Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2023-as ősz 2,6 °C-kal haladta meg az 1991-2020-as normált, ezzel a legmelegebb ősz volt 1901 óta. Szeptember 3,5 °C-kal, október 3,4 °C-kal, míg november 0,8 °C-kal volt melegebb az 1991-2020-as sokéves átlagnál. Országos átlagban az őszi csapadékösszeg meghaladta a sokévi átlagot, annak negyedével érkezett több csapadék (125%), melynek évszakon belüli eloszlása azonban nagyon egyenetlen volt. Az ősz egy csapadékban szegény szeptemberrel indult, országos átlagban 40%-kal kevesebb csapadék érkezett. Ezt egy közel átlagos október követte, majd egy rendkívül csapadékos november zárta a sort, amikor a normál érték több mint 2-szerese hullott. Ezzel 1901 óta a 9. legcsapadékosabb november lett.
A 2023-as ősz az átlagosnál csapadékosabb volt, azonban szeptemberben a megszokottnál jóval kevesebb eső esett, míg novemberben csapadékos időjárás volt jellemző. Novemberben az egész ország valamelyik nedves kategóriába tartozott az SPI1 alapján (12. ábra). A Dunántúl legnagyobb része enyhén száraznak számított, innen kelet felé haladva egyre nedvesebb térségek voltak. A Dunától keletre fekvő tájakat már szinte csak nagyon nedves kategória uralta. Az ország északkeleti, keleti része pedig extrém nedvesnek adódott.
A 13. ábrán látható a háromhavi SPI, ami az egész őszt jellemzi aszályosság szempontjából. Ezen csak nagyon kis területen jelenik meg egyetlen száraz kategória – enyhén száraznak adódott Szentgotthárd és térsége. Ezt leszámítva hazánk többi része kisebb-nagyobb mértékben nedves volt. A Dunántúl nagyobb része, valamint az Alföldön egy Pakstól Békéscsabáig terjedő sáv enyhén nedvesnek számított. A Dunántúl északi és déli határmenti területei, valamint az Alföld középső része már mérsékelten nedves volt. Az Alföld északi tájai és az Északi-középhegység pedig már a nagyon nedves kategóriába tartozott, helyenként extrémen nedves tájegységek (pl.: Mátra, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) is előfordultak.
A még hosszabb időszakot figyelembe vevő standardizált csapadékindex az SPI6, aminek az eloszlását a 14. ábrán mutatjuk be. Ez már az elmúlt fél év, azaz a június 1. és november 30. között összegzett csapadékmennyiséget veszi alapul. Ekkor is csak foltokban jelenik meg az enyhén száraz kategória (pl.: a Mecsekben és az Alföldön). Az ország déli fele enyhén nedves volt ekkora időtávlatban. Az északi országrész már mérsékelten nedvesnek számított. Ezen belül a Marcal és a Rába mentén, valamint az Északi-középhegységben a nagyon nedves kategória volt a jellemző. Extrém nedves területek is megjelennek a térképen, összefüggően a Mátrában, a Bükkben és az Észak-magyarországi medencék területén, továbbá elszórtan, foltokban.
Az 1 éves időtávlatban érkező csapadékmennyiség (SPI12) hatása a 15. ábrán látható. Az előző évekkel ellentétben amikor a nyarak nagyon aszályosak voltak ezen a térképen az enyhén száraz kategória a legszárazabb. Nagyon hasonlít ezen az ábrán a különböző nedves kategóriák elhelyezkedése az SPI6-ot bemutató térképhez. Itt is az ország déli része enyhén, míg az északi része mérsékelten nedves. Az extrém nedves területek is ugyanott jelentkeztek (Mátra, Bükk), néhol kissé kiterjedtebben (pl.: Pápától északnyugatra).
