A 2023-as nyár középhőmérséklete országos átlagban 0,8 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált, így a 12. helyre került a legmelegebb nyarak sorában 1901 óta. A csapadék esetén nagy területi különbségek jelentkeztek, de az elmúlt két száraz nyár után végre országos átlagban a sokéves átlagot kevéssel meghaladó mennyiségű csapadék hullott.
A standardizált csapadékindex (SPI) egyhavi értékei 2023 júniusában érték el a legnagyobb területen a mérsékelten száraz vagy annál súlyosabb aszály kategóriáját, noha a három hónap közül nem ez, hanem a július volt a legszárazabb. Magyarország mintegy felén enyhén nedves, másik felén enyhén száraz viszonyok voltak jellemzőek. A legnagyobb mérsékelten száraz terület a Duna-Tisza közén jelentkezett, mely átnyúlt kis mértékben a Dunántúlra is. A Körös-Maros közén és a Csepel-sziget térségében is adódott mérsékelten vagy annál szárazabb terület. Nedves vidékek főként az Északi-középhegységben és az Alföld északi részén jelentek meg, nagyobb területen alakult ki mérsékelten nedves kategória, de szigetszerűen jelentkezett nagyon és extrém nedves kategória is Ez utóbbi a Mártában és Szolnok környékén (13. ábra).
A háromhavi SPI 2023 augusztusából már a teljes nyári időszak csapadékösszegét figyelembe veszi (14. ábra). Jól látható, hogy az északi és déli területek elkülönülnek egymástól egy délnyugat-északkeleti tengely mentén. A déli vidékeken jobbára az enyhén száraz és enyhén nedves területek váltakoznak, míg északon az enyhén nedves kategória mellett nagyobb foltokban jelentkeztek mérsékelt és nagyon nedves besorolású területek.
Az augusztusi SPI6 már figyelembe veszi a 2023 március és 2023 augusztus között érkező félévnyi csapadékot, így képet kaphatunk közel a teljes vegetációs periódusban lehullott csapadékmennyiségről. A helyzet annyiban hasonlít a háromhavi térképhez, hogy itt is észrevehető egy délnyugat-északkelet irányú határvonal, ami elválasztja a csapadékosabb és szárazabb területeket, de ebben az esetben ez a vonal sokkal keletebbre húzódik. Így csupán az Alföld déli részén és a keleti határ mentén azonosíthatók enyhén száraz területek. Az ország közel felén található mérsékelten vagy annál nedvesebb kategória. A Dunántúl északi részének körülbelül negyedén nagyon nedves, míg az Északi-középhegységnek mintegy felén nagyon vagy extrém nedves viszonyok voltak jellemzők. (15. ábra).
Az 1 éves időtávlatban érkező csapadékmennyiség (SPI12) hatása a 16. ábrán látható. Tavaly ilyenkor száraz kategóriák borították a teljes térképet, nagy területen jelentkeztek nagyon és extrém száraz feltételek. Most egy évvel később az elmúlt egy évben jelentkezett csapadéktöbblet hatására a nedvesebb kategóriák felé tolódtak el az SPI12 értékek. Enyhén száraz területek csupán kisebb foltokban jelentkeztek. Az ország területének többségére az enyhén nedves kategória volt jellemző, de jelentős méretű területet foglalt el a mérsékelten nedves vagy annál nedvesebb kategória. A legnedvesebb az Északi-középhegység térsége és azon belül is a Mátra környéke volt.