2019 tavaszának az első fele a szokásosnál melegebb és szárazabb, a második fele hűvösebb és csapadékosabb volt. A március az 5. legmelegebb volt 1901 óta, és az április is még melegebb volt a szokásosnál, a május viszont a 11. leghidegebb lett 1901-től és a leghidegebb 1991 óta. Összességében a 2019-es a 27. legmelegebb tavasz. A csapadékot tekintve az évszak meglehetősen szárazon vette kezdetét, a március a 10. legszárazabb lett. Az áprilisi csapadékösszeg már az átlag közelében alakult, majd a május szokatlanul csapadékosan telt el. A 2019-es május az elmúlt 119 évben a 3. legcsapadékosabb volt. A rendkívül csapadékos májusnak köszönhetően országosan 2019 tavasza a 19. legcsapadékosabb 1901 óta.
Magyarország nagy részén a tavasz középhőmérséklete 10–12°C között alakult (1. ábra). 10°C alatti évszakos átlag csak a hegyvidéki és fagyzugos területeken volt, a leghűvösebb Kékestetőn (6,2°C), 400 m alatt Zabaron (9,1°C) lett a tavasz. Elsősorban az Alföldön 12°C feletti középhőmérséklet is előfordult (pl. Szeged külterület: 12,5°C). A tavasz átlagos hőmérséklete a 13°C-ot csupán néhány városi, belterületi állomásunkon haladta meg.
Az ország szinte egész területén az 1981–2010-es éghajlati normál feletti volt a 2019-es tavasz középhőmérséklete (2. ábra). Csak a Dráva mentén, néhány kisebb körzetben maradt kevéssel a sokéves átlag alatt. A Dunántúlon és a Duna-Tisza közén a pozitív anomália általában nem érte el az 1°C-ot, többfelé 0,5°C alatt maradt. 1°C feletti eltérés a főváros környezetét, a délkeleti és az északkeleti országrészt jellemezte. Ezeken a területeken helyenként az évszak az átlagosnál több, mint 1,5°C-kal is melegebb volt.
A 2019-es tavasz középhőmérséklete országos átlagban 11,49°C-nak adódott, ami 0,7°C-kal magasabb az 1981–2010-es átlagnál. Ennek az eltérésnek a közelébe a három hónap közül csak az április került (+1,3°C). A március 3,1°C-kal volt melegebb a megszokottnál, amivel az 5. legmelegebb lett 1901 óta, a május ezzel szemben 2,5°C-kal az átlagos alatt alakult, és az elmúlt 119 évben a 11., 1991 óta a leghidegebb volt (3. ábra).
A küszöbnapok számán megmutatkozik a szokásosnál sokkal melegebb március és a szokatlanul hideg május hatása, hiszen a nagyon enyhe március miatt fagyos napból (tmin ≤ 0°C) mindössze 9 (normál: 15) fordult elő az évszakban, téli napból (tmax ≤ 0°C) általában 1-et detektálunk tavasszal, de idén országos átlagban ilyen nap nem jelentkezett. A hideg május miatt 2019 tavaszán nyári nap (tmax ≥ 25°C) csupán 4 adódott országosan (átlag: 10), hőségnap (tmax ≥ 30°C) országos átlagban nem is volt (1981–2010-es átlag: 1 nap).
A 2019. tavasz az 1901-től kezdődő idősorban a melegebbek közé került, de a legmelegebb tavasztól (1934: 13,31°C) közel 2°C-kal elmaradt (4. ábra). Az adatokhoz illesztett lineáris trend 1,5°C-os melegedést mutat az 1901–2019-es időszakban.
| Időszak | Sorszám |
| március | 5 |
| április | 22 |
| május | 109 |
| tavasz | 27 |
A 11. leghidegebb május ellenére az 5. legmelegebb március és 22. legmelegebb április miatt összességében 1901 óta a 27. legmelegebb tavaszon vagyunk túl (I. táblázat).
