A szélsebesség évi átlaga hazánk területén 1 és 6 m/s között változott, az országos átlag 2,4 m/s volt. A legmagasabb évi átlagok a Bakonyban fordultak elő, de a Dunántúli-középhegységben és a Soproni-hegységben is többfelé előfordultak 4 m/s-ot meghaladó értékek. Az országos átlagnál szelesebb területek (3-4 m/s) a Tiszántúlon, ezen belül a Körös-Maros közén és a Hortobágyon jelentkeztek. Budapest Pestszentlőrinc állomáson a havi átlagos szélsebesség éves menetében (18. ábra) általában márciusban jelentkezik a maximum, melyet az április követ, míg a minimumot októberben veszi fel. 2021-ben a havi átlagos szélsebesség májusban volt a legnagyobb (2,6 m/s), a legalacsonyabb havi érték júniusban és novemberben adódott (~2 m/s). (18. ábra).

A 19. ábrán jól látható, hogy Budapest Pestszentlőrinc állomáson a 2001-2020 közötti átlaghoz viszonyítva csak májusban és októberben volt magasabb a havi átlagos szélsebesség, de ekkor is csak kismértékben haladta csak meg a szokásos értéket. A többi hónapban az átlagos szélsebesség kisebb volt, a legnagyobb eltérés márciusban adódott. Végeredményben elmondható, hogy Budapest Pestszentlőrinc egy kevésbé szeles évet zárt.

A 20. ábrán egyrészt a 2001-2020 közötti, másrészt a 2021. évi óránként mért szélsebesség értékekből számolt relatív gyakorisági eloszlást mutatjuk be Budapest Pestszentlőrinc állomásra vonatkozóan. Látható, hogy éves átlagban a 2 m/s-nál kisebb szélsebességek jóval gyakoribbak, az eloszlás alakja aszimmetrikus. Az erősebb szelek, amelyek meghaladják a 15 m/s-ot, jóval ritkábbak. A legtöbb eset az 1,1-2 m/s-os tartományban fordul elő, ez 2021-ben is így volt, érdekes, hogy minimális eltérést mutatott csupán az átlagtól, míg a 0,1-1 m/s-os szélsebességek közel kétszer akkora gyakorisággal jelentkeztek, mint a sokéves átlag esetén. Ennek a kategóriának a megnövekedett gyakorisága a nagyobb szélsebességek gyakoriságának csökkenésével párosult.

A szélviszonyokat jellemző küszöbnapok éves menetét a 21. ábrán mutatjuk be. A legtöbb szeles napot (napi maximális széllökés ≥ 10 m/s) az igen hideg áprilisban (17 nap) jegyeztük Budapest Pestszentlőrincen 2021-ben. Ezt követte a májusi érték (15 nap). A legkevésbé szeles hónap a szeptember volt, amikor a Kárpát-medence több esetben anticiklon hatása alá került, ezért csupán kevés (3 nap) szeles nap volt Pestszentlőrincen. Viharos napból (fx ≥ 15 m/s) egy év alatt átlagosan 30 szokott előfordulni, ehhez képest 2021-ben ennek a harmadát kaptuk (10 nap). Mindössze májusban és augusztusban érte el a viharos napok száma a normál értéket, a többi hónapban alatta alakult.  A sokévi átlagokkal összevetve Budapest Pestszentlőrinc állomásunkon januárban, áprilisban és májusban volt több szeles nap az 1991-2020-as normál értéknél, februárban, júniusban és szeptemberben jelentősen elmaradt attól. A szeles napok száma éves szinten több mint 20%-kal volt kevesebb a megszokottnál (22. ábra).

A viharos napok számában még nagyobb különbségeket láthatunk (23. ábra). Budapest Pestszentlőrincen havonta 1-4 viharos napra (napi maximális széllökés ≥ 15 m/s) számítunk a sokévi átlagok alapján, 1991-2020 között a legtöbb márciusban, áprilisban volt jellemző. A szokásossal szemben 2021-ben hat hónapban, azaz az év felében (január, június, július, szeptember, november és december) egyáltalán nem jegyzetünk a vihar fokozatnál (15 m/s-nál) nagyobb szélsebességet a talaj közelében ezen a mérőhelyen. Összességében éves átlagban Budapest Pestszentlőrincen 67 %-kal kevesebb viharos napot regisztráltuk 2021-ben (10 nap), mint az 1991-2020-as periódusban (30 nap).

A 24. ábrán a szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk Budapest Pestszentlőrincen az 2001-2020 közötti időszak átlaga és a 2021. év adatai alapján. A sokévi átlag jól mutatja, hogy Budapest esetében az uralkodó szélirány egyértelműen az északnyugati szélirány, de a keleti is nagy gyakorisággal fordul elő. 2021-ben a leggyakoribb szélirány az északnyugati volt, ami jóval az átlag felett alakult, miközben ebben az évben az északi szél reprezentálta alul magát a 2001-2020-as átlaghoz képest. A keleti irányú szél gyakorisága minimálisan elmaradt a sokéves átlagtól. Az északnyugati irányszektorhoz tartozott a legnagyobb átlagsebesség, a legerősebb széllökések is a legnagyobb gyakoriság mellett.