2020-ban hazánk területén a szélsebesség évi átlaga 1-6 m/s között változott, az országos átlag 2,4 m/s-nak adódott. A legmagasabb évi átlagok (> 4 m/s) a Dunántúli-középhegységben, a Bakonyban fordultak elő, de a Soproni-hegység mellett az Tiszántúlon, azon belül Hortobágyon, és a Körös-Maros közében is az országos átlagnál magasabb (3-4 m/s) szélsebesség értékek adódtak. Budapest Pestszentlőrinc állomáson a havi átlagos szélsebesség éves menetében (18. ábra) általában márciusban és áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit októberben veszi fel. 2020-ban a havi átlagos szélsebesség egyértelműen februárban volt a legnagyobb (3,6 m/s), melyet a márciusi (2,7 m/s) és a májusban (2,6 m/s) mért érték követ, de még áprilisban is 2,5 m/s adódott. A legalacsonyabb havi átlagos szélsebesség ezúttal a szokásostól eltérően novemberben azonosítottuk (1,1 m/s). (18. ábra).

A 19. ábrán jól látható, hogy Budapest Pestszentlőrinc állomáson az 1981-2010-es sokévi átlaghoz viszonyítva csak februárban volt jóval (33%-kal) magasabb a havi átlagos szélsebesség. A legkevésbé szeles hónap Budapesten november lett, amikor a sokévi átlag kevesebb, mint fele adódott. A többi hónapban is az átlagos szélsebesség a sokévi átlagtól jellemzően elmaradt. Összességében elmondható, hogy Budapest Pestszentlőrinc állomáson a viharos február ellenére végeredményben egy kevésbé szeles évet zártuk.

A 20. ábrán egyrészt az 1999-2019 közötti, másrészt a 2020. évi óránkénti szélsebességi értékekből számolt relatív gyakorisági eloszlást mutatjuk be Budapest Pestszentlőrinc állomásra vonatkozóan. Látható, hogy éves átlagban a 2 m/s-nál kisebb szélsebességek jóval gyakrabban fordulnak elő, az eloszlás alakja aszimmetrikus. Az erősebb szelek, amelyek meghaladják a 15 m/s-ot, jóval ritkábbak. 2020-ban a szélsebesség eloszlás alakja hasonló volt az 1999-2019-es időszak adataiból számolt eloszláshoz. Nagyobb volt a relatív gyakorisága az 1 m/s-nál kisebb szélsebesség kategóriáknak, és gyakrabban fordultak elő a 4-5 m/s szélsebesség értékek, mint az elmúlt 20 évben.

A szélviszonyokat jellemző küszöbnapok éves menetét a 21. ábrán mutatjuk be. A legtöbb szeles napot (napi maximális széllökés (fx) ≥ 10 m/s) az igen enyhe februárban (20 nap) jegyeztük Budapest Pestszentlőrincen 2020-ban. Ezt követte a márciusi érték (15 nap), de az első félévben júniusig szinte minden hónapban 10 körül volt a szeles napok száma. A legkevésbé szeles hónap a november volt, amikor gyakorlatilag a hideg légpárna és a tartós anticiklon miatt nem volt jelentősebb széllökés Pestszentlőrincen. Viharos napból (fx ≥ 15 m/s) szintén februárban fordult elő a legtöbb (7 nap). A sokévi átlagokkal összevetve Budapest Pestszentlőrinc állomásunkon február kivételével minden hónap elmaradt a normáltól mind a szeles, mind a viharos napok számában. A szeles napok száma február kivételével jellemzően a tavaszi hónapok voltak közel a sokéves értékekhez, míg az év második felének minden hónapja messze elmaradt a megszokott értékektől, jelentősebben november mellett júliusban és decemberben (22. ábra). Éves összegben Budapesten közel 34%-kal kevesebb szeles nap fordult elő, mint az 1981-2010-es időszakban.

A viharos napok számában még nagyobb különbségeket láthatunk (23. ábra). Budapest Pestszentlőrincen havonta 2-5 viharos napra (fx ≥ 15 m/s) számítunk a sokévi átlagok alapján, a legtöbb 1981-2010 között márciusban volt jellemző. A szokásossal szemben 2020-ban négy hónapban (június, szeptember, november és december) egyáltalán nem jegyzetünk a vihar fokozatnál (15 m/s-nál) nagyobb szélsebességet a talaj közelében ezen a mérőhelyen. Ugyanakkor a februári a sokévi átlaghoz képest is kiugró értéket jelent. Az év első negyedéve szélben gazadag volt, de nyártól az év végéig a légmozgások gyengék maradtak. Összességében évi átlagban Budapest Pestszentlőrincen 54 %-kal kevesebb viharos napot regisztráltuk 2020-ban (18 nap), mint az 1981-2010-es periódusban (38 nap).

A 24. ábrán a szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk Budapest Pestszentlőrincen az 1999-2019 közötti időszak átlaga és a 2020. év adatai alapján. A sokévi átlag jól mutatja, hogy Budapest esetében az uralkodó szélirány egyértelműen az északnyugati szélirány, de a keleti  is nagy gyakorisággal fordul elő. A leggyakoribb szélirány 2020-ban szintén az északnyugati volt, alig maradt el tőle a második leggyakoribb, a keleti. A leggyakoribb szélirány mellett ehhez az irányszektorhoz tartozott a legnagyobb átlagsebesség és a legerősebb széllökések. A 1999-2019-es átlagnál valamivel nagyobb arányban figyeltünk meg a délkeleti szektorba tartozó szélirányokat, míg a vártnál kisebb relatív gyakoriság jellemezte 2020-ban az északi és általában az északnyugati irányokat.