Január

2016 rendkívül száraz decembere után 2017 januárjában kicsit több csapadék hullott, az ország nagy részén 20-35 mm közötti értékeket jegyeztünk. Fennmaradt a jelentős csapadékhiány a Kisalföldön és az Alföld déli részén, ahol mindössze 10 mm körüli csapadékösszeg volt jellemző. A legtöbb csapadék az Északi-középhegységben és déli előterében hullott főként hó formájában. A hó vastagsága január 15-én a Kékestetőn 43 cm volt.

Február

Országosan 36 mm volt a havi csapadékmennyiség (homogenizált adatok), amely kissé a normálérték felett alakult. A területi eloszlás szélsőséges volt, mert a délnyugati országrészben megközelítette a 80 mm-t, míg Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megye területén mindössze 10 mm közelében alakult a havi csapadékösszeg. A csapadék szélsőséges időbeli eloszlására jellemző, hogy február 1-én Szuha Mátraalmás állomáson 52,5 mm csapadékot rögzítettünk (II. táblázat). A hónap során rövid ideig még többfelé havazott, mely a hónap végén az enyhe idő miatt szinte teljesen elolvadt.

Március

2017 márciusa a szokásosnál szárazabb volt, az országos átlag 22,2 mm, ami az 1981-2010-es sokévi átlag csupán 64 %-a. A csapadék leginkább a középső országrészre koncentrálódott, 40-50 mm feletti értékeket eredményezve. Gerecse-tetőn regisztráltuk a legnagyobb havi összeget, 64 mm-rel. Az ország északkeleti és nyugati részein jelentkezett a legkisebb csapadékösszeg, az Őrség egyes részein 5 mm alatti értéket mértünk.

Április

Országos átlagban a sokéves átlagnak megfelelő 45 mm csapadékmennyiség hullott le hazánkban április folyamán, azonban időben és térben nem egyenletesen oszlott el. A legszárazabb területek (10-20 mm) a Balaton környékén és a délnyugati országrészben, a legcsapadékosabbak az Északi-középhegység magasabban fekvő részei (Börzsöny, Mátra, Bükk), a Bakony és a Balaton délnyugati csücske voltak. Ezeken a területeken a havi csapadékösszeg elérte a 100 mm-t is. A hónap középén nagy területen hullott jelentős mennyiségű csapadék (április 19-én országos átlagban mintegy 20 mm) és sokfelé havazott. A hó elsősorban a magasabb tájakon maradt meg, és a középhegységeinkben vastag hóréteg alakult ki. Április 20-án, Mátraszentimrén a hóvastagság elérte a 70 cm-t, Bánkúton a 88 cm-t.

Május

Májusban a havi csapadékmennyiség országos átlagban 54 mm-nek adódott, ami a sokévi átlag mintegy 87 %-a. A legtöbb csapadékot a Mátrában, Aggtelek és Tokaj környékén, valamint a Felső-Tisza-vidéken jegyeztük, a mennyisége elérte 150-200 mm-t is. A legkisebb összegek a Csepel-sziget északi részén, a Körösök mentén, a Szigetközben, az Ipoly és a Zala folyók mentén jelentkeztek, ezeken a területeken csupán 15-20 mm-t regisztráltunk.

Június

Az év során a június gyakran a legcsapadékosabb hónapunk, azonban 2017-ben országos átlagban kissé szárazabbnak bizonyult. A havi csapadékösszeg 60 mm-nek adódott, amely elmaradt a sokévi átlagtól. Ugyanakkor a heves zivatarok, felhőszakadások révén az északkeleti országrész jelentős hányadán, a Kecskemét-Szeged sávban, valamint a Balaton tágabb környezetében helyenként 100 mm feletti csapadékot összegeztünk. Északon a Kisalföld, a Börzsöny, a Cserhát és a Gödöllői-dombság, illetve az Alföld déli része maradt csapadékszegény. Ezeken a tájakon jellemzően 30-40 mm-nek adódott a havi csapadékösszeg.

Július

2017 júliusában az ország nagy részén a lehullott csapadék a sokéves átlag közelében alakult. A legtöbb csapadék Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár megyében és a Börzsönyben hullott (100-130 mm). A Dunántúlon többfelé összegeztünk 100 mm körüli mennyiséget. Az Alföld jelentős részén azonban csupán 30-40 mm, a Nagykunságban 20 mm alatt marad a havi összeg, ami tovább nehezítette a mezőgazdasági termelők jelentős hányadának helyzetét.

Augusztus

Augusztus folyamán országszerte lehullott csapadék térben igen koncentrált volt. A csapadékban gazdag terület a Felső-Tisza-vidéke, a Gödöllői-dombság és a nyugati határszél volt, ahol közel 100 mm eső hullott. Ugyanakkor a Zempléni-hegységben, a Nyírségben, Csongrád és a Bács-Kiskun megye déli részén alig 15-20 mm volt a teljes havi csapadékbevétel.

Szeptember

A hónap meglehetősen csapadékosnak bizonyult, homogenizált adatok szerint az országos havi csapadékösszeg meghaladta a 95 mm-t. A legcsapadékosabb területek a Dunántúl nyugati részén és a Duna-Tisza közén voltak, egyes helyeken a havi összeg elérte a 200 mm-t is. Ugyanakkor a Tiszántúlon és a Maros mentén mindössze 40 mm hullott.

Október

Október országosan csapadékosabb volt a vártnál. A legnagyobb csapadéktöbblet (a sokévi átlag 160-200 %-a) a középső országrészre koncentrálódott, a legkisebb pedig a nyugati határszélre (30-40 %). A Kőszegi-hegység területén és a Tiszántúlon hullott a legkevesebb csapadék, itt a sokévi átlag 20-30 %-át sem érte el a havi csapadékösszeg.

November

2017 novemberében átlag körüli csapadékösszeget jegyeztünk. A sokéves átlagtól leginkább elmaradó értékek (40-50 %) zömmel a Baranyai-dombság területén adódtak, míg a legnagyobb csapadéktöbblet (140-160 %) a Zalai-dombság és a Szatmári-Tiszahát területein volt.

December

Az átlagosan csapadékos november után a december ezúttal csapadékban gazdag volt. Országos átlagban közel 40 %-kal több csapadék hullott. A legnagyobb csapadékmennyiséget egy északkelet - délnyugat irányú sávban, a Felső-Tisza vidéken, illetve a Dráva mentén rögzítettük. A havi csapadékösszeg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghaladta a 100 mm-t, ugyanakkor az Ipoly mentén nem érte el a 20 mm-t. Ebben a hónapban összefüggő hóréteg nem alakult ki az ország egészén, bár több településen észleltünk havazást, hózáport. A hóréteg havi maximuma Kékestetőn 35 cm volt, amelyet 2017. december 11-én jegyeztünk.