Január

A csapadékban gazdag december után január szárazabb időjárású volt, az ország nagy részén 15-30 mm közötti értékeket jegyeztünk. A Közép-Dunántúlon és az északkeleti országrészben mindössze 10-15 mm körüli csapadékösszegek voltak jellemzőek. A januári csapadék főként a déli országrészre koncentrálódott: Baranya és Csongrád megye déli részén a csapadékösszeg megközelítette az 50 mm-t. A Bakonyban, a Mátrában és a Bükkben többször esett hó januárban, mely az enyhe napokon részben vagy teljesen elolvadt. A legnagyobb hóvastagság 27 cm volt, melyet a Kékestetőn figyeltünk meg január 22-én.

Február

2018 februárja csapadékban gazdag volt, így a 2017/18-as tél legcsapadékosabb hónapjának adódott. A hónap elején az enyhe idő miatt kezdetben eső formájában érkezett országosan csapadék, amely a hullámzó frontrendszer átvonulásával fokozatosan hóra váltott. A magasabb hegyekben, különösen a Mátrában és a Bükkben, a hó egész hónapban megmaradt, mely a csapadékos időszakokban általában egyre vastagabbá vált. A hónap közepén és végén több hullámban érkezett csapadék, és a déli, délnyugati országrészben is kialakult 5-10 cm vastag hótakaró, melyet helyenként az erős szél megmozgatott. A hótakarós napok száma országosan 9 nap volt, a Kékestetőn 28 nap. Február 28-án a hóvastagság a Kékestetőn elérte a 102 cm-t (I. táblázat).

Március

A hónap meglehetősen csapadékos volt, majdnem minden nap hullott csapadék. Márciusban többször, több helyről jelentettek havazást, először a hónap elején, majd a 18-20-a közötti időszakban. A legnagyobb napi csapadékösszeget Pécs Árpádtető állomásunkon regisztráltuk, március 17-én 38,4 mm-t mértünk. A március 20-át követő egyhetes időszak kissé szárazabbnak adódott, majd a hónap végén visszatért a csapadékos időjárás. A havi csapadékmennyiség leginkább a nyugati országrészre koncentrálódott, 90-100 mm feletti értékeket eredményezve.

Április

A hónap valamelyest csapadékosan indult, ekkor mértük a legtöbb csapadékot is, országos átlagban 2,5 mm hullott. Egy rövidebb, szárazabb periódust követően, egy átvonuló hidegfront hatására csapadékosabbá vált időjárásunk, azonban jelentős mennyiségű csapadék akkor sem nem hullott. A hónap közepét is inkább a szárazság jellemezte, majd az utolsó napokban egy északnyugat felől érkező hidegfront ugyan csapadékhullást eredményezett, azonban mennyisége csupán kisebb locsolásra volt elegendő.

Május

A májusi csapadékösszeg ugyan kissé elmaradt a sokéves átlagtól, azonban majdnem mindennap hullott csapadék. A hónap közepén egy alacsony nyomású képződmény hatására meglehetősen csapadékossá vált hazánk időjárása. A legnagyobb csapadékösszeg is ehhez köthető, 15-én, országos átlagban 9,7 mm csapadék hullott. Szinte a hónap végéig maradt a csapadékos időjárás, csupán a hónap utolsó 2 napja telt csapadékmentesen. Bánkúton 27-én a napi csapadékmaximum megdőlt, akkor 80 mm feletti csapadékot összegeztünk (II. táblázat).

Június

A nyár első hónapjában szinte mindennap hullott csapadék heves záporok és zivatarok formájában. Jelentősebb csapadékmennyiség egy gyenge mediterrán légörvény hatására rendezett zivatarláncokból hullott Medárd- napon (Június 8). Majd egy hidegfront előtti labilis légkörben kialakuló konvektív hullámok okoztak június 12-13-án károkat kiváltó felhőszakadásokat. Ezeken a napokon országos átlagban 10 mm fölötti napi csapadékösszeg adódott. A hónap közepén uralomra jutó anticiklonnak köszönhetően az időjárásunk szárazabbá vált. Később egy markáns hidegfront áthaladása hozott komolyabb lehűlést és hozott újra csapadékot június 21-22-én. A frontot követően még labilis maradt a légkör, mely a hónap végéig kedvező körülményeket teremtett záporok, zivatarok kialakulásának. Különösen csapadékos időjárás jellemezte a Bükk-hegységet, Bükkszentkereszten júniusban összesen 224,5 mm érkezett. Bánkúton 10-én 24 óra alatt özönvízszerűen, összesen 173 mm csapadék hullott, míg 1-én a Vas megyei Pinkamindszenten egyetlen egy nap alatt 93,4 mm csapadék érkezett. Mindkét helyen rövid idő alatt egy teljes hónapnak megfelelő csapadékmennyiség zúdult le, mely jelentős károkkal járt.

