Országos átlagban a szélsebesség évi átlaga 2–3.5 m/s között változik, ez alapján hazánk mérsékelten szeles területnek minősül. A havi átlagos szélsebesség éves menetében (18. ábra) általában márciusban és áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit augusztusban, októberben és decemberben veszi fel. 2015-ben a havi átlagos szélsebesség Budapest-Pestszentlőrinc állomáson áprilisban volt a legnagyobb, melyet a márciusi átlag követ másodikként. Általánosságban elmondható, hogy három hónapban (január, április, szeptember) haladta meg a 2015-es átlagérték a normált. Leginkább a februári, az augusztusi és a decemberi értékek maradnak el a szélsebességek megszokott havi átlagaitól.

A 19. ábrán jól látható, hogy 2015-ben a januári, az április és a szeptemberi szélsebesség havi átlagértékei haladták meg a normált. A legnagyobb eltérés decemberben mutatkozott meg, a szokásos szélsebesség 69%-át jegyeztük. Összességében elmondható, hogy a 2015. évre vonatkozóan egy kicsivel gyengébb légmozgás volt jellemző a sokéves átlaghoz képest.

Az 1998-2008 közötti, óránkénti szélsebességi értékekből számolt relatív gyakoriságot mutatjuk be 20. ábránk oszlopdiagramján, Budapest-Pestszentlőrinc állomásunkra vonatkozóan. Látható, hogy az eloszlás balra tolódik, vagyis a kisebb szélsebességek fordulnak elő gyakrabban. Az erősebb szelek ritkábbak, azonban előfordulnak nagyon nagy értékek. A 2015-ös eloszlás jól követte a normál értékeket. A 2015-ös relatív gyakoriság a 0.1–1 m/s-os szélsebességeknél haladta meg a legnagyobb mértékben a sokéves átlagot. Gyakrabban fordultak elő a 2.1–3 m/s-os szélsebességek is.

A szélviszonyokat jellemző küszöbnapok éves menetét a 21. ábrán mutatjuk be. A legtöbb szeles napot (napi maximális széllökés (fx) ≥ 10m/s) áprilisban jegyeztük (17 nap), a legkevesebbet pedig augusztusban (1 nap). Viharos napból (fx ≥ 15 m/s) szintén áprilisban fordult elő a legtöbb (7 nap). A sokéves átlagokkal összevetve Budapest-Pestszentlőrinc állomásunkon a legtöbb hónap elmaradt a normáltól mind a szeles, mind a viharos napok számában. Szeles napok közül a március, az április és a november haladta meg a megszokott értékeket, míg a legnagyobb negatív anomália augusztusban adódott (22. ábra). A viharos napok számában még nagyobb különbségeket láthatunk (23. ábra). A sokéves átlag szerinti viharos napok mennyiségének 65%-át regisztráltuk 2015-ben.

A 24. ábrán a szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk Budapest-Pestszentlőrincen az 1998-2008 közötti időszak átlaga és a 2015. év adatai alapján. Az átlag jól mutatja, hogy Budapest esetében az uralkodó szélirány az északnyugati. A keleties szélirány hangsúlyosabb megjelenésének oka a városi hősziget jelensége, valamint a Duna és a Pesti-síkság közötti helyi légkörzés egymást erősítő hatásában keresendő. A 2015-ös viszonyok nagymértékben visszaadják az előbb említett jelenségeket. Valamivel nagyobb arányban jelentkezett az északi szélirány. Kisebb relatív gyakoriság jellemezte a nyugat-északnyugati, valamint a nyugati szélirányt.

A maximális széllökés sokéves napi maximumának rekordja öt alkalommal dőlt meg az évben. Kékestetőn: január 9. (31.2 m/s), január 10. (30.9 m/s), január 11. (32.9 m/s), Balatonőszödön: április 28. (38.5 m/s) és Aszódon: július 8. (36.3 m/s).