Az éghajlatot alapvetõen a földfelszínre jutó napsugárzás alakítja. Országos átlagban 1967 óra a tényleges évi napfénytartam, ami a fele sincs a csillagászatilag lehetséges értéknek. 2005-ben az átlagnál valamivel több volt a napsütéses órák évi száma, országos átlagban 2051 órán át sütött a nap. A napsütéses órák számának havi értékeit mutatja be a 23. ábra, a normál százalékában vett értékeket a 24. ábra. Február, július augusztus és szeptember kivételével átlag feletti mennyiségû napsütésben volt részünk az év során. A sokévi menet maximuma júliusban van, 2005-ben azonban június volt a legnaposabb hónap. A sokévi átlagértéktõl a szélsõségesen csapadékos augusztus napfénymennyisége maradt el legnagyobb mértékben.
23. ábra
A napsütéses órák havi összegei 2005-ben és 1961-90 között
24. ábra
A napsütéses órák havi összegei 2005-ben az 1961-90-es normál százalékában
Hazánk területén a napfénytartam éves összege átlagosan 1750 és 2050 óra között alakul. A napsütéses órák éves összege 2005-ben 1820 és 2260 óra között váltakozott az ország területén, az átlagosan 2051 óra 4%-kal haladja meg az 1961-90-es átlagértéket (24. ábra). Általában a Dél-Alföldön és Baranyában éri el a maximumát a napfénytartam, míg minimuma az Alpokalján és az ország északkeleti részén van. A napsütéses órák számának 2005. évi eloszlását mutatja az 25. ábra. A legnaposabb területek a Tiszántúl délkeleti felében voltak, míg a legalacsonyabb értékeket az északkeleti határ mentén mérték.