A tavasz után a nyár is melegebb volt a szokásosnál és a térbeli és időbeli szélsőségek ellenére országos átlagban a sokévi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 21,8 °C-nak adódott, ami 1,6 °C-kal haladta meg az 1981–2010-es normálértéket és ezzel a 7. legmelegebb nyár volt 1901 óta. Az idei nyár során összesen három alkalommal adtak ki másodfokú hőségriasztást (július 30 és augusztus 5, augusztus 7-10. és augusztus 21-23.). A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 201,6 mm volt, mintegy 2%-kal több, mint az 1981-2010-es normál. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott, ugyanakkor az északkeleti országrészben augusztusra már csapadékhiány alakult ki.
A nyári hónapok átlagában az ország legnagyobb részén 21-23 °C között alakult a középhőmérséklet (1. ábra). A legmelegebb az Alföldön volt: itt a 22 °C-ot meghaladta az évszakos átlag. Leghűvösebb tájakat ezúttal is az Északi-középhegységben, a Mátra és a Bükk területén találjuk, ahol a nyári átlaghőmérséklet 17 °C fok alatt maradt. A legmagasabb nyári hőmérsékleti átlag (24,3 °C) Budapesten adódott, a leghűsebb nyarat pedig Kékestetőn tapasztaltuk, itt az évszakos átlag 16,8 °C volt.
Országos átlagban az évszak középhőmérséklete 21,8 °C, amely 1,6 °C-kal meghaladja az 1981-2010-es normált. Az ország egészét pozitív hőmérsékleti anomália jellemezte (2. ábra), a legnagyobb mértékű (2-3 °C) eltérést az északkeleti országrészben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében figyeltük meg. A sokévi átlagnak megfelelő hőmérsékleti értékek jellemezték Nógrád-megyét.
Mindegyik nyári hónap jelentősen melegebbnek bizonyult a normálnál (3. ábra). Míg június 1,4 °C-kal, az augusztus az 1981-2010-es sokévi átlagnál több mint két fokkal (2,6 °C) volt melegebb, míg júliusban a pozitív anomália 1 °C alatt maradt (0,7 °C).
2018 nyarán minden hónapban tapasztalhattunk "hőhullámos napokat", amikor az napi középhőmérséklet elérte a 25 °C-ot. Országos átlagban a nyáron összesen 8 "hőhullámos napot" összegeztünk. Július végén (29-31 között) és augusztus elején (7-10 között) 3 napig emelkedett a napi középhőmérsékletet 25 °C fölé, míg júniusban és augusztus végén (mindkét hónapban 21-én) csupán 1-1 nap. Országos átlagban nem fordult elő forró nap, amikor legalább 35 fok a napi maximum. A hőségnapok (napi maximumhőmérséklet ≥ 30 °C) átlagos száma viszont magas volt, 33 nap, a legtöbb Törökszentmiklós állomás környezetében: itt 57 napon haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Összesen 76 nyári nap (napi maximumhőmérséklet ≥25 °C) volt az idén nyáron, 16-tal több, mint az 1981-2010-es érték.
Az elmúlt 118 év nyári középhőmérsékleteit tekintve (4. ábra) 2018 nyara az elmúlt évtized kiemelkedően meleg értékei között foglal helyet. A nyári átlagértékekre illesztett trendvonal továbbra is emelkedést jelez 1901 óta.
Interpolált országos átlagok alapján (I. táblázat) az elmúlt 118 év idősorában az augusztus az előkelő 4. helyre került, míg a nyár első két hónapja kissé hátrább szorult. Az idei volt összességében az 7. legmelegebb nyári időszak országos átlagban a sorok 1901-es kezdete óta.
Időszak | Sorszám |
június | 15 |
július | 29 |
augusztus | 4 |
nyár | 7 |
Az 5. ábrán a napi középhőmérsékletek országos átlagait mutatjuk be. Júniusban az időjárási frontok átvonulásához jelentős hőmérsékletváltozások kapcsolódtak. Míg a hónap első két dekádja átlagosnál melegebb időjárású volt, addig az utolsó dekád a normáltól elmaradt. A júliusi hőmérséklet alapvetően sokévi átlag közelében alakult, míg az utolsó dekádban kánikula alakult ki, mely augusztus végéig kitartott. A nyár végén rendszeresen érkező átmeneti lehűlést idén is átélhettük.
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a középhőmérséklet hazánkban 2018 nyarán havonta (5.ábra).
Június
Június elején folytatódott a május végére jellemző igen meleg időjárás, mely ezúttal egyben csapadékban gazdag is volt. Jelentős lehűlés rövid időre a június 12-i heves zivatarlánc átvonulása után történt, de utána röviddel újra 4-5°C-kal melegebbnek adódott a napi országos átlaghőmérséklet. A hónap utolsó dekádjában azonban jellemzően a szokásosnál hűvösebb és csapadékosabb időjárás uralkodott. Júniusban a hőmérséklet legmagasabb értékét június 12-én Mezőkovácsháza (34,8 °C) állomáson rögzítettük, míg a legalacsonyabbat Zabaron és Kékestetőn mértük mindössze 4,1 °C-kal június 23 és 24-én.
Július
Július a szokásostól jóval hűvösebb és száraz időjárással kezdődött egy hazánktól északkeletre örvénylő ciklon hatására. A légörvény hatásának gyengülésével pár napig az átlagosnál melegebb időjárás alakult ki. Később változékonyabbra fordult az idő, mivel gyenge frontok és magassági hidegcseppek vonultak át felettünk, de jelentős lehűlés nem történt. A hónap utolsó dekádjában az anticiklonális hatások uralomra jutásával megérkezett az igazi nyár, és a hónap végére már kánikula alakult ki. Július 29-31 között már országos átlagban is a napi középhőmérséklet 3 napon keresztül 25 °C felett alakult. Az első nyári hőhullám idejére II. fokú hőségriadót rendeltek el július 30-tól kezdődően.
Augusztus
A hónap elején folyatódott a július végén kezdődött kánikula, mivel továbbra is egy magas nyomású légköri képződmény alakította időjárásunkat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzései alapján az országos tiszti főorvos a július végén (07.30-08.03 között) meghirdetett II. fokú hőségriadót augusztus 5-ig meghosszabbította, illetve augusztus 7-10. között újabbat rendelt el. Az 5. ábrán látható, hogy az országos átlaghőmérséklet augusztus 8-10 között jóval 25 °C fölé emelkedett. A csúcsértéket augusztus 9-én érte el, mely napon 5,5°C-kal volt magasabb a napi átlaghőmérséklet a sokévi átlagnál. A forró első dekádot követően egy-egy ciklon hidegfrontja hazánkat is érintette, de a hőmérséklet továbbra is a sokévi átlag felett alakult. Az országos átlaghőmérséklet augusztus 21-én újra elérte a 25°C-ot, így a másodfokú hőségriasztást 23-ig kiadták a harmadik hőhullám idejére. Végül markáns lehűlést az utolsó dekádban egy Európát átszelő, nagy kiterjedésű frontrendszer hozott, amely mögött hűvös levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. A lehűlés átmenetinek bizonyult, mert a hónap végén egy anticiklon hatására újra meleg, nyári idő alakult ki.