A 2024-es nyár napi középhőmérsékleteit és a sokéves átlag értékeit a 9. ábrán mutatjuk be. Ezen megfigyelhető, hogy az évszak 92 napjából 75 napon a normálnál magasabbak voltak a napi átlaghőmérsékletek. Ez legtöbbször egybefüggő meleg napokat jelentett, amiket csak 1-2 hűvösebb nap szakított meg. Csak kettő hosszabb – 5 napos – hűvös időszak volt az évszakban: június 11-15. és augusztus 3-7. közt. A június 10-11-én hazánk felett átvonuló hullámzó frontrendszer nagy lehűlést hozott magával: 12-én és 13-án több, mint 3 °C-kal maradt el a sokéves átlagtól a napi középhőmérséklet. Június 13. lett az évszak leghűvösebb napja: 16,3 °C-os napi átlaggal. Ezt követően egy 16 napos meleg periódus következett: a hőmérséklet gyors növekedésnek indult, és június második felében már az első harmadfokú hőségriasztásra is sor került. Ezt a július 1-én érkező hidegfront törte meg, mely bár jelentős lehűlést eredményezett, csak pár napig tartott. Július 5-től megkezdődött a 2024-es nyár leghosszabb és legintenzívebb hőhulláma, július 7-től ismét harmadfokú hőségriadó lépett életbe. Az évszak legmelegebb napja is ekkor volt: július 16-án 28,9 °C-os napi középhőmérsékletet rögzítettünk, mely 7,7 °C-kal haladja meg a sokéves értéket. Az augusztus is tartogatott hosszú meleg periódusokat és hőségriadókat is. 8-tól jelentős melegedés, majd újabb tartós hőhullám vette kezdetét, 11-étől másodfokú, 14-től harmadfokú hőségriadót rendeltek el. Bár 21-én egy hidegfront némi enyhülést hozott, a napi középhőmérsékletek még mindig a sokéves átlag felett maradtak. A hónap utolsó hetére visszatért a hőség, a szokásosnál 6-7 °C-kal melegebb idővel és másodfokú hőségriadóval ért véget a nyár.

A 10. ábrán bemutatott országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegek a talaj szempontjából mérvadóak. Ebből is látható, hogy a június volt csapadékban gazdag, míg a másik két hónap jóval elmaradt a sokéves átlagtól. Június 9-én hullámzó frontrendszer helyeződött fölénk, az Alpokból érkező heves zivatarok miatt az északnyugati megyék néhány járására másodfokú riasztást adtak ki. Az Alpokalján szupercellák is pusztítottak, és tornádó kialakulásról is érkezett hír. Másnap több hullámban vonultak északkelet felé záporok és zivatarok, melyek helyenként felhőszakadással, jégesővel, viharos széllel jártak. A legtöbb csapadék Budapesttől délre hullott egy délnyugat-északkelet irányú sávban, ami Ercsit is érintette, ahol jégesővel párosult a zivatar. Június 22-én este, délnyugat felől kiterjedt zivatarrendszer érte el az országot. Távozását követően 23-án hajnalban az Alföldön egyre több helyen pattantak ki zivatarok, melyek több helyen jártak felhősszakadással, nagy méretű jéggel és károkozó szélrohamokkal. A legtöbb csapadékot Tiszabercel állomásunkon mértük, itt 127,2 mm hullott, ami egyben az évszakban mért legnagyobb 24 órás csapadékösszeg. Júliusban a hőhullámok idején legfeljebb csak lokális zivatargócok alakultak ki. 16-án viszont egy hidegfront érte el hazánkat, csapadékot északkeleten, valamint a Dunántúli-középhegység keleti felében okozott, záporok, zivatarok formájában. 17-én pedig már kiterjedtebb területen volt csapadékhullás: a Dunától keletre szinte mindenhol volt kisebb-nagyobb mennyiség. A zivatarok környezetében felhőszakadás, viharos szél és jégeső is volt, a legintenzívebb cellákból Debrecenben 69 mm-t mértünk. Augusztus elején gyakran alakultak ki többfelé záporok, zivatarok, de csak kisebb mennyiség érkezett belőlük. 17-től forró, nedves szubtrópusi eredetű légtömegek töltötték ki a Kárpát-medencét, ami a csapadékhajlam megnövekedéséhez vezetett, így augusztus harmadik hetében sokfelé adódtak záporok, zivatarok. Intenzív zivatarcellák is kialakultak, felhőszakadással, jégesővel, viharos széllökésekkel, 30-40 mm közötti napi csapadékmaximumokkal. 27-én egy sekély ciklon hatására nedves, labilis légtömegek érkeztek térségünkbe, a Duna vonalában jelentős mennyiségű csapadék hullott. Kakucs állomásunkon 65,9 mm-t mértek.