Az 5. ábránkon a 2019-es tavasz napi középhőmérsékleteit és a sokéves átlag értékeit mutatjuk be.Szembetűnő, hogy a szokásoshoz képest az évszak elejéről a végére a napi középhőmérsékletben sokkal kisebb emelkedés következett be idén tavasszal (~8°C), mint a sokéves átlag (~16°C). A hidegebb május miatt a legmagasabb napi középhőmérséklet nem májusban volt, hanem áprilisban. Egyedül április 26-án érte el az országos átlagos napi középhőmérséklet a 20°C-ot. Idén országosan 0°C alatti napi középérték nem jelentkezett, kevéssel 5°C alatt is csak két napon volt, március 12–13-án.
Március
A hónap középhőmérséklete országos átlagban 8,5°C volt, és ezzel az 5. legmelegebb március múlt el 1901 óta. Melegebb régiók a Tisza alsó szakaszán, a Dunántúli-dombság tágabb környezetében, a Tapolcai-medencében, valamint Budapest és Szeged környékén jelentkeztek. Hűvösebb körzetek az Északi-középhegység magasabban fekvő részein fordultak elő, ezeken a területeken 3–4°C közötti átlagokat jegyeztünk. A legmagasabb havi középhőmérsékletet Szeged belterület állomáson (10,6°C), a legalacsonyabb értéket, 3,4°C-kal, Kékestetőn regisztráltuk. Az ország egész területén több fokkal az 1981–2010-es sokévi átlag felett alakult a középhőmérséklet. A fagyos napok száma (tmin≤0°C) országos átlagban 8 volt (átlag: 13). A szokásosnál sokkal melegebb március miatt országosan idén zord nap (tmin≤–10°C) ebben a hónapban nem fordult elő, és téli nap (tmax≤0°C sem volt országos átlagban (1981–2010-es átlag: 1).
Április
A havi középhőmérséklet országos átlagban 12,3°C lett, ami 1,3°C-kal magasabb az 1981–2010-es átlagnál. Ezzel 1901 óta a 2019-es volt a 22. legmelegebb április. Az április középhőmérséklete a hegyvidéki és fagyzugos területek kivételével 11°C felett alakult. A Dunántúl nyugati megyéiben 11–12°C volt a jellemző. Hasonló értékeket rögzítettek az Északi-középhegység térségében levő automata állomásaink. Melegebb térségeket az Alföldön és a fővárosnál találunk. Hazánk egész területén a szokásosnál melegebb hónap volt. A főváros környezetében, a Dél-Alföldön, illetve az északkeleti országrészben az eltérés meghaladta a 1,5°C-ot, helyenként a 2°C-ot is. Országosan 1 fagyos nap (tmin≤0°C) volt, ami 2-vel elmaradt a sokéves átlagtól. Nyári nap (tmax≥25°C) 2 jelentkezett (1981–2010 átlag: 1). Síkvidéken mindenütt elérte a hőmérséklet a 25°C-ot, jellemzően 2 napon, általában 25-én és 26-án. Hőségnap (tmax≥30°C) országosan nem volt, de lokálisan előfordult, az Alföldön 26-án többfelé elérte a legmagasabb hőmérséklet a 30°C-ot.
Május
A május középhőmérséklete országos átlagban 13,6°C-nak adódott, ami 2,5°C-kal maradt el az 1981–2010-es átlagtól. Ezzel az idei lett 1901 óta a 11., 1991 óta a leghidegebb május. A Dunától keletre, az Alföldön még 14–15°C, a Dunántúl keleti, délkeleti részén már csak 13–14°C, a Nyugat-Dunántúlon, a Kisalföldön viszont mindössze 12–13°C közötti középhőmérsékletű volt a 2019-es május. A magasabb hegyeken még a 10°C-ot sem érte el a hónap középhőmérséklete. Magyarország egész területén az átlagnál hidegebb volt a hónap. A Dunántúlon a negatív anomália sokfelé elérte a 3–4°C-ot. A hideg május a nyári napok (tmax≥25°C) számában is megmutatkozik, hiszen idén mindössze 2 napon érte el a maximumhőmérséklet országos átlagban a 25°C-ot (átlag: 9). A Tiszántúlon 2-4, másutt általában 1, de a Dunántúlon és északon több állomáson egyetlen ilyen nap se volt. Hőségnap (tmax≥30°C) országos átlagban nem volt (átlag: 1), sőt egyetlen állomás se regisztrált a hónapban 30°C feletti hőmérsékletet, így 2019-ben a májusi országos maximum alacsonyabb lett az áprilisinál.