2020 óta minden tél enyhe volt (az évszakos átlaghőmérséklet 2°C felett), de a 2022-23-as tél az elmúlt hármat is felülmúlta. Az 1901 óta íródó hosszú éghajlati sorban ez lett a második legmelegebb tél. Ez várható is volt, hiszen mindhárom hónap jócskán melegebb volt a sokéves átlagnál. Az évszak során lehullott csapadékmennyiség is meghaladta a szokásosat - nagyjából másfélszerese érkezett az 1991-2020-as értéknek országosan -, de térben és időben nagyon változó eloszlással.
A standardizált csapadékindex (SPI) egyhavi értékei 2023 februárjában érték el az évszakban a meteorológiai aszály kategóriáját. Az ezt megelőző két hónapban a bőséges csapadéknak köszönhetően csak nedves területek jelentek meg az SPI1 térképeken. A tél folyamán a február volt nagyon csapadékszegény, ekkor az ország kb. 90 %-a valamelyik száraz kategóriába tartozott. A legkiterjedtebb az enyhén száraz, majd kisebb térségekben a mérsékelten száraz kategória is feltűnik. Azok a területek, ahol a hónapban a legkevesebb csapadék hullott (10 mm alatti összegek), ott már a nagyon száraz kategória a jellemző. Sőt a Zalai-dombságban és a környező tájakon extrém száraz lett a február SPI alapján (13. ábra).
A 2023 februári háromhavi SPI már a teljes évszak csapadékösszegét figyelembe veszi (14. ábra). Ezen az látható, hogy a különösen száraz február ellenére is az évszak pozitív csapadékösszeggel zárt. A nedves december és január bőven ellensúlyozta a februári csapadékhiányt, így a térképen az Alpokalja térségének kivételével, ami enyhén száraznak számít csak nedves kategóriák találhatóak. Az északnyugati és a délkeleti határ mentén enyhén nedves területek a jellemzőek. Innen az ország közepe felé haladva ahogyan a téli csapadékmennyiség is növekedést mutatott, úgy egyre nedvesebb kategóriák jelennek meg. A Mezőföld és Csepeli-sík már az extrém nedves területekhez tartoznak.
A februári SPI6 a 2022 szeptembere óta lehullott félévnyi csapadékot veszi figyelembe. Ez a hosszabb időszak is inkább csapadéktöbblettel jellemezhető. Egy átlagosan csapadékos ősz után következett a nedves tél, így a két évszakot összegezve a nedves kategóriák dominálnak országszerte (15. ábra). Csak az SPI3-hoz hasonlóan a Rábától nyugatra fekvő területek esnek valamelyik száraz kategóriába. Mindössze két kisebb térség Sopron és Kőszeg környezete számít mérsékleten száraznak. Ezzel szemben a Dunántúl és az Alföld déli részei már nagyon nedvesnek adódtak. Ezen belül foltokban (a Hajdúságban, a Tisza-tónál és Baranya vármegye déli részén) az extrém nedves kategória is megjelenik.
Az 1 éves időtávlatban érkező csapadékmennyiség (SPI12) hatása a 16. ábrán látható. A tavaly ilyenkorival ellentétben amikor az év első két hónapja nagyon aszályos volt ezen a térképen az enyhén nedvestől a nagyon száraz kategóriáig megjelenik minden. Sőt 1-2 foltban (pl.: Sárbogárd környezete) még mérsékelten nedves terültek is feltűnnek. A Tiszazug, az Alsó-Tisza-vidék, a Körös-Maros-köze és Sopron térsége voltak a szárazabb tájaink. Ezek a térségek mérsékelten száraznak számítanak. A nagyon száraz kategória is megjelenik kisebb részeken, pl. a Békési-sík.