Hazánk csapadékellátottságát az évrõl évre való változékonyság jellemzi. A lehulló csapadék nagyobbik része a nyári félévre koncentrálódik.

Az elmúlt évben országos átlagban 470 mm csapadék hullott, ami az elõzõ évhez képest 100 mm-rel kevesebb. Csupán január, július és október hónapban hullott az átlagot meghaladó mennyiségû csapadék. Területi eloszlását (7. ábra) tekintve Békés és Komárom-Esztergom megye volt a legszárazabb, itt hullott a legkevesebb csapadék 2003-ban. Tát (Komárom-Esztergom megye) településen összesen csak 270 mm esett az év során. A maximális csapadék-összeg 710 mm volt, amit Kékestetõn mértek.

A január 5.-én kezdõdött havazás és a hideg idõ hatására jelentõs mennyiségû hó halmozódott fel: 10.-én hazánkat 11-54 cm-es vastagságú hóréteg borította. Bár a hónap végére ez lecsökkent, de február elején az ország közelében örvénylõ ciklonból olyan mennyiségû hó zúdult hazánkra (az északnyugati országrészt kivéve), ami a hónap végéig sem tudott elolvadni. Kékestetõn 76 cm-es hóvastagságot mértek február 12.-én, de az Alföldet is 40cm-es hó borította (8. ábra). Az idõnként erõs szél még elviselhetetlenebbé tette a hideg, havas idõt.

Március közepére lassan elolvadt a hó a földeken. A hónap eleji alacsony hõmérséklet nem tette lehetõvé, hogy gyors olvadás következzen be, így elkerülhettük a belvizek kialakulását. Csapadékban szegény volt az április, amihez a hónap második felétõl kezdõdõen szokatlanul meleg idõ párosult. A május is meglehetõsen száraz volt. A 2003. évben havonként összegzett csapadékokat és az 1961-90-es átlagokat a 10. ábrán láthatjuk.

Magyarországon a legtöbb csapadékra általában május illetve június hónapokban lehet számítani, idén azonban a sokévi átlagnak csak mintegy egyharmada hullott le. A szeszélyes területi eloszlásban naponta elõforduló kisebb nagyobb helyi záporok és zivatarok országos szinten nem enyhítették a csapadékhiányt. A július havi országos csapadékmennyiség 10 mm-rel meghaladta a sokévi átlagot. A hónap közepétõl frontot front követett, bõséges csapadék kíséretében. Az augusztusi idõjárást többnyire anticiklonok alakították. A csendes, napsütéses idõt csupán helyi zivatarok zavarták meg, ezek azonban nem eredményeznek jelentõs mennyiségû területi csapadékot. A havi országos csapadékmennyiség jóval a sokévi átlag alatt maradt.

Szeptemberben az országos csapadékmennyiség csak kevéssel maradt el a sokévi átlagtól, azonban a csapadékhullás a hónap csak mintegy egyharmadára korlátozódott. Októberben az országos csapadékmennyiség jóval meghaladta a sokévi átlagot, 90 mm körül alakult. A Dunántúl északnyugati részén a szokásos mennyiség közel kétszerese, máshol két,-háromszorosa hullott le. A hideg idõjárás következtében 23-24-én az esõzést havazás váltotta fel, és meglepõ módon a hó egyes területeken nem olvadt el azonnal, több helyen tíz cm-nél is vastagabb hótakaró borította néhány napon át a felszínt. Novemberben mintegy 30%-kal kevesebb csapadék hullott, mint ilyenkor szokásos, azonban a csapadékhullás megoszlása országon belül meglehetõsen egyenlõtlenül alakult. Míg a déli, délnyugati országrészben a lehullott csapadékmennyiség elérte, sõt meg is haladta a 30 éves átlagértéket, addig az északi és keleti területeken sokhelyütt a sokéves átlag 20%-a körül alakult. A hónap során havazást csak az Északi-középhegységben regisztráltak.

A december havi csapadékösszeg 20 mm-es országos átlaga a szokásos értéknek még a felét sem éri el. A hónap elején még többnyire esõ esett, majd esõ és hó váltotta egymást, néhol ónosesõ is elõfordult. A hónap második felében egy-két helyen néhány cm-es hótakarót is észleltek, de nem tudott tartósan megmaradni a hó még a hegyekben sem.

A különbözõ küszöbértékeket meghaladó csapadékú napok átlagos számát mutatjuk be a 11. ábrán az év hónapjaiban országos átlagban. A mérhetõ csapadékmennyiségû (>=0,1 mm) napok számánál lényegesen kisebb értékeket kapunk, ha az 1 mm-t meghaladó hozamú napokat számoljuk össze. Ennél is kevesebb esetben észleltek a mezõgazdaság szempontjából is mértékadó mennyiségû (>=5 mm) csapadékot.

A 2003-ban elõfordult 1 mm-nél nagyobb csapadékhozamú napok számát hasonlítottuk össze a sokévi átlaggal a 12. ábrán. Lényegesen nagyobb esetszám volt január és október hónapokban. 2003-ban nem júniusban, hanem júliusban és októberben esett a legtöbb esõ (10. ábra), ami együttjárt a csapadékos napok számának növekedésével is.