Január

az ország döntõ többségén a sokévi átlagnak megfelelõen 30-40 mm csapadék hullott. Országos átlagban 10-15 napon fordult elõ valamilyen csapadék, két nap (3-a és 4-e) kivételével az országban mindig volt összefüggõ hótakaró.

Február

jellemzõ csapadéka is a hó volt, a havi csapadékösszeg országos átlagban közel kétszerese volt az ilyenkor szokásosnak. A hónap során csupán 8 napon nem hullott az ország területén csapadék. A 21 csapadékos nap közül 15 volt havas nap, 4 esõs és két napon, 21-22-én hullott (elõször az ország nyugati felében, majd országosan) ónos esõ, rengeteg kárt okozva.

Március

havában is a szokásos csapadékmennyiség másfélszerese hullott le (mindössze egyetlen nap volt csapadékmentes (18-a), egyes területeken a kétszeres mennyiséget is meghaladta a csapadékhozam. A 7-9-e közötti kiadós havazás eredményeképpen Kékestetõn 52 cm-es, a Bakonyban 44 cm-es hóréteg alakult ki, a hónap végéig összefüggõ hótakaró csupán ezeken a magasabb hegyeken maradt fenn.

Április

havi csapadékösszege is közel másfélszerese volt az ilyenkor szokásosnak, sõt, ahogy márciusban is, egyes területeken a kétszeres mennyiséget is meghaladta. A márciusi magashegyi hótakaró április elsõ napjaiban elolvadt, a 13-14-én regisztrált kékestetõi hózáporból származó hó már nem maradt meg. A hónap során csupán egy napon, 2-án nem hullott csapadék az ország egyetlen pontján sem, a csapadékos napok közül 12 volt zivataros.

Május

volt 2004. elsõ olyan hónapja, amely során a havi csapadék mennyisége országos átlagban nem érte el az ilyenkor szokásosat, azonban az Északi-középhegységben és az ország déli területein ebben a hónapban is az átlag közel kétszerese hullott le. A hónap minden napján észleltek legalább csapadéknyomot valahol, ahogy zivatar is szinte minden nap elõfordult. Összesen 24 nap volt zivataros; ezekbõl a zivatarokból négy napon jégesõ is hullott.

Június

havi csapadék mennyisége országos átlagban több mint 20 %-kal haladta meg az ilyenkor szokásosat, az északnyugati országrészben az átlag másfél - kétszeresének megfelelõ csapadék hullott. A hónap folyamán egyetlen napon, 17-én nem észleltek az országban sehol sem csapadékot. 9-én, a délutáni órákban sok helyen alakult ki zivatar, amit helyenként 80-100 km/ó-s szél kísért, Miskolc környékén pedig nagy károkat okozó jégesõ pusztított. Hazánk idõjárását a váltakozó nedvességtartalmú levegõben gyakran kialakult záporok, zivatarok jellemezték a hónap további napjaiban is. A június 26-28. közötti 3 napos idõszakban a keleti országrészre zúdult 60-110 mm-es csapadékmennyiség rendkívülinek tekinthetõ.

Július

havi országos csapadékmennyiség 5 mm-rel meghaladta a sokévi átlagot. Területi eloszlása azonban nem volt egyenletes: míg az ország Dunától keletre fekvõ területein sok helyen a 200 mm-t is túllépte a csapadék havi összege, addig a nyugati országrészben száraz volt a július, ott a csapadék mennyisége jóval a sokévi átlag alatt maradt.

Augusztus

havi csapadékmennyisége országos átlagban közel 12 mm-rel maradt a sokévi átlagérték alatt, azonban mind országon mind pedig hónapon belüli eloszlása egyenetlen volt. A Dunától nyugatra esõ területeken a szokásos mennyiségnek csak mintegy 30-60%-a hullott, a keleti országrészben viszont helyenként 30-50%-kal is több esõ esett az ilyenkor szokásosnál. Augusztusban 12 nap volt teljesen csapadékmentes, a hónap többi napjának csapadékát pedig szinte kizárólag záporok, zivatarok adták.

Szeptember

országos csapadékmennyisége 11 mm-rel elmaradt a sokévi átlagtól. A havi átlagot meghaladó mennyiségû csapadék csak az ország déli- és északkeleti részén volt. Az Alpokalján, a Dunántúli középhegységben és a Pesti-síkságon a szokásos mennyiség fele sem hullott le.

Október

országos csapadékmennyisége jóval meghaladta a sokévi átlagot, megközelítette a 60 mm-t. A Dunántúl délnyugati részén a szokásos mennyiség több mint kétszerese hullott le.

November

országos átlagban közel 10 mm-rel több csapadék hullott le hazánkban mint az ilyenkor szokásos. Területi eloszlása szokatlan képet mutatott: az Alpokalján, a Mátrában és a Mecseket kivéve csaknem a teljes Dunántúlon átlag alatti csapadékösszeget regisztráltak, ugyanakkor az Alföldön a havi csapadékösszeg meghaladta az átlagot. Minden második-harmadik nap elõfordult csapadékhullás: többnyire esõ esett, de a magasabb hegyekben (a Kékesen 9 napon) és a fõváros környékén 3-4 napon hó is hullott.

December

az átlagnál szárazabb volt. Az ország nagy részén az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek csak mintegy 70%-a hullott le a hónap folyamán, csupán a déli területek csapadékhozama érte el a decemberi átlagot. Havazás az országban csak elszórtan, lokálisan fordult elõ, és a havas napok száma az Északi Középhegység kivételével nem haladta meg a 6-8 napot. A lehullott hó ráadásul szinte mindenhol azonnal elolvadt, csupán a Kékestetõn regisztráltak nagyobb mennyiségû, 13 hótakarós napot (amikor a talajfelszínt legalább 1 cm hótakaró borítja).