Országos átlagban a szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak, ez alapján hazánk mérsékelten szeles területnek minõsül. A havi átlagos szélsebesség éves menetében általában áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit augusztus és október között veszi fel. A 16. ábrát tekintve a pestszentlõrinci szélmérések alapján azt mondhatjuk, hogy 2009-ben a legnagyobb átlagos szélsebesség egy hónappal korábban jelentkezett, míg a legkevésbé szeles hónapnak a január bizonyult, amikor a szélsebesség csupán 63%-a volt a megszokottnak. Az év nagy része a szokásosnál csendesebb volt, csak a márciust jellemezték az átlagnál nagyobb szélsebesség értékek (17.ábra).

Budapest-Pestszentlõrincnek 1998-2008 közötti óránkénti szélsebességi értékeibõl számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be a 18. ábra oszlopdiagramján. Az átlag alapján elmondható, hogy az eloszlás balra torzult, mivel a kisebb szélsebességek fordulnak elõ gyakrabban. Az erõsebb szelek ritkábbak, de nagyon nagy értékek is felléphetnek. A 2009-es eloszlás jól követte a sokéves átlagot, csupán az 1,1-2 m/s-os kategóriában jelentkezett nagyobb eltérés.

A szélviszonyokat jellemzõ küszöbnapok éves menetét a 19. ábrán mutatjuk be. Mind a szeles (>=10m/s) mind a viharos (>=15 m/s) napok száma jól követte a sokéves átlagot. A szeles napok esetében a maximum a szokásos április helyett márciusban jelentkezett, és ezzel párhuzamosan a viharos napok száma is ebben a hónapban volt a legmagasabb. Szembetûnõ eltérés a sokéves átlaghoz képest mindkét küszöbnap tekintetében januárban jelentkezett. A szeles napok száma ebben a hónapban csupán 9%-a volt a szokásosnak (20. ábra), míg viharos napot egyáltalán nem számoltunk. Az évben mindkét küszöbnapból a vártnál kevesebb fordult elõ országos átlagban. A szeles napok száma csupán márciusban, a viharos napok száma pedig ezen felül még két hónapban haladta meg a sokéves átlagot (21. ábra).

A szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk a 22. ábrán Budapest-Pestszentlõrinc 1998-2008 és 2009. évi adatai alapján. Az átlag alapján jól látszik, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felõl érkezõ ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyozottabb megjelenésének oka a városi hõsziget hatás, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erõsítõ hatásában keresendõ. A 2009-es viszonyok nem mutatattak nagy különbséget a fentiekhez képest, az értékek jól követték az átlagot.