2017 nyarának időjárása

A tavasz után a nyár is melegebb és kissé szárazabb volt a szokásosnál. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 22 °C volt, 1,7 fokkal haladta meg az 1981-2010-es normálértéket. 1901 óta az idei nyár az 5. legmelegebbnek adódott 2003, 2012, 2015 és 2007 nyara után. A három komoly hőhullám során több új napi rekord született, míg az átvonuló időjárási frontok heves szélviharokkal, felhőszakadásokkal, jégesővel jártak. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 163,8 mm volt, mintegy 17%-kal kevesebb, mint az 1981-2010-es átlagos összeg. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott. A délkeleti országrészben, illetve a Dunántúlon a Dráva, és a Zala mentén csapadékhiányt detektáltunk. A globálsugárzás összeg az ország egészén magasabbnak adódott az előző évekhez képest.

A nyári hónapok átlagában az ország legnagyobb részén 21-22 °C között alakult a középhőmérséklet (1. ábra). A legmelegebb az Alföld déli területein és a Dél-Dunántúlon volt: itt a 22 °C-ot is meghaladta az évszakos átlag. Leghűvösebb tájak az Északi-középhegységben, a Mátra és a Bükk területén voltak, ahol a nyári átlaghőmérséklet nem érte el a 17 °C fokot. A legmagasabb nyári átlagos érték 24,5 °C (Budapest Állatkert), a leghűsebb nyarat pedig Kékestetőn tapasztaltuk, itt az évszakos átlag 17 °C volt.

1. ábra
A 2017-es nyár középhőmérséklete °C-ban

Országos átlagban az évszak középhőmérséklete 22 °C, amely 1,7 °C-kal meghaladja az 1981-2010-es normált. Az ország egészét pozitív hőmérsékleti anomália jellemezte (2. ábra), a legnagyobb mértékű (2,5-3 °C) eltérést a Dunántúl középső és déli területein, Budapest és Szeged tágabb környezetében figyeltük meg. A sokéves átlagtól csupán néhány tizedfokkal tért el a hőmérséklet a Nógrádi- és az Ózdi-medencében.

2. ábra
A 2017-es nyár középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól

Mindegyik nyári hónap jelentősen melegebbnek bizonyult a normálnál (3. ábra). A június és az augusztus az 1981-2010-es sokévi átlagnál több mint két fokkal volt melegebb, míg júliusban a pozitív anomália 1 °C alatt maradt.

2017 nyarán minden hónapban tapasztalhattunk "hőhullámos napokat", amikor az napi középhőmérséklet elérte a 25 °C-ot. Országos átlagban a nyáron 17 "hőhullámos napot" összegeztünk. Augusztus első napjaiban "tartós hőhullámos napokat" éltünk át, amikor legalább három napig a napi középhőmérsékletet elérte a 27 °C-ot. *Automata mérőállomások adatai szerint a 27 °C-os küszöbértéket országos átlagban 7 nap középhőmérséklete lépte túl. Országos átlagban 7 forró nap - amikor legalább 35 fok a napi maximum - volt, mely 5 nappal több, mint az 1981-2010-es átlag. A legtöbb (19) forró napot Baja Csávoly és Pitvaros állomásokon jegyeztük. A hőségnapok átlagos száma 38 nap volt, a legtöbb Sellye állomás környezetében: itt 57 napon haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. 75 nyári nap (napi maximumhőmérséklet ≥25 °C) volt az idén nyáron, 15-tel több, mint az 1981-2010-es érték.

3. ábra
Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól 2017 nyarán (interpolált adatok alapján)

Az elmúlt 117 év nyári középhőmérsékleteit tekintve (4. ábra) 2017 nyara az elmúlt évtized kiemelkedően meleg értékei között foglal helyet. A nyári átlagértékekre illesztett trendvonal továbbra is emelkedést jelez 1901 óta.

4. ábra
Az országos nyári középhőmérsékletek 1901 és 2017 között (interpolált adatok alapján)

Interpolált országos átlagok alapján (I. táblázat) az elmúlt 117 év idősorában június az előkelő 4., míg augusztus az 5. helyre került. Az idei volt összességében az 5. legmelegebb nyári időszak országos átlagban a sorok 1901-es kezdete óta.

Időszak  Sorszám
június 4
július 28
augusztus 5
 
nyár 5
I. táblázat
A 2017-es nyár és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában

Az 5. ábrán a napi középhőmérsékletek országos átlagait mutatjuk be. A három hónap alatt a normált jócskán meghaladó értékek mellett jóval hűvösebb periódusokat is megfigyelhetünk. Az időjárási frontok átvonulásához kapcsolódó hőmérsékletváltozások ezen a nyáron olykor igen gyorsan zajlottak.

