A 2020. évi nyár is a szokásosnál melegebben alakult, noha tartós és markáns hőhullám nem fordult elő. Az évszak középhőmérséklete 21,04 °C-nak adódott, ami 0,8 °C-kal haladja meg az 1981–2010-es átlagot, ezzel 1901 óta a 16. legmelegebb nyarat hagytuk magunk mögött. Az igen hűvös májust követően a 2020-as június mintegy 0,6 °C-kal volt melegebb a szokásosnál. A átlagosan meleg július után az augusztus a 10. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában 1901 óta. Minden hónapban előfordult hőhullámos nap (25 °C feletti napi középhőmérséklet országos átlagban), de egy-egy napnál tovább nem tartott. A legmagasabb hőmérsékletet ezúttal az évszak végén, augusztus 30-án mértük. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 261,14 mm-nek adódott, mintegy 31%-kal volt több, mint az 1981-2010-es normál. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. Csapadékosabb időszaknak június közepe és vége, július 17–26., augusztus 3–5. és augusztus közepe tekinthetők országosan. Ekkor több állomáson a napi csapadékösszeg megközelítette, vagy meg is haladta a 100 mm-t. A 2020-as nyár legcsapadékosabb napja július 24-e volt, amikor Somogy és Zala megyében özönvízszerű eső hullott. A nyári legkisebb csapadékmennyiség ezúttal a Mohácsi-síkon adódott, de a sokévi átlagnál kevesebb csapadék érkezett a Kisalföldön és a Nagy-Sárréten is.
2020-ban meteorológiai aszály a tavaszi hónapokban alakult ki. A nyári hónapokban érkező csapadék viszonylag gyorsan pozitívra, azaz a nedves tartományba fordította a standardizált csapadékindex (SPI) országos átlagait, különösen az SPI1 és SPI2 esetén. A hosszabb időszak csapadékmennyiségét értékelő indexek, így az SPI3, SPI6, SPI12 értékek országos átlagai még júniusban is szárazságot jeleztek.
2020 júniusában kezdetben a keleti országrészben hullott a csapadék, így a Dunántúlon még nagyon és extrémen száraz területek is előfordultak, ahogy a júniusi háromhavi SPI alapján a 12. ábrán azonosíthatjuk. Az augusztusi háromhavi SPI területi eloszlása már az egész országban csapadéktöbbletet mutatott.
Az augusztusi SPI6 a március és augusztus között, tehát közel a teljes vegetációs periódusban lehullott csapadékmennyiséget viszonyítja az 1961-1990-es átlagokhoz. A 13. ábrán látható, hogy nagy területen enyhe, de a Dunántúl északi részén még mérsékleten száraz területeket is találhatunk. Ugyanakkor nagyobb területen főként a Dél-Alföldön, a Körös-Maros közében a szokásosnál kicsit több csapadékbevételt hasznosíthattak a növények.
Ha a hosszabb időszak alatt lehullott csapadékmennyiséget vizsgáljuk (14. ábra), az augusztusi SPI9 és SPI12 esetén, akkor csupán enyhén száraz területek adódnak az országban, és csak a Bodrogközben volt tartósan az 1961-1990-es átlagot meghaladó csapadékbevétel.