A tavasz után a nyár is melegebb volt a szokásosnál és a térbeli és időbeli szélsőségek ellenére országos átlagban a sokévi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 21,8 °C-nak adódott, ami 1,6 °C-kal haladta meg az 1981–2010-es normálértéket és ezzel a 7. legmelegebb nyár volt 1901 óta. Az idei nyár során összesen három alkalommal adtak ki másodfokú hőségriasztást (július 30 és augusztus 5, augusztus 7-10. és augusztus 21-23.). A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 201,6 mm volt, mintegy 2%-kal több, mint az 1981-2010-es normál. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott, ugyanakkor az északkeleti országrészben augusztusra már csapadékhiány alakult ki.
2018 során az egyhavi SPI országos átlaga alapján csupán áprilisban (SPI1=-2,5) detektálunk nagy területre kiterjedő meteorológiai aszályt. Az aszályesemény a csapadékos júniusig tartott, amikor az SPI1 már pozitív tartományba került. A nyár végén az augusztusi SPI1 értéke újra negatívba váltott, de nem érte el a -1 értéket országos átlagban. A 12. ábrán jól látható, hogy az extrém száraz, jelentősen csapadékhiányos terület az Bodrogközre és a Felső-Tisza vidékre koncentrálódott augusztusban.
Az augusztusi háromhavi SPI területi eloszlása (13. ábra) jellemzi a nyári hónapokban érkező csapadék eloszlását. A nyár végére láthatóvá válik a Tiszántúlon, a Bodrogközben és a Nyírségben kialakuló meteorológiai aszály. Enyhén száraz területeket találunk a Dráva mentén és a Kisalföldön is. Ugyanakkor a Bakonyban, a Mezőföldön és a Bácskai löszháton hullott csapadék helyenként már többletet jelent (13. ábra).
Az augusztusi SPI6 a március és augusztus között, tehát közel a teljes vegetációs periódusban lehullott csapadékmennyiséget viszonyítja az 1961-1990-es átlagokhoz. A 14. ábrán látható, hogy míg Északkelet-Magyarországon a Bodrogközben, a Felső-Tisza vidéken mérsékelten száraz területeket alakultak ki, ahol célszerű volt öntözni, addig Veszprém, Fejér és Bács-Kiskun megyében a szokásosnál több csapadékbevételt hasznosíthattak a növények.
