2017 tavasza a megszokottnál melegebb és szárazabb volt. Hőmérséklet szempontjából a március és a május a normálérték felett alakult. A március a második legmelegebbnek adódott a mérések 1901-es kezdete óta. A csapadékviszonyokat tekintve az egyes hónapok változatos képet mutattak. Míg az április csapadékosabb volt a szokásosnál, addig májusban, de leginkább márciusban jelentős csapadékhiány mutatkozott.
Az ország nagy részén 11-12 °C között alakult a tavaszi középhőmérséklet értéke (1. ábra). A déli területek bizonyultak a legmelegebbnek, a hőmérséklet értéke itt meghaladta a 12,5°C-ot, leghidegebb pedig az Északi-középhegység magasabban fekvő területein volt (9 °C alatt). Évszakos átlagban a legmelegebbet Budapest Állatkert állomáson (14,0 °C), a leghidegebbet pedig Kékestetőn (6,8 °C) figyelték meg.
A 2. ábrán jól látható, hogy az 1981-2010-es átlagnál alacsonyabb évszakos értékek sehol sem jelentkeztek, a teljes tavaszi időszakot tekintve mindenhol melegebb volt a megszokottnál. A normált leginkább meghaladó értékek a dunántúli területeken, az Alpokalja és a Nyírség egyes részein voltak jellemzőek, itt 1,4-1,6°C feletti anomáliák is felléptek. A szokásoshoz közeli hőmérsékleti értékek az északi területeken jelentkeztek.
A 2017-es tavasz országos átlagban 1,1°C-kal bizonyult melegebbnek az ilyenkor szokásosnál (3. ábra). A hónapokat külön-külön tekintve láthatjuk, hogy a márciusi és a májusi középhőmérsékletek átlag feletti voltak, az előbbi 3,5°C-kal, az utóbbi 0,3°C-kal haladta meg a normál értékét, míg az áprilisi érték 0,6°C-kal elmaradt az ilyenkor megszokottól. 2017 márciusa a második legmelegebbnek adódott a mérések kezdete óta.
A küszöbnapok száma is egy átlagnál enyhébb tavaszról tanúskodik: fagyos napból (Tmin ≤ 0°C) a normál értéknél (15 nap) 6-tal kevesebbet (9 nap) figyelhettünk meg, téli nap (Tmax ≤ 0°C) nem jelentkezett. Egy hőség nap volt az évszak során (Tmax ≥ 30°C), ami éppen megegyezik az átlaggal. Nyári napból (Tmax ≥ 25°C) 9 fordult elő, ami egy nappal kevesebb a sokévi átlagnál.
Az 1901-től kezdődő idősorban az idei tavasz a 12. legmelegebb lett (I. táblázat). Az adatokhoz illesztett lineáris trend alapján lassú emelkedést figyelhetünk meg az elmúlt 117 év tavaszi középhőmérsékleteiben (4. ábra).
| Időszak | Sorszám |
| március | 2 |
| április | 63 |
| május | 36 |
| tavasz | 12 |
Az I. táblázatban láthatjuk, hogy a 2017-es tavaszi hónapok hol helyezkednek el az 1901-től kezdődő idősorban. Március a rangsor első harmadába került (2.), az április és a május a középmezőnyben helyezkedtek el (63. és 36.).
Az 5. ábránkon a 2017-es tavasz napi középhőmérsékleteit és a sokéves átlag értékeit mutatjuk be. Látható, hogy márciusban a középhőmérséklet értékei leginkább átlag felettiek voltak. Az április változatosan alakult, többször a normálérték alatti középhőmérsékleti értékeket mértünk. A májusi középhőmérséklet értékei zömmel átlag körül alakultak.
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a havi középhőmérséklet a 2017-es tavasz során.
Március
A hónap középhőmérséklete zömmel 8-9°C között alakult hazánkban, melegebb régiók csupán foltokban jelentkeztek. Hűvösebb körzetek az Északi-középhegység magasabban fekvő részein fordultak elő, ezeken a területeken 4-5°C közötti átlagokat jegyeztünk.
Országos átlagban a havi középhőmérséklet 8,9°C volt, amely a 2. legmelegebb márciusnak adódott a mérések 1901-es kezdete óta. Az ország egész területén az 1981-2010-es sokévi átlag felett alakult a hőmérséklet.
Április
Az ország nagy részén 9-10°C között alakult a havi átlaghőmérséklet, az országos átlag pedig 10,4°C-nak adódott. A Tisza és a Duna alsó szakaszán, a Balaton környékén és a Dráva-síkon melegebb, míg az Északi-középhegység magasabban fekvő területein hűvösebb időjárás volt jellemző. A legalacsonyabb havi átlaghőmérsékletet Kékestetőn (4,9°C), a legmagasabb értéket Budapest Állatkert állomáson (12,3°C) jegyeztük.
Zömmel az 1981-2010-es átlag alatt alakultak a hőmérsékleti értékek, csupán a nyugati, délnyugati országrészben és Budapest egyes részein volt ennél melegebb. A legnagyobb különbséget a Zempléni-hegységben és az Ipoly mentén figyeltük meg, ezeken a területeken mintegy 2°C-kal volt hűvösebb az átlagnál.
Áprilisban több hőmérsékleti rekord született. Április, 1-jén Újpesten 23,1°C-ig emelkedett a levegő hőmérséklete (korábbi rekordot 2016-ban mértünk Budapest belterület és Újpest állomásokon, 23°C-kal). Ezt követően újabb hőmérsékleti rekordok dőltek meg, április 2-án Békéssámsonban 26,3°C-ot regisztráltunk, ezzel új országos rekord született (korábbi rekord: 25,7°C, melyet Túrkevén mértünk 1918-ban), emellett új fővárosi rekordot is jegyeztünk, ezen a napon 25,1°C-ot mértünk Újpesten. Másnap szintén új fővárosi és országos melegrekord született, Újpesten 26,4°C-ig, Edelényben 27°C-ig emelkedett a hőmérséklet. Április 21-én mértük a legalacsonyabb hőmérsékletet, Kékestetőn -7,1°C-ig hűlt le a levegő, ezzel pedig megdőlt a napi minimumhőmérséklet országos rekordja.
Május
A májusi középhőmérséklet 15 és 16 °C között alakult hazánk nagy részén. Ennél hidegebb az Északi középhegység magasabban fekvő területein volt. Magasabb hőmérsékleti értékek a délkeleti országrészben és a Duna alsó szakaszán jelentkeztek. A szokásosnál 0,3°C kal volt melegebb az idei május az 1981-2010-es átlaghoz képest.
Az ország nagy részén átlag körüli hőmérsékleti értékek jelentkeztek, az átlagosnál hűvösebb az északi területeken, a Nagykunság környékén és a Duna-Tisza közén volt. A legnagyobb pozitív anomáliát Budapest környékén, a Dunántúli területeken és az Alpokalján jegyeztük.