A 2023/2024-es tél – folytatva az ősz rekord melegét – szintén a legmelegebb lett a telek között 1901 óta. Országos átlagban 4,1 °C-nak adódott az évszakos középhőmérséklet, mely 3,7 °C-kal haladta meg az 1991-2020-as normált. A három hónap külön-külön is melegebb volt a megszokottnál: legfőképpen a február, mely már a tavaszt idézte. Csapadék szempontjából országosan egy átlag közeli telet zártunk: a sokéves értéknél 16%-kal több érkezett. Viszont nagy térbeli és időbeli egyenetlenségek figyelhetőek meg; decemberben közel a megszokott mennyiség közel kétszerese hullott (184%), míg februárban csak a fele.
A standardizált csapadékindex (SPI) egyhavi értékei a tél folyamán 2024. februárjában érték el a meteorológiai aszály kategóriáját. Decemberben a csapadéktöbbletnek köszönhetően csak nedves területek jelentek meg az SPI1 térképen, januárban pedig enyhén nedves és enyhén száraz kategóriákra tagolódott hazánk. Mivel a február csapadékszegény volt szinte mindenhol, így az ország kb. 90 %-a valamelyik száraz kategóriába tartozott (13. ábra). Ott, ahol a hónapban kicsit több csapadékot mértünk – az Északi-középhegységben, a Mecsekben és attól nyugatra, valamint Zala vármegyében – azok a területek enyhén nedvesnek számítanak. Az Alföld legszárazabb területei – Berettyó-Körös-vidék, Körös-Maros köze –, ahol 10 mm alatt maradt a csapadékösszeg; azok már nagyon száraz és extrém száraz kategóriába kerültek.
A 14. ábrán látható a háromhavi SPI, ami a teljes évszakot jellemzi aszályosság szempontjából. Ezen már kisebb területen jelenik meg egyetlen száraz kategória – enyhén száraznak számít hazánk déli határmenti része és a Tisza-tótól délre fekvő terület. Ezen kívül az ország legnagyobb hányada enyhén nedves volt. Az északnyugati országrész, főként a Kisalföld, valamint a Dunántúli-dombság egy része pedig már az enyhén nedves kategóriába sorolható.
Az ennél is hosszabb időszakot figyelembe vevő standardizált csapadékindex az SPI6, aminek az eloszlását a 15. ábrán mutatjuk be. Ez az elmúlt fél év, azaz az ősz és a tél együttes összegzett csapadékmennyiségét veszi figyelembe. Ekkor már csak foltokban jelenik meg az enyhén száraz kategória (pl.: Szentgotthárd és Lőkösháza környéke). Az ország déli fele – a Mecsek kivételével – enyhén nedvesnek számít. Hazánk északi része már mérsékelten nedves kategóriájú, ezen belül pedig a Kisalföld és az Északi-középhegység már nagyon nedves. Extrém nedves területek is megjelennek foltokban, a Mátrában, a Tokaj-Zempléni-hegyvidéken, valamint a Feslő-Tisza-vidéken.
Az 1 éves időtávlatban érkező csapadékmennyiség (SPI12) hatása a 16. ábrán látható. Az előző két év februári SPI12 térképeivel ellentétben amikor alig jelentek meg nedves kategóriák most az enyhén száraz kategória a legszárazabb. Nagyban hasonlít ez az ábra a hathavi SPI-t ábrázolóhoz. Itt kissé kiterjedtebb az enyhén száraz terület a déli országrészben, valamint a Mártában és a Kisalföldön is több táj számít extrém nedvesnek.
