Ahogy a 2023/2024-es tél, úgy 2024 tavasza is a legmelegebb volt az 1901 óta íródó éghajlati adatsorban. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban több, mint két fokkal meghaladta az 1991–2020-as éghajlati normált, mindhárom hónap melegebb volt a megszokottnál. A csapadék mennyiége országosan ugyan megközelítette a sokéves átlagot, azonban hazánk nagyobb részét hiány jellemezte az évszak folyamán. Márciusban alig a megszokott mennyiség kétharmada érkezett, áprilisban és májusban viszont már az átlag közelében alakultak a havi összegek.
A 9. ábrán a 2024-es tavasz napi középhőmérsékleteit és a sokéves átlag értékeit mutatjuk be. Az évszak 92 napjából 74 napon a normálnál magasabbak voltak a napi átlaghőmérsékletek. Ez legtöbbször egybefüggő meleg napokat jelentett, amiket csak 1-2 hűvösebb nap szakított meg. Kivételt képez az április közepén kezdődő, 12 napos időszak. Ekkor egy hidegfront hatására hirtelen lehűlés történt, a napi középhőmérsékletek 7-10 °C közt alakultak, 3-6 °C-kal a sokéves átlag alatt. Április 25-én a megszokottól vett legnagyobb negatív eltérést tapasztaltuk: 5,9 °C-kal volt hidegebb. Ennek ellentettje, a leghosszabb egybefüggő meleg periódus is részben áprilishoz köthető – bár már március végén elkezdődött. Ebben a 21 napban – március 26. és április 15. között – jellemzően 4-10 °C-kal volt melegebb a szokásosnál. Az évszak legmelegebb (19,9 °C) napján, április elsején 11,0 °C-kal haladta meg a napi középhőmérséklet a sokéves átlagot.
A 10. ábrán szemléltetett országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegek a talaj szempontjából fontosak. Látható, hogy márciusban alig volt olyan nap, amikor a sokéves átlagnál több csapadék hullott. Jelentősebb mennyiséget 7-én és 11-én mértünk. 11-én egy ciklon alakult ki a Kárpát-medence fölött, mely főként a Nyugat-Dunántúlon járt jelentős csapadékhullással. A hónapban ezt követően már csak 23-án és 27-én volt említésre méltó csapadék; mindkét napon hidegfront érkezett eső, zápor kíséretében. Április elsején este egy markáns hidegfront érte el hazánkat. Intenzív csapadékot hozott, mely főként a Dunántúlra koncentrálódott, a legnagyobb mennyiségeket Zala és Somogy vármegyék határán mértük. Másodikán viszont északkelet felé vonult a rendszer, ott többnyire eső hullott, de délelőtt az Északi-középhegység magasabb csúcsain még havazás, havas eső is előfordult. Ezt egy szárazabb időszak követte, majd 15-én ismét egy markáns hidegfront érte el az országot. Ekkor Győr-Moson-Sopron vármegyében több helyen 50 mm-t meghaladó csapadék hullott, másnap pedig már országszerte csapadékos időjárás volt. 16-án – többek között – az Írott-kőn mérhető mennyiségű hóréteg is kialakult. 23-án egy ciklon miatt hullott országos átlagban is nagy mennyiségű csapadék. Május elején érkezett némi eső, de elmaradt a sokéves átlagtól. 16-án és 17-én viszont már országos csapadékhullás volt tapasztalható. 19-től a hónap hátralévő részében minden nap előfordult csapadék az ország valamelyik térségében. 21-én egy kiterjedt zivatarrendszer érkezett délnyugat felől. Az intenzívebb cellákat helyenként jégeső, többfelé felhőszakadás és viharos szél kísérte. 26-ig nedves, labilis levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, kedvező feltételeket teremtve záporok, zivatarok kialakulásához, néhol még jégesőt is megfigyeltünk. Ezt követően jelentősebb csapadék a hónap utolsó napján esett. Egy mediterrán ciklon többfelé és több hullámban okozott záporokat, zivatarokat. A délnyugati határ mentén számos állomásunkon 30 mm feletti csapadékot regisztráltunk.