Január

Országos átlagban csapadékszegényebb volt, mint a sokévi átlag, a legcsapadékszegényebb vidékeken (délnyugati országhatár) a szokásos havi csapadékösszegnek csak mindössze 7%-a érkezett meg, míg a normálhoz viszonyított legcsapadékosabb régiókban (északnyugati régió) az átlag 126%-ának megfelelõ csapadék hullott. A hónap elején országos ónos esõ és intenzív jegesedés, január végén pedig 6 megyét érintõ, komoly károkat okozó szélvihar miatt kellett harmadfokú (piros) riasztást kiadni.

Február

Tovább folytatódott a januári csapadékban szegényebb periódus. Az országos átlaghoz képest a csapadékban legszegényebb területeken (középsõ országrész) a szokásos havi csapadékösszegnek csak 3-10%-a hullott, míg a csapadékosabb régiókban (Dunántúl déli része, északi, északkeleti országrész) is csak a sokévi átlag 30-40%-ának megfelelõ csapadék hullott.

Március

Országos átlagban csapadékosabb volt a sokévi átlagnál. Az ország nagy részén +20 +30%-kal hullott több csapadék az ilyenkor szokásosnál. A csapadék alapvetõen esõbõl származott, azonban a hónap közepén kiadós havazás volt fõként középhegységeinkben. A havas napok száma 0-14 nap között változott. Az Alföldön és a Somogyi dombság területén 0-2 nap, míg a középhegységekben fõként 4-8 nap volt havas. A maximumot Kékestetõn mérték 14 nappal.

Április

A csapadékösszeg országos átlagban valamivel elmaradt az ilyenkor megszokottól. A normál csapadékmennyiségnek 80%-a hullott le. A hónap során több viharzóna is áthaladt az ország felett, melyek következtében a széllökés napi maximuma két alkalommal is meghaladta az eddig elõfordult legmagasabb napi értéket. Április 4-én 29 m/s (Kab-hegy), míg április 19-én (Szerep) 25.4 m/s-nak adódott a maximális széllökés sebessége. Április 22-én megdõlt a napi csapadékösszeg maximuma is, Galgagyörkön 55.1 mm-t regisztráltak.

Május

A csapadékösszeg ismét elmaradt kissé az ilyenkor szokásostól. A normál mennyiség 80%-a hullott le. Május 20-án az erõs szél és a helyenként nagy mennyiségben lehulló csapadék elsõsorban az Alföld déli és középsõ részén károkat okozott. A 24 óra alatt lehullott maximális csapadékösszeg 52,9 mm volt, amit Bátyán mértek (Bács-Kiskun megye).

Június

Az átlagosnál csapadékosabb volt, országosan mintegy 30 %-kal esett több esõ az ilyenkor megszokottnál. A területi különbségek jelentõsek voltak, az alacsony csapadékú északi részeken csak a normálérték fele, míg az északnyugati határ közelében közel annak háromszorosa volt a havi mennyiség. A csapadékösszeg országosan 100 mm körül alakult, 50-100 mm közötti értékeket mértek az Északi-középhegység területén, Sopron térségében viszont a havi mennyiség megközelítette a 300 mm-t is. A hónap folyamán az esõs idõ gyakorlatilag végig jellemzõ volt. Állomásaink többségén 4-5 napon regisztráltak 10 mm fölötti csapadékot. A legcsapadékosabb napon, 26-án az országos átlag 10 mm fölött volt, az állomásokon mért értékek sok helyen meghaladták az 50 mm-t, Sopron térségében 100 mm fölötti értéket is jelentettek.

Július

A csapadékösszeg országosan 100 mm felett alakult. A középhegységekben 250 mm-t meghaladó havi csapadékmennyiség is elõfordult. Július az átlagnál jóval csapadékosabb volt, országosan mintegy 70%-kal esett több esõ az ilyenkor szokásosnál. Szolnok térségében közel háromszorosa volt a havi csapadék mennyisége a sokévi átlagnak. A hónap során az esõs idõ végig jellemzõ volt. A legcsapadékosabb napon, 23-án a csapadékösszeg országos átlaga 24 mm felett volt, az állomásokon mért értékek is sok helyen meghaladták az 50 mm-t. A Bakonyban 100 mm feletti értéket is regisztráltak.

Augusztus

Csapadékban szegényebb volt az átlagosnál, országosan csak 66%-a hullott le az ilyenkor megszokottnak. A területi különbségek azonban most is jelentõsek voltak. A hónap második felében, 17-21. között volt a hónap során a leghosszabb csapadékmentes idõszak. Augusztus 8-án éjjel az országon átvonuló viharból jelentõs mennyiségû csapadék hullott, emelett az erõs szél fakidõléseket, felsõvezeték szakadásokat okozott.

Szeptember

Csapadékban gazdagabb volt a szokásosnál. Körülbelül 15%-kal hullott több csapadék az ilyenkor megszokottnál. A területi eltérések azonban most is jelentõsek voltak. A középsõ országrészben az átlaghoz képest 140-200%-os eltérések adódtak, míg a nyugati határvidéken, északkeleten csak 50-60%-a hullott a sokévi átlagnak.

Október

Csapadékban szegényebb volt az ilyenkor megszokottnál. Körülbelül 23%-kal hullott kevesebb csapadék az ilyenkor megszokottnál. A középsõ országrészben egy-egy térségben adódtak olyan részek ahol a sokévi átlagnak megfelelõ mennyiségû csapadék hullott, azonban ezek kivételével mindenhol kevesebb csapadék érkezett. Északnyugaton és keleten a csapadék sokévi átlagának csak 30-50%-a hullott.

November

Ismét szegényebb volt csapadékban a szokásosnál. Körülbelül 40%-kal hullott kevesebb csapadék az ilyenkor megszokottnál. Az ország jelentõs részén 50-80% közötti alakult a havi csapadékösszeg. Átlag feletti értékek a déli területeken fordultak elõ. 21-tõl kezdõdõen a csapadék alapvetõen hóból származott, a középhegységekben összefüggõ hótakaró alakult ki. 28-án Kékestetõn 25cm-es hóvastagságot mértek.

December

Csapadékban gazdagabb volt a szokásosnál, a területi eltérések azonban most is jelentõsek voltak. Az északi országrészben 1,5 - 2-szeres mennyiségû csapadék hullott a sokévi átlaghoz képest. A déli országrész kivételével mindenhol átlag feletti csapadékösszeget mértek. December 5-én az ezen a napon mért maximális csapadékösszeg rekordja megdõlt, ugyanis 2008-ban ezen a napon Szuha Mátraálmáson 47 mm csapadék hullott. Az országban a hónap mindegyik napján hullott valahol csapadék. A legnagyobb hóvastagságot 16 cm-t Kékestetõn regisztrálták december 1-jén.