A tavalyi, szintén meleg nyarat követően az idei még forróbb volt. A 2022-es nyár a legmelegebb 1901 óta. Ez nem meglepő, hiszen mindhárom hónap jócskán melegebb volt a sokéves átlagnál. Az évszak során lehullott csapadékmennyiség mindössze kb. a kétharmada az 1991-2020-as értéknek, de térbeli és időbeli eloszlása is nagyon változó képet mutat.
A standardizált csapadékindex (SPI) egyhavi értékei 2022 júliusában érték el az évszakban a legnagyobb területen a meteorológiai aszály kategóriáját. A három hónap közül ez volt a legszárazabb, így ekkor jelenik meg a térképen legkiterjedtebben az extrém száraz kategória. Bár az egész országban kevés csapadék hullott, a Duna-Tisza közének legszárazabb részein a sokéves átlagnak a 10%-a sem érkezett. Itt, a Duna-Tisza-közén, majd innen sugarasan kelet és nyugat felé haladva az extrém száraz kategória uralkodott. Ahogy haladunk az országhatárok felé, megjelennek a nagyon száraz és a mérsékelten száraz kategóriák is. Az enyhén száraz kategória jellemezte a Dunántúl legnagyobb részét, de a nyugati határ mentén és az Északi-középhegység határmenti részén az enyhén nedves kategória is feltűnt. A Cserhát-vidéken foltokban még a nagyon nedves, sőt az extrém nedves kategória is megtalálható (12. ábra).
A háromhavi SPI 2022 augusztusából már a teljes nyári időszak csapadékösszegét figyelembe veszi (13. ábra). Ezen az látszódik, hogy az augusztus végi csapadék már többnyire ellensúlyozni tudta a Dunántúlon a korábbi hiányt. Viszont a Tiszántúl jelentős részei, valamint a Duna-Tisza-közének egyes területei még ez alapján is az extrém száraz kategóriába estek. Az ország legnagyobb részét még ekkor is valamelyik száraz kategória jellemezte, de egyre inkább az enyhén száraz kategória felé tolódott el az egyensúly. Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Veszprém megyékben már az enyhén nedves területek az uralkodóak.
Az augusztusi SPI6 már figyelembe veszi a 2022 március és 2022 augusztus között érkező félévnyi csapadékot, így képet kaphatunk közel a teljes vegetációs periódusban lehullott csapadékmennyiségről. A helyzet nagyon hasonlít a háromhavihoz, itt is jelentős a száraz területek aránya (kb. az ország fele ide tartozik). Nagy hiányokat találunk ebben az időtávban az ország egész területén, az Alföld túlnyomó részén csak száraz kategóriák azonosíthatóak. Extrém száraz területeket a Tiszántúlon, a Bácskai-síkvidéken, valamint Mohács térségében találunk (14. ábra). Nedves kategória csak foltokban jelenik meg, a Győri-medence és az Alpokalja bizonyos részei enyhén nedvesnek adódtak.
Az 1 éves időtávlatban érkező csapadékmennyiség (SPI12) hatása a 15. ábrán látható. Ez is azt mutatja, hogy nagyon száraz 12 hónapot hagytunk magunk mögött. A térképen csak száraz kategóriák láthatóak, nedves egyáltalán nem jelenik meg. A Dunántúl volt a kevésbé száraz tájunk, itt főképp az enyhén száraz kategória jellemző. Viszont több helyen (pl. a Bakonyban és a Mecsekben) mérsékelten száraz területek is voltak, a Balaton-felvidék pedig nagyon száraznak számít (15. ábra). Az SPI6-hoz képest itt még nagyobb területeken találunk mérsékelten, nagyon és extrém száraz kategóriákat is. A Tiszántúl, a Tokaj-Zempléni-hegyvidék és az Észak-Alföldi-hordalékkúpsíkság lettek a legaszályosabb terültek.