek, valamint az Északi-középhegység és az Alföld északi térsége kapta, itt 100 mm feletti értékek voltak jellemzőek. A Dunántúl és a keleti térség szárazabbnak bizonyult, a legkevesebb, 50 mm alatti összegeket az ország középső részén, a Duna mentén, valamint északkeleten regisztráltuk. A normálnál kisebb mennyiségeket (80-100%) a Dunántúlon, valamint északkeleten figyelhettük meg, míg a legnagyobb többletek délen, illetve az Északi-középhegység és az Alföld északi térségében adódtak (akár 2.5-3-szoros értékek).

Június

Hazánk túlnyomó részén a megszokott csapadékmennyiség 60-90%-a hullott le júniusban; DNy-on 30-50%, ÉK-en pedig 160-240% közötti ez az érték. Az ország legnagyobb részén 40-60 mm közötti csapadékösszegeket regisztráltunk. A legcsapadékosabb részeken, ÉK-en nem volt ritka a 100-120 mm közötti mennyiség sem, míg a legszárazabb részeken, így például Baján és Csongrádon 10-20 mm közötti csapadékösszegeket jegyeztünk. 2013 májusának utolsó és júniusának első napjaiban rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullott le a Duna felső vízgyűjtőjében, elsősorban Győr és Linz között, mely a Duna megáradásához vezetett. A 2013-as dunai árvízről bővebben honlapunk tanulmányai között olvashatnak (Történelmi árvíz a Dunán - 2013. június és A 2013. júniusi dunai árvíz időjárási háttere).

Július

A forróságot hozó hőhullám mellett júliusban a szárazság is igen meghatározónak bizonyult hazánkban. Főleg az ország középső részén, de északon is többfelé szinte nem hullott mérhető csapadékmennyiség az egész hónap során (0-5 mm között), a legnagyobb területeken is 0-10 mm közötti a jegyzett mennyiség. Mindössze DNy-on és ÉK-en jegyeztünk 25-90 mm közötti havi összegeket. Az 1971-2000-es sokéves átlaghoz viszonyítva is egyértelmű a nagymértékű szárazság az ország területén: a júliusban megszokott csapadékmennyiségnek jellemzően 0-40%-a hullott le 2013 júliusában. Országos átlagban a normál mindössze 26%-át jegyeztük. Csak elszórtan találunk olyan területeket, ahol a lehullott csapadékmennyiség a sokéves átlag közelében van.

Augusztus

A júliusi szárazság után az augusztus jó részét is a kiterjedt csapadékhiány jellemezte; bőven akadt olyan terület a hónap folyamán, ahol szinte egyáltalán nem, vagy csak alig esett eső. A legkevesebb csapadék D-en és ÉK-en hullott (0-25 mm között), a legcsapadékosabbnak pedig a nyugati határszél, a Balaton környéke és a Tiszántúl középső területe bizonyult (60-120 mm). Az ÉK-i országrészen volt a legnagyobb a csapadékhiány, itt a megszokott csapadékmennyiség mindössze 0-40%-a hullott le a hónap folyamán. Az aggteleki állomásunkról jelentett 0,8 mm-es havi csapadékösszeg volt a legalacsonyabb idén augusztusban, Aggtelek környékén a sokéves átlag 0-20%-át regisztráltuk. A megszokottnál jelentősen szárazabb viszonyok jellemezték még a D-i, DK-i területeket is. Mindössze É-on, a Tiszántúl középső területein, Ajka és Mosonmagyaróvár közelében haladta meg valamelyest a jegyzett havi csapadékösszeg a sokéves normált.

Szeptember

A szeptember havi csapadékösszegek tekintetében térben igen nagy különbségek adódtak az ország különböző tájai között. Hazánk nyugati-délnyugati felében 70-120 mm közötti havi összegeket jegyeztünk, míg Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, valamint a főváros térségében mindössze 20-25 mm csapadék hullott. Az ország többi részén jellemzően 25-50 mm közötti mennyiségeket regisztráltunk. A sokéves átlaghoz képest a szeptemberi összeg kevéssel a normál felett alakult országos átlagban. A nyugati-délnyugati területeken csapadéktöbblet jelentkezett, itt a normál 120-200%-a volt jellemző (sőt a déli határszélen 200-280% közötti arány is előfordult), az ország északkeleti felében azonban mindössze a normál 40-80%-át jegyeztük.

Október

Országos átlagban az 1971-2000-es, sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott októberben. A legnagyobb negatív eltérések a délnyugati határszélen jelentkeztek, itt a normál mindössze 15-30%-át regisztráltuk. A keleti országrészben jelentkeztek nagyobb területen átlagot meghaladó értékek (kis területen 200% feletti aránnyal), ugyanakkor az ország legnagyobb területén negatív eltérés volt jellemző. A legkevesebb csapadék az ország nyugati, valamint északkeleti területein hullott (< 25 mm), a legtöbb pedig a Tisza-tó térségében (> 50 mm).

November

Novemberben kelet-nyugati irányú növekedés volt jellemző a csapadékösszegek tekintetében. A legtöbb csapadék a Dunántúl nyugati felében esett, itt 100 mm feletti értékeket regisztráltunk (a legcsapadékosabb területeken a 150 mm-t is meghaladta a csapadék), a legkisebb csapadékösszegek pedig északkeleten, valamint a déli határszélnél adódtak, itt kis területeken 30-40 mm közötti mennyiséget mértünk. A Dunántúl nyugati felében a sokéves átlagos csapadék több mint 1,5-szerese hullott (volt, ahol a 2,5-szeresénél is több), míg az ország többi részében jellemzően átlag körüli, illetve azt meghaladó értékek (100-140%) jelentkeztek. A déli és az északkeleti határszélen, illetve elszórtan egy-egy kisebb területen 60-100% közötti arányt figyelhettünk meg.

December

Rendkívül kevés csapadék hullott decemberben: a teljes hónapban jegyzett csapadékmennyiség jellemzően 0-5 mm között alakult az ország legnagyobb részén. A 2013 decemberében jegyzett átlagos havi csapadékösszeg jellemzően a normál mindössze 0-10%-át teszi ki. ÉNy-on jelentkeztek csak 50%-ot megközelítő értékek.