Január

csapadékhozama valamivel átlag alatt alakult, a csapadékhullás területi eloszlása azonban nem volt egyenletes. Míg a nyugati, északnyugati országrész a normál közel kétszeresének megfelelõ csapadékmennyiségben részesült, az ország keleti felében a sokévi átlagnak csupán 60-80%-a hullott. A hónap során esõzésre és ónos esõre is volt példa, de a január jellemzõ csapadéka a hó volt. A hónap eleji, átlagot jóval meghaladó mennyiségû esõ és havazás miatt összesen közel 400 kilométeren rendeltek el árvízvédelmi készültséget az országban, és több mint 70 ezer hektáron alakult ki súlyos belvízhelyzet. A hónap második felében az átlagnál kevesebb csapadék hullott, de az erõs, helyenként viharos szél miatt többfelé voltak hóviharok, hófúvások, amelyek következtében sok út járhatatlanná és több falu megközelíthetetlenné vált.

Február

országos átlagban a szokásosnál közel 20%-kal csapadékosabb volt 2006-ban, a csapadékhozam területek közti eloszlásában azonban nagyok voltak a különbségek. Míg a nyugati országrészben az átlagnak csupán 60-80%-a, addig az ország keleti régióiban a szokásos mennyiség 2-3-szorosa hullott. Február mindegyik napján elõfordult csapadékhullás az ország területén: a hónap közepi-végi enyhébb idõszakot kivéve február jellemzõ csapadéka a hó volt, de ónos esõt is többször regisztráltak. A hónap egészében komoly károkat okozott a belvíz, február végére több mint százötvenezer hektár mezõgazdasági terület került víz alá.

Március

is csapadékosabb volt az átlagnál, országos átlagban mintegy 20%-kal. A csapadékhozam területi eloszlásában azonban markáns különbségek mutatkoztak: míg az ország középsõ és nyugati vidékein a normálnak 70-120%-a hullott le, az északkeleti országrész csapadékhozama egyes területeken az átlag kétszeresét is elérte. A hónap elsõ felének jellemzõ csapadéka még a hó volt, az országos havazások, orkán erejû széllel párosulva komoly fennakadásokat okoztak.

Április

az árvizek jegyében telt, elõször a Duna, majd a Tisza és a Körösök mentén kellett elrendelni a legmagasabb, rendkívüli fokozatú árvíz-védekezési készültséget. A védekezést nehezítette, hogy április országos átlagban a szokásosnál több mint 20%-kal csapadékosabb volt, bár a csapadék idõbeli és térbeli eloszlása nem volt egyenletes. A havi csapadékmennyiség közel fele a hónap utolsó hetében hullott, és míg az ország nagy részén átlag feletti volt a csapadékhozam, addig az északi-középsõ régióban a szokásos mennyiségnek csupán 40-80%-a hullott.

Május

is jóval (több mint 40%-kal) csapadékosabb volt a sokévi átlagnál, a csapadékhozam országon belüli megoszlása ezzel együtt megint nem volt egyenletes. A Dunántúl középsõ területein valamint a nyugati határszélen átlag körül (valamivel alatta) alakult a havi csapadékösszeg, míg az Északi-középhegység területén illetve a délnyugati országhatár mentén helyenként az ilyenkor szokásos összeg kétszeresét is meghaladta a havi csapadékhozam. Az évszaknak megfelelõen a havi csapadékmennyiség döntõ többsége zivatartevékenységbõl származott, csendes, áztató esõ május folyamán csak egy-két napon fordult elõ.

Június

szintén csapadékosabb volt a sokévi átlagnál, több mint 30%-kal. Amíg azonban az ország középsõ részén a szokásos csapadékmennyiség 150-230%-a hullott le, az északkeleti valamint északnyugati vidékeken helyenként a normálértéket sem érte el a csapadékhozam. A hónap eleji nagy esõzések, valamint a május végi nagy csapadékok június elsõ felében komoly áradásokat okoztak országszerte, a hónap végén pedig hirtelen lezúduló, nagy mennyiségû csapadékot szállító lokális esõzések változtattak sártengerré egész városrészeket Budapesten. Június 22-én Miskolcon tornádót észleltek, a június végi viharos idõjárás következtében pedig több patak kilépett a medrébõl, a szél fákat tépett ki, tetõket rongált meg.

