Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat mérsékelten szeles területnek minõsíthetjük. A szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak. Jellegzetes a szélsebesség évi járása (16. ábra), legszelesebb idõszakunk a tavasz elsõ fele (március, április hónapok), míg a legkisebb szélsebességek általában õsz elején tapasztalhatók.
A 17. ábra alapján elmondhatjuk, hogy a szokásosnál sokkal kevésbé volt szeles a 2007. év idõjárása Budapest-Pestszentlõricen, és az évi menet sem teljesen a sokévi átlagnak megfelelõen alakult. Az év legszelesebb hónapja a január volt, átlagnál nagyobb szélsebességekkel, a legkisebb havi átlagos szélsebességet pedig decemberben regisztrálták - a hónap átlagos szélsebessége fele volt a sokévi átlagértéknek.
16. ábra
A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlõrincen
17. ábra
A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlõrincen 2007-ben az 1961-90-es normál százalékában
Budapest-Pestszentlõrincnek 1996-2006 közötti óránkénti szélsebességi értékeibõl számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be a 18. ábra oszlopdiagramján. A sokévi átlag alapján elmondható, hogy az eloszlás balra torzult, mivel az átlagnál alacsonyabb szélsebességek fordulnak elõ gyakrabban. Az átlagnál nagyobb szelek ritkábbak, de nagyon nagy értékek is felléphetnek.
2007-ben (18. ábra) a 0,1-1 és 3,1-4 m/s-os szélsebességek az átlagnál többször, 1,1-2,0 (leggyakoribb) és 2,1-3,0 m/s-os, értékek átlag alatti számban, a többi szélsebesség pedig átlag körüli mértékben fordult elõ. 2007-ben a hónapok több mint felében átlag alatt maradt a szeles- (>=10m/s) és a viharos (>=15 m/s) napok száma is (19. ábra), ugyanakkor januárban mindkét küszöbnap elõfordulása 2-2,5-szerese volt a szokásosnak.
20. ábra
Szeles napok száma a normál százalékában
21. ábra
Viharos napok száma a normál százalékában
A szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk a 22. ábrán Budapest-Pestszentlõrinc 1961-90 és 2007. évi adatai alapján. Az ábra jól mutatja, hogy Budapest esetében érvényre jut az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felõl érkezõ ciklonok által meghatározott északnyugati szélirány. A keleties szélirány hangsúlyozottabb megjelenésének oka a városi hõsziget hatás, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erõsítõ hatásában keresendõ.
A 2007. évi menetben a fõmaximum az északi irányból áttevõdött az északnyugati irányba.