Megfigyeléseink szerint 2019-ben a talaj közelében az állomásokon mért szélsebesség évi átlaga 1,1-5,9 m/s között változott, országos átlagban 2,5 m/s-nak adódott, ami az 1981-2010-es átlagértékkel közel megegyező érték. Budapest Pestszentlőrinc állomáson a havi átlagos szélsebesség éves menetében (18. ábra) általában márciusban és áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit októberben veszi fel. 2019-ben a havi átlagos szélsebesség márciusban volt a legnagyobb (3 m/s), melyet a januárban (2,9 m/s) és áprilisban (2,8 m/s) mért érték követ. A legalacsonyabb havi átlagos szélsebesség ezúttal a várakozásoknak megfelelően, októberben adódott (2,0 m/s) a 2019-es évben.

A 19. ábrán jól látható, hogy Budapest Pestszentlőrinc állomáson az 1981-2010-es sokévi átlaghoz viszonyítva csak három hónapban volt magasabb a havi átlagos szélsebesség. Januárban 21%-kal, míg  decemberben 13%-kal volt nagyobb a szélsebesség, mint a sokévi átlag. A március 103%-kal inkább átlagosan szeles időjárású volt. A legkevésbé szeles hónap Budapesten szeptember lett, bár áprilistól novemberig minden hónap légmozgása a sokévi átlagtól elmaradt. Összességében elmondható, hogy Budapest Pestszentlőrinc állomáson az átlagos évi szélsebesség 2019-ben a sokévi átlagtól csupán kismértékben tért el (98%).

A 20. ábrán egyrészt az 1998-2018 közötti, másrészt a 2019. évi óránkénti szélsebességi értékekből számolt relatív gyakorisági eloszlást mutatjuk be Budapest Pestszentlőrinc állomásra vonatkozóan. Látható, hogy éves átlagban a 2 m/s-nál kisebb szélsebességek gyakrabban fordulnak elő, az eloszlás alakja aszimmetrikus. Az erősebb szelek, amelyek meghaladják a 15 m/s-ot, jóval ritkábbak. 2019-ben a szélsebesség eloszlás alakja hasonló volt az 1998-2018-as időszak adataiból számolt eloszláshoz. Kisebb volt a relatív gyakorisága a 2 m/s-nál kisebb szélsebesség kategóriáknak, míg gyakrabban fordultak elő a 2,1-7 m/s szélsebesség értékek, mint az elmúlt 21 évben.

A szélviszonyokat jellemző küszöbnapok éves menetét a 21. ábrán mutatjuk be. A legtöbb szeles napot (napi maximális széllökés (fx) ≥ 10 m/s) az igen száraz, aszályos márciusban (17 nap) jegyeztük Budapest Pestszentlőrincen 2019-ben. Ezt követte a júliusi érték (16 nap), de számottevő szeles napot jegyeztük (14 nap) áprilisban is. A legkevésbé szeles hónap a november volt, amikor 2 napon fordult elő jelentősebb széllökés Pestszentlőrincen. Viharos napból (fx ≥ 15 m/s) januárban és márciusban fordult elő a legtöbb (5-5 nap). A sokévi átlagokkal összevetve Budapest Pestszentlőrinc állomásunkon a legtöbb hónap elmaradt a normáltól mind a szeles, mind a viharos napok számában. A szeles napok száma március mellett jellemzően a téli hónapokban haladta meg a megszokott értékeket, míg a legnagyobb negatív anomália 2019-ben novemberben adódott (22. ábra). Éves összegben Budapesten közel 20%-kal kevesebb szeles nap fordult elő, mint az 1981-2010-es időszakban.

A viharos napok számában még nagyobb különbségeket láthatunk (23. ábra). Budapest Pestszentlőrincen havonta 2-5 viharos napra (fx ≥ 15 m/s) számítunk a sokévi átlagok alapján, a legtöbb 1981-2010 között márciusban volt jellemző. A várakozásainkkal szemben 2019-ben négy hónapban (május, június, augusztus és november) egyáltalán nem jegyzetünk 15 m/s-nál nagyobb szélsebességet a talaj közelében ezen a mérőhelyen. Ugyanakkor márciusban a sokévi átlagnak megfelelő érték, míg januárban a sokévi átlagnál 25%-kal magasabb érték fordult elő. Összességében évi átlagban Budapest Pestszentlőrincen 58 %-kal kevesebb viharos napot regisztráltuk 2019-ben (18 nap), mint az 1981-2010-es periódusban (38 nap).

A 24. ábrán a szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk Budapest Pestszentlőrincen az 1999-2018 közötti időszak átlaga és a 2019. év adatai alapján. A sokévi átlag jól mutatja, hogy Budapest esetében az uralkodó szélirány egyértelműen az északnyugati szélirány. A keleti szélirány hangsúlyosabb megjelenésének oka feltételezhetően a városi hősziget jelensége lehet, valamint a Budai-hegység és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő. A leggyakoribb szélirány 2019-ben szintén az északnyugati irány volt, alig maradt el tőle a második leggyakoribb, a keleti szélirány. A leggyakoribb szélirány mellett ehhez az irányszektorhoz tartozott a legnagyobb átlagsebesség és a legerősebb széllökések. A 1999-2018-as átlagnál valamivel nagyobb arányban figyeltünk meg az északnyugati szektorba tartozó szélirányokat, míg a vártnál kisebb relatív gyakoriság jellemezte 2019-ben az északi és általában a délies szélirányszektorokat.

A maximális széllökés sokéves napi maximumának országos rekordja 2019-ben két mérőállomáson dőlt meg: egyrészt Sárospatakon június 27-én, amikor 125 km/óra (34,9 m/s) erejű széllökést mértünk. Másrészt július 28-án Kunmadarason, ahol 144 km/órát meghaladó szélerősséget rögzítettünk (40 m/s).