5. ábra
A 2017-es nyár napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól (°C)

A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a középhőmérséklet hazánkban 2017 nyarán havonta. (5. ábra)

Június

A hónap elején a nyugodt, nyárias időjárásnak köszönhetően a napi középhőmérséklet 3-4°C-kal a sokévi átlag felett alakult. Majd egy június 6-án átvonuló hidegfront hatására a hőmérséklet több napig az átlag alatt maradt. Június 11. után néhány napon keresztül délnyugati áramlással érkező melegebb és szárazabb légtömegek alakították időjárásunkat. Június közepén egy északnyugat felől érkező hidegfront rövid idejű, de jelentős hőmérséklet-csökkenést okozott. Június 17. után újra erősödött a nappali felmelegedés, az átlagosnál jóval melegebb időszak következett. Az ekkor kialakuló helyi záporok, zivatarok nem hoztak jelentősebb enyhülést. A hónap végén, egy nyugat-európai ciklon előoldalán délies áramlással, több fokkal melegebb levegő érkezett térségünkbe, és tovább fokozódott a hőség. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján 2017. június 22-28. között másodfokú hőségriasztást rendeltek el. A hőségnek egy Nyugat-Európa felett kialakult ciklon hidegfrontja vetett véget június utolsó napjaiban.

Július

Július elején az országos napi középhőmérséklet a sokéves átlag alatt maradt, mert az idei első, június végi hőhullám után egy hidegfront hozott felfrissülést. Ezt követően a tartós anticiklonális helyzet miatt fokozódott a melegedés, melynek köszönhetően az 1981-2010-es normál felett alakultak a hőmérsékleti értékek. A júliusi csúcsérték is ebben a periódusban lépett fel, 10-én országosan 5,7°C-kal volt melegebb a szokásosnál. Majd a pár nappal később átvonult hidegfront után erős északnyugati áramlással száraz, hűvös levegő érkezett, így jelentősen visszaesett a hőmérséklet. Július 17-én Zabaron a napi minimumhőmérséklet mindössze 5,5 °C volt, a korábbi rekordértéket (5,6°C) 1996-ban Szécsényben mérték ezen a napon. A hónap második felében egyre inkább anticiklonális hatások érvényesültek, és rövidesen ismét kánikula alakult ki. A tartósan magas napi átlaghőmérséklet miatt 2017. július 20-23. között másodfokú hőségriadót rendeltek el. Az év második hőhullámának egy Nyugat-Európa felett kialakult ciklon vetett véget, így július 25-27. között már három fokkal volt hűvösebb a sokévi átlagnál (5. ábra). A hónap végén délies áramlással szaharai eredetű levegő árasztotta el a Kárpát-medencét, mely extrém hőhullámot okozott, és augusztus első harmadának időjárására is hatással volt.

Augusztus

Már július végén afrikai eredetű forró légtömeg érkezett térségünkbe. Egy anticiklon és magassági gerinc hatására a kánikula tovább fokozódott. 2017. augusztus 1-4. között a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást kellett elrendelni az ország egész területére. A hőhullám során augusztus 3-án és 4-én több dél-magyarországi állomáson 40 °C feletti csúcshőmérsékletet mértünk. Országos átlagban 6-8 °C-kal volt melegebb ezekben a napokban a szokásosnál. A hőség utáni markáns lehűlés egy hidegfront hatására csupán egy napig tartott augusztus 7-én. Az újabb rövidebb hőhullám már nem volt annyira erős, mint a korábbi. Majd nyugat felől egy lassan mozgó hidegfront mérsékelte a nagy meleget. A hónap közepén egy anticiklon kiépülése országos átlagban már csak 3-4 °C-kal hozott melegebb időjárást a szokásosnál. Augusztus 19-20-án hidegfront alakította az időjárást, és pár napig a 1981-2010-es normál alatt alakult a napi átlaghőmérséklet. A szélcsendes, derült időjárás következtében az Északi-középhegység völgyeiben és az Alföld hidegre érzékeny tájain helyenként 5 fok alá süllyedt a hőmérséklet. A hónap végén anticiklonális hatásokra újra erősödött a felmelegedés, és egy hullámzó frontrendszer ellenére a hónap végéig a szokásosnál melegebb időjárás uralkodott hazánkban.