Július

megszakítva az éve eleje óta tartó tendenciát, csapadékszegényebb volt mint az átlag: az ilyenkor szokásos csapadékennyiségnek csak a fele hullott le a hónap folyamán. Az ország nyugati felében volt nagyobb a szárazság, ott a havi csapadékmennyiség helyenként mindössze 30%-a volt a sokévi átlagnak, míg a legcsapadékosabbnak a keleti országrész bizonyult, ahol a normál 70%-a is lehullott. A hõséget néhol jégesõ és heves vihar váltotta. Július 22-én egy ember meghalt és három megsebesült, amikor a viharos szél leszakított egy világító transzparenst. Júliusban többször fordult elõ jégzápor is, de hirtelen lezúduló nagy csapadékok is komoly károkat okoztak. Július 24-én egy heves záport követõen 70 tonna iszapot kellett a budai utakról eltávolítani.

Augusztus

csapadékhozama több mint másfélszerese volt a sokévi átlagnak, jórészt nagy csapadékot adó lokális zivataroknak köszönhetõen. Ennek megfelelõen a csapadékhozam átlagtól való eltérése igen változatosan alakult az országon belül: egyes területeken a normálérték kevesebb mint 150%-a, máshol közel 300%-a hullott le a hónap folyamán. A hónap legnagyobb napi csapadékhozamát augusztus 1-jén regisztrálták, amikor Budapesten és vonzáskörzetében egy nap alatt 70-90 mm csapadék hullott (az augusztus havi átlagos csapadékhozam 76 mm).

Szeptember

csapadékszegény volt 2006-ban, az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek országos átlagban csupán a 37%-a hullott le a hónap folyamán. A havi csapadékhozam az ország egy-két pontján ugyan meghaladta az átlagot, jellemzõen azonban csak 20-60%-a volt a szeptemberben szokásos csapadékmennyiségnek.

Október

szárazabb volt a megszokottnál, csapadékhozama alig több mint fele volt az ilyenkor szokásosnak. A havi csapadékösszeg országon belüli eloszlása határozott észak-északnyugat, dél-délkelet irányú eloszlást mutatott. Az ország északi-északnyugati vidékein a csapadékhozam a normál 30-50 százaléka körül mozgott, a déli-délkeleti országrészben ellenben az átlagos havi csapadékösszeg 80-90%-a volt a sokévi átlagnak, sõt egyes területeken meghaladta az átlagot. Október viharos idõjárással búcsúzott, a 60-100 km/órás széllökések fákat csavartak ki, egy ember életét vesztette.

November

szintén szárazabb volt a szokásosnál: országos átlagban a novemberi csapadékhozam csak mintegy 40%-a volt a sokévi átlagnak. Legszárazabbnak az ország középsõ és északi területei bizonyultak, ahol az átlagos csapadékösszegnek csupán 20-30%-a érkezett meg, míg a délkeleti régióban helyenként a normál 70%-nak megfelelõ csapadék is lehullott. A november jellemzõ csapadéka az esõ volt, de országszerte 1-2 napon havazást is regisztráltak.

December

jóval csapadékszegényebb volt a sokévi átlagnál, országosan a havi csapadékösszegnek csak mintegy 19 százaléka hullott le a hónap során. Legszárazabb az ország középsõ régiója volt, míg legtöbb csapadék a délkeleti országrészben hullott. A hónap jellemzõ csapadéka az esõ volt, de - fõleg az ország keleti felében - 3-4 napon havazást is regisztráltak, igaz, a lehullott hó 1-2 napnál tovább sehol sem maradt meg.