A hideg tavaszt követően a 2021-es nyár az ötödik legmelegebbnek adódott 1901 óta. Történt ez annak ellenére, hogy csak a június és július volt melegebb az átlagosnál, míg az augusztus jelentősen elmaradt a megszokottól. Az évszak során lehullott csapadékmennyiség nagyban elmarad az 1991-2020-as értéktől, de térbeli és időbeli eloszlása sem volt egyenletes.
2021 nyarán az évszak átlaghőmérséklete 22 °C volt, mely 1,2 °C-kal magasabb, mint az 1991-2020-as sokévi átlag. Az észak-magyarországi hegyvidékéki tájaink bizonyultak a nyár során a hűvösebbnek (háromhavi átlaghőmérséklet 20°C alatt). Az Alföldön és a Dunántúlon már efölötti évszakos átlagok adódtak. Ezen belül még melegebb tájakat délkelet felé haladva találunk (Alsó-Tisza-vidék, Körös-Maros köze). (1. ábra).
A 2. ábrán jól látható, hogy az 1991-2020-as átlagnál magasabb évszakos érték az egész országra jellemző volt. Az Alföldön és a Dunántúl nagy részén a nyár 1-1,5 °C-kal volt melegebb, mint az 1991-2020-as időszakban. Budapest térségében 1,5 °C, a Mátra és a Mecsek környékén néhol 2 °C feletti a pozitív anomália a normálhoz képest.
Az idei nyár országos átlagban 1,2 °C-kal bizonyult melegebbnek a megszokottnál (3. ábra). Az egyes hónapokat tekintve az 1991-2020-as átlagtól leginkább a júliusi átlaghőmérséklet tért el (+2,3 °C), melyet szorosan követ a júniusi (+2,2 °C). Az augusztus viszont hűvösebb volt az átlagnál (-0,9°C).
A küszöbnapok száma is jól jelzi a forró nyarat: idén 72 nyári napot (Tmax ≥ 25 °C) jegyeztünk országos átlagban, mely 7 nappal több, mint a sokévi átlag. A hőség napokból (Tmax ≥ 30 °C) arányaiban még nagyobb volt a növekedés: 27 nap helyett 38 fordult elő országos átlagban. A forró napok (Tmax ≥ 35 °C) száma 7 volt a sokévi átlag 3 nap helyett. Hőhullámos napokat is többször átéltünk: júniusban (21-25 és 28-30 között) és júliusban is kétszer (7-9 és 26-28 között), augusztusban pedig egyszer (14-16 között) emelkedett legalább 3 napig a napi középhőmérsékletet 25 °C fölé. Emellett júliusban volt még egy kétnapos időszak, mikor 25 °C feletti volt az átlaghőmérséklet (13-14).
A nyári középhőmérséklet idősora 1901 óta a lineáris trendbecslés alapján melegedő tendenciát mutat (4. ábra). Az évszakos középhőmérséklet országos átlagának változása 1901 – 2021 között +1,4 °C. Az elmúlt 10 évben ez már a negyedik alkalom (2012, 2015 és 2019 után), amikor a nyári középhőmérséklet átlépte a 22 °C-ot.
| Időszak | Sorszám |
| június | 3. |
| július | 1. |
| augusztus | 51. |
| nyár | 5. |
2021 nyara az ötödik legmelegebb nyár 1901 óta. A legmelegebb nyári időszak 2003-ban volt, a 4. helyen lévő 2015-ös nyár pedig csak századokkal előzte meg az ideit. Az évszak hónapjait tekintve a június és a július is nagyon előkelő helyre került az elmúlt 121 év rangsorában (3. és 1.). Az augusztus ebben a rangsorban a középmezőnybe került (51.). (I. táblázat).
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott az országos átlagban vett napi középhőmérséklet a 2021-es nyár során.
Június
A hűvös májust követően június első napjaiban is a sokévi átlag alatt maradtak a napi középhőmérsékletek. Majd június 4 – 12. között a normálnak megfelelően vagy 1-2 fokkal felette alakult a hőmérséklet. 13-a és 15-e közt ismét hűvösebb volt időjárásunk, főképp a hajnali órákban. Ezt követően a hónap hátralevő részében már újra meleg, nyári idő volt jellemző. Annyira megemelkedett a napi középhőmérséklet, hogy a hónap második fele egy hosszú hőhullámmá vált. A Kárpát-medence térsége tartósan a Nyugat-Európa fölött örvénylő ciklonok ún. előoldali áramlási rendszerében helyezkedett el. Ezzel az áramlással déli, délnyugati irányból több alkalommal igen meleg, afrikai eredetű légtömeg érkezett térségünk fölé. Június 23-án és 24-én is új országos napi rekord született. Előbbi napon Berettyóújfalu és Dombegyház állomáson is 37,8 °C-ig emelkedett a hőmérséklet, míg 24-én 40,0 °C-kal tetőzött a hőség Fülöpházán.
Július
Júliusban – az első és a harmadik dekád elejének kivételével – a sokéves átlag felett alakult a napi középhőmérséklet. Július 5-től egy nagykiterjedésű anticiklon határozta meg hazánk időjárását, így a júniusi után egy újabb hőhullám alakult ki. Ekkor több napig is 6-7 °C-kal a sokévi átlag feletti hőmérsékleteket mértünk. Ezt egy hidegfront átvonulása ugyan megtörte 10-én, de még így is kb. 2-3 °C-kal a sokévi értékek felett maradt a hőmérséklet. Ezt követően ismét jelentősen erősödött a nappali felmelegedés, majd 15-től egy magassági hidegörvény alakította a Kárpát-medence időjárását, melynek köszönhetően hűvösebb napok jöttek. Később egy hidegfront is átvonult hazánk felett, így a napi középhőmérsékletek tovább csökkentek. Július 25-től délies áramlással ismét melegebb levegő érkezett térségünkbe, melynek hatására visszatért a hőség. Július 8-án új országos napi rekord született; 40,2°C -ot mértünk Adonyban.
Augusztus
Augusztus elején a napi átlaghőmérséklet a sokévi átlag alatt maradt, mert egy hullámzó frontrendszer alakította időjárásunkat. Így a július végén kezdődött hőségnek vége szakadt. Ezt követően anticiklonális hatásoknak köszönhetően fokozatosan megerősödött a nappali felmelegedés, és a meleg, fülledt időt csak néha zavarták meg záporok, zivatarok. Augusztus 17-én egy hidegfront vonult át a Kárpát-medence felett, melynek hatására megszűnt a hőség. Ezután ismét enyhe melegedés kezdődött, így a harmadik dekád elején már a sokéves átlag közelébe került a napi középhőmérséklet. Augusztus 22-én késő este egy hidegfront érte el térségünket északnyugat felől, mögötte több fokkal hidegebb levegő áramlott be a Kárpát-medencébe. Majd 26-tól egy Skandinávia felett örvénylő ciklon hidegfrontja volt hatással időjárásunkra. Ez az erőteljes lehűlés a hónap végéig a sokéves átlag alatt tartotta a hőmérsékletet. A leghidegebb napokban az átlaghőmérséklet 5-6 °C-kal a sokévi átlag alatt maradt. (5. ábra).