A nyári középhőmérséklet az ország nagy részén 21-23 °C között alakult (1. ábra). A legmelegebb az Alföldön a Duna völgyében és az Alsó-Tisza vidéken volt, ahol az évszakos átlag meghaladta a 23 °C-ot. A leghűvösebb a középhegységeinkben volt: a Mátra és a Bükk területén a nyári átlaghőmérséklet helyenként 17 °C fok alatt maradt. A legmagasabb nyári hőmérsékleti átlag (24,8 °C) Budapest Lágymányoson adódott, a leghűsebb nyarat pedig Kékestetőn tapasztaltuk, itt az évszakos átlag 17,3 °C volt.

Országos átlagban az évszak középhőmérséklete 22,3 °C, amely 2,1 °C-kal meghaladja az 1981-2010-es normált. Az ország egészét pozitív hőmérsékleti anomália jellemezte (2. ábra), a legnagyobb mértékű (>2 °C) eltérést a Dunántúlon és az északkeleti országrészben figyeltük meg. A Mátrától és a Bükktől északra eső tájakon a pozitív anomália általában nem érte el az 1 °C-ot.

Mindegyik nyári hónap jelentősen melegebbnek bizonyult a normálnál (3. ábra). Míg június 3,6 °C-kal, augusztus több mint két fokkal (2,2 °C) volt melegebb az 1981-2010-es sokévi átlagnál. Július közel átlagosan meleg volt, a pozitív anomália csupán 0,4 °C volt. Interpolált országos átlagok alapján az elmúlt 119 év idősorában június a legmelegebbnek adódott, augusztus pedig az előkelő 7. helyre kerül, míg július a rangsorban hátra szorult (I. táblázat). A 2019 évi nyár volt összességében a 2. legmelegebb nyári időszak országos átlagban a sorok 1901-es kezdete óta.

2019 nyarán az igen hűvös május után minden hónapban tapasztalhattunk hőhullámos napokat, amikor a napi középhőmérséklet elérte a 25 °C-ot. Országos átlagban a nyáron összesen 13 hőhullámos napot összegeztünk. Júniusban kétszer (12-15 és 25-27 között), augusztusban egyszer (10-12 között) emelkedett legalább 3 napig a napi középhőmérsékletet 25 °C fölé, míg júliusban (1-2) és augusztus 20-án rövidebb ideig. Országos átlagban 2 forró nap (Tmax≥35 °C) fordult elő, mely a sokévi átlaggal azonos előfordulás. A hőségnapok (napi maximumhőmérséklet ≥ 30 °C) átlagos száma viszont magas volt, 38 nap. A legtöbb Fülöpháza állomás környezetében volt: itt 59 napon haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Összesen 79 nyári nap (napi maximumhőmérséklet ≥25 °C) volt idén nyáron, 19 nappal több, mint az 1981-2010-es érték.

Az elmúlt 119 év nyári középhőmérsékleteit tekintve (4. ábra) 2019 nyara az elmúlt évtized kiemelkedően meleg értékei között foglal helyet. Az eddigi legmelegebb nyártól (2003: 22,5 °C) csupán 0,2 °C-kal maradt el. A nyári átlagértékekre illesztett trendvonal továbbra is emelkedést jelez, a változás 1901 óta mintegy 1,4 °C.
Az 5. ábrán a napi középhőmérsékletek országos átlagait mutatjuk be. Júniusban az időjárási frontok átvonulásához jelentős hőmérsékletváltozások kapcsolódtak, de a hőmérséklet egész hónapban az 1981-2010 érték felett maradt. Július első napjai még az átlagosnál melegebb időjárásúak voltak, majd a hónap közepén hosszabb ideig 20 °C alatt maradt a hőmérséklet, és később is a sokévi átlag közelében alakult. Augusztus elején és az intenzív hőhullámot követően egy-egy markáns lehűlés zajlott, amikor a sokévi átlag alá esett a napi középhőmérséklet. Az augusztus 20. után érkező átmeneti lehűlést idén is átélhettük, de a nyár alapvetően kánikulai időjárással ért véget.

A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a középhőmérséklet hazánkban 2019 nyarán havonta.