2022 tavasza a megszokottnál kissé hűvösebb volt. A március és az április hónapok hőmérséklete a normálérték alatt alakult, az áprilisi középhőmérséklet jelentősen elmaradt az ilyenkor megszokottól. A májusi középhőmérséklet ezzel szemben átlag feletti volt, így a teljes évszak átlaga csupán 0,5 °C-kal maradt el a megszokottól. A csapadékviszonyokat tekintve az egyes hónapok változatos képet mutattak: márciusban és májusban jelentős csapadékhiány mutatkozott, míg az április csapadékosabb volt a szokásosnál.
Aszály szempontjából a tavaszi időszakot összességében legjobban az SPI3 májusi eloszlása jellemzi (12. ábra). A 2022-es tavaszi csapadékösszeg jelentősen elmaradt a szokásostól, főként a Tiszántúlon és Bács-Kiskun megye déli részén jelentkezett nagyobb csapadékhiány, ezeken a területeken nagyon száraz, valamint extrém száraz feltételek is kialakultak a tavasz folyamán, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye bizonyos régiói, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád megyék területén is nagyon, vagy extrém száraz állapotok domináltak. Az ország többi részén az enyhén száraz kategória volt a meghatározó. Csupán a Mezőföldön és a Duna-menti síkságon alakult ki nagyobb, összefüggő terület, amely az enyhén nedves kategóriába sorolható.
A SPI1 márciusi térképe (13. ábra) nagyon jól szemlélteti a tavasz kezdetét. Extrém száraz feltételek alakultak ki a Bácskai-síkvidéken és a Drávamenti-síkság egy részén, továbbá nagyon száraz feltételek uralkodtak az ország délkeleti részén. Jól látható, hogy az ország túlnyomó részén enyhén száraz vagy ennél kedvezőtlenebb viszonyok uralkodtak, mindössze Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetén láthatunk mezőgazdasági szempontból kedvezőbb feltételeket, ami az enyhén nedves kategóriába esett.
A márciusi háromhavi SPI nem tisztán a tavaszi hónapokról szól, hanem egy három hónapos időszakot fed le január elejétől március végéig. A térkép (14. ábra) jól szemlélteti, hogy mennyire kedvezőtlenek voltak a meteorológiai viszonyok a mezőgazdaság számára. Az év elejétől az ország nagy részén extrém vagy nagyon száraz feltételek uralkodtak, továbbá nem is volt olyan része az országnak, ahol enyhén nedves feltételek alakultak volna ki. A legkomolyabb szárazság az Alföld területén, Kelet-Dunántúlon, a Kisalföldön és Észak-Magyarországon fordult elő, a legkevésbé száraz terület pedig a Zempléni-hegység volt, mely táj az enyhén száraz kategóriába esett.
A májusi hathavi SPI már egy hosszabb féléves időszak aszályvizsgálatáról ad információt, a december és május között lehullott csapadékmennyiséget viszonyítja az 1961-1990-es átlaghoz (15. ábra). Ez az időszak különösen a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén volt száraz, kisebb területen extrém (az ország keleti részén, Bodrogköz és Rétköz területén, valamint a Nagykunság egyes régióiban), nagyobb területen nagyon száraz kategóriák is megjelentek (az Alföldön, a keleti országrészben, a Dunántúli-középhegység északi vonulatain, Vas-, valamint Somogy megyében.
