Megfigyeléseink szerint 2017-ben a talaj közelében az állomásokon mért szélsebesség évi átlaga 1,3-6,7 m/s között változott, országos átlagban 2,5 m/s adódott. A havi átlagos szélsebesség éves menetében (18. ábra) általában márciusban és áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit októberben veszi fel. 2017-ben a havi átlagos szélsebesség Budapest-Pestszentlőrinc állomáson áprilisban volt a legnagyobb (3,1 m/s), melyet a decemberben (3 m/s), majd júniusban (2,8 m/s) mért érték követ. A legalacsonyabb havi átlagos szélsebesség januárban és februárban adódott a várt október helyett.
18. ábra
A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlőricen 2017-ben
19. ábra
A szélsebesség havi átlagai Budapest-Pestszentlőrincen 2017-ben
az 1981-2010-es normál százalékában
A 19. ábrán jól látható, hogy 2017 első felében májusig a szélsebesség havi átlagértékei jellemzően elmaradnak az 1981-2010-es sokévi átlagtól. A nyári hónapok július, augusztus és ősszel november volt átlagosan szeles. A legnagyobb pozitív eltérés októberben és decemberben mutatkozott meg: októberben 18 %-kal, decemberben 30 %-kal volt nagyobb a szélsebesség a szokásosnál. Összességében elmondható, hogy Budapest-Pestszentlőrinc állomáson az átlagos évi szélsebesség 2017. évben a sokévi átlagnak megfelelően alakult.
20. ábra
A szélsebesség relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlőrincen 2017-ben
A 20. ábrán egyrészt az 1998-2008 közötti, másrészt a 2017. évi óránkénti szélsebességi értékekből számolt relatív gyakorisági eloszlást mutatjuk be Budapest-Pestszentlőrinc állomásra vonatkozóan. Látható, hogy tíz év átlagában a 2 m/s-nál kisebb szélsebességek gyakran fordulnak elő, az eloszlás alakja aszimmetrikus. Az erősebb szelek, amelyek meghaladják a 15 m/s-ot, jóval ritkábbak. 2017-ben a szélsebesség eloszlás jól követte a normálértékeket. Kisebb volt a relatív gyakorisága a 0,1-2 m/s-os szélsebesség kategóriáknak, míg gyakrabban fordultak elő a 2,1-6 m/s szélsebesség értékek, mint 1998-2008 között.
A szélviszonyokat jellemző küszöbnapok éves menetét a 21. ábrán mutatjuk be. A legtöbb szeles napot (napi maximális széllökés (fx) ≥ 10 m/s) júniusban (19 nap), második helyen áprilisban (16 nap) jegyeztük, a legkevesebbet pedig januárban és novemberben (4 nap). Viharos napból (fx ≥ 15 m/s) áprilisban és decemberben fordult elő a legtöbb (5 nap). A sokévi átlagokkal összevetve Budapest-Pestszentlőrinc állomásunkon a legtöbb hónap elmaradt a normáltól mind a szeles, mind a viharos napok számában. A szeles napok száma csupán három hónapban: júniusban, októberben és decemberben haladta meg a megszokott értékeket, míg a legnagyobb negatív anomália 2017-ben januárban adódott (22. ábra). Áprilisban (16 nap) és a szeptemberben (10 nap) a szeles napok száma az 1981-2010-es sokévi átlaggal megegyezett. A viharos napok számában még nagyobb különbségeket láthatunk (23. ábra). Budapest-Pestszentlőrincen havonta 2-5 viharos napra (fx ≥ 15 m/s) számítunk a sokévi átlagok alapján, a legtöbb 1981-2010 között márciusban volt jellemző. A várakozásainkkal szemben 2017-ben négy hónapban (január, március, május és november) egyáltalán nem jegyzetünk 15 m/s-nál nagyobb szélsebességet a talaj közelében. Ugyanakkor áprilisban 25 %-kal, decemberben 67%-kal több viharos nap, míg októberben a sokévi átlag duplája fordult elő. Összességében éves átlagban Budapest-Pestszentlőrincen 33 %-kal kevesebb viharos napot regisztráltuk 2017-ben.
21. ábra
A szeles és a viharos napok számának évi menete
Budapest-Pestszentlőrincen 2017-ben
22. ábra
Szeles napok száma a normál százalékában,
Budapest-Pestszentlőrincen 2017-ben
23. ábra
Viharos napok száma a normál százalékában,
Budapest-Pestszentlőrincen 2017-ben
A 24. ábrán a szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk Budapest-Pestszentlőrincen az 1998-2008 közötti időszak átlaga és a 2017. év adatai alapján. A sokévi átlag jól mutatja, hogy Budapest esetében az uralkodó szélirány az északnyugati. A keleti szélirány hangsúlyosabb megjelenésének oka a városi hősziget jelensége, valamint a Budai-hegység és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő. Jelentősebb légmozgással járó időjárási frontok 2017-ben északnyugati irányból érkeztek a megfigyelő helyre. A leggyakoribb szélirány mellett ehhez az irányszektorhoz tartozott a legnagyobb átlagsebesség, és a legerősebb széllökések. Ezzel szemben a második leggyakoribb keleti szélirány esetén az átlagos szélsebesség kisebb. A 1998-2008-as átlagnál valamivel nagyobb arányban jelentkezett az északnyugati szélirány, míg a vártnál kisebb relatív gyakoriság jellemezte a keleti szélirányt.
24. ábra
A szélirány relatív gyakorisága Budapest-Pestszentlőrincen 2017-ben
A maximális széllökés sokéves napi maximumának rekordja egy – egy mérőállomáson hat alkalommal dőlt meg az évben (II. táblázat). 2017 áprilisban, júliusban, és decemberben 1-1 alkalommal, míg augusztusban és októberben 2-2 napon. Minden alkalommal 100 km/óra közeli, vagy azt meghaladó szélerősséget mértünk. A legerősebb széllökést 2017. július 10-én, Balatonaligán mértük, akkor 43,7 m/s (157 km/óra) erősségű szél fújt.