Július

Július elején az északkelet felől beáramló hűvös és száraz légtömeg miatt csapadékmentesen teltek a napok, majd az érkező hidegfront hatására többfelé esett kiadós eső. Július első dekádja után pár napig száraz időjárás uralkodott. Később a hónap végéig szinte mindennap hullott több-kevesebb csapadék. Jelentősebb csapadékmennyiség egy északkeleti irányból érkező önfenntartó zivatarláncból hullott július 23-án. Ezen a napon országos átlagban 6 mm fölötti napi csapadékösszeg adódott. A hónap végéig még labilis maradt a légkör, mely továbbra is kedvező körülményeket teremtett záporok, zivatarok kialakulásának. A csapadék területi eloszlása a nyár második hónapjában is szélsőségesen alakult: a Kisalföldön és a Tiszántúl jelentős részén 20 mm alatt maradt a hónap során lehulló csapadék mennyisége. Ugyanakkor a heves zivatarok, felhőszakadások miatt a Dunántúlon jóval 100 mm feletti mennyiséget összegeztünk. Különösen csapadékos időjárás jellemezte a Bakony-hegységet és az Alpokalját. Szalafőn júliusban összesen 154 mm-t mértünk. Csongrád megyében (Tömörkény) egy nap alatt 70 mm-nél nagyobb csapadékmennyiség hullott, így itt a csapadék időbeli eloszlása is szélsőségesen alakult.

Augusztus

Augusztus összességében igen száraz időjárású volt. Az ország nagy részén nem hullott számottevő csapadék, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács-Kiskun megyék területén, ahol 25 mm alatt maradt a havi csapadékösszeg. Ugyanakkor más tájakon a csapadék térben és időben koncentráltan érkezett. A Dunántúli-középhegységben, a Börzsöny és a Cserhát térségében a hónap során lehulló csapadék mennyisége megközelítette, vagy meghaladta a 100 mm-t. A legnagyobb havi csapadékösszeget Veszprém megyében, Hárskúton összegeztük (150,9 mm). A Heves megyei Felsőtárkányban pedig 1 nap alatt, augusztus 15-én 88,4 mm eső zúdult le. Augusztus első napjaiban szórványosan kialakultak helyi záporok, zivatarok, melyből egy-egy településen akár 20-60 mm csapadék hullott. A második hőhullám idején az egész országban nyugodt száraz, napsütéses időjárás uralkodott. Később, a két érkező front hatására újra többfelé kiadós eső érkezett. Jelentősebb csapadékmennyiség egy Skandináviától a Földközi-tenger középső medencéig húzódó frontrendszerből hullott az utolsó dekádban. Ennek köszönhetően augusztus 25-én országos átlagban 9 mm fölötti napi csapadékösszeg adódott. A hónap végére újra csapadékmentessé vált az időjárás.

Szeptember

A hónap összességében átlagos csapadékúnak bizonyult, azonban mind térben, mind időben meglehetősen egyenetlenül oszlott el az eső mennyisége. Míg a Dunától nyugatra bőséges csapadék hullott, addig a középső és keleti országrész a szárazságtól, aszálytól szenvedett. A szeptemberi csapadékösszeg jelentős része csupán néhány nap alatt hullott le, a hónap elején. A legnagyobb napi csapadékösszeg országos átlagban szeptember 3-án adódott, 13,5 mm-rel. Ezt követően, több napon keresztül anticiklon alakította hazánk időjárását, amely száraz, napos idővel párosult. Ezt a száraz periódust törte meg egy északnyugat felől érkező hidegfront, amely hűvös és csapadékos időt hozott. A hónap utolsó napjai azonban már eseménytelenül teltek, száraz, nyugodt, csendes őszi idővel búcsúzott a szeptember.

Október

Az októberi csapadékösszeg meglehetősen elmaradt az ilyenkor szokásostól. A legszárazabb területek a déli és a délkeleti országrészben voltak. Egyes helyeken a havi csapadékösszeg az 5 mm-t sem érte el. A legnagyobb havi csapadékösszeg a Bükk területén jelentkezett, Szentlélek állomáson 50,8 mm-t mértek. Az egész havi csapadékösszeg mindössze pár nap alatt hullott le. A hónap közepéig számottevő csapadék nem hullott. A hónap második részében a hidegfront átvonulásoknak köszönhetően több napon keresztül mértünk mérhető csapadékmennyiséget. A legnagyobb napi csapadékösszeg országos átlagban 28-án volt, 7,6 mm-rel. A hidegfront mögött az északnyugatira forduló szél több helyen viharossá fokozódott.

November

November első fele szinte teljesen csapadékmentes volt. Később egy északkelet felől érkező gyengülő hidegfront és egy délről érkező mediterrán ciklon együttesének köszönhetően több napon keresztül esett mérhető mennyiségű csapadék. Ezt követően egy átvonuló mediterrán ciklon hatására jelentős mennyiségű csapadék hullott. November 26-án mértük a legnagyobb csapadékösszeget, országos átlagban több mint 14 mm-t. A legnagyobb napi összeg szintén november 26-hoz köthető: Bükkszentkereszten, 35,2 mm-rel.

December

Az igen száraz október és november után decemberben továbbra sem érkezett annyi csapadék, ami a korábbi hiányokat pótolni tudta volna. A legtöbb csapadék az északi országrészben hullott. Ugyanakkor a Nyugat- és Dél- Dunántúlon lehulló csapadék mennyisége nem érte el a 20 mm-t. November végén és december első napjaiban többfele esett néhány centi hó, mely viszonylag hamar elolvadt az enyhe időjárás miatt. Összefüggő hótakaró december 15-én alakult ki az országban, amikor szinte mindegyik mérőállomásunk havazást jelentett. A hóréteg havi maximuma 30 cm volt, amelyet december 16-17-én a Csongrád megyei Magyarcsanád Bökény állomáson jegyeztünk. Az átlagosnál hidegebb időjárású napokon a hótakaró több napig megmaradt, azonban még karácsony előtt jórészt elolvadt. Országos átlagban a legnagyobb napi csapadékmennyiséget december 23-án mértük. Ezt követően év végig jelentősebb mennyiségű csapadék már nem érkezett.