2016 nyarának időjárása

Az idei nyár az átlagos globális hőmérsékleti anomáliáknak megfelelően Magyarországon is az átlagosnál melegebb, ugyanakkor csapadékban gazdag volt. Az automata állomások mérései alapján a nyári átlagos hőmérséklet 20,7 °C, ami 0,5 °C-kal haladja meg a 1981-2010-es országos átlagot (20,2 °C). Az 1901-2016 közötti idősorban ez a nyár a 20. legmelegebbnek adódott. Az előző évtől eltérően idén csak egyetlen egy hőhullám volt (június 23-26 között), amely megfelelt a II. fokú hőségriasztás kritériumának. Összességében a nyár igen csapadékos volt, különösen a július, amely a hosszú éghajlati idősorban a 2. legcsapadékosabbnak bizonyult. Csupán augusztusban hullott 11%-kal kevesebb csapadék, mint a sokéves átlag. A nyári hónapok csapadékösszege (253 mm) 60 mm-rel haladta meg az 1981-2010-es összeget (193 mm). Az évszakos átlagban 31%-os csapadéktöbblet valójában szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Több településen okoztak károkat egy-egy nyári napon a felhőszakadások, heves zivatarok és jégesők, míg egyes tájakon a szokásosnál lényegesen kevesebb csapadék hullott.

 

A nyári hónapokban az ország legnagyobb részén 20-21 °C között alakult az átlagos hőmérséklet (1. ábra). A legmelegebb a főváros térsége, és az Alsó-Tisza-vidék volt: itt a 22 °C-ot is meghaladta az évszakos átlag. Leghűvösebb tájak az Északi-középhegységben, a Mátra és a Bükk területén voltak, ahol a nyári átlaghőmérséklet nem érte le a 16 °C fokot. A legmagasabb nyári érték 23,1 °C (Budapest Állatkert), a legenyhébb nyarat pedig Kékestetőn tapasztaltuk, itt az évszakos átlag 15,8 °C.

1. ábra
A 2016-os nyár középhőmérséklete °C-ban

Országos átlagban az évszak középhőmérséklete 20,7°C volt, amely 0,5 °C-kal meghaladja az 1981-2010-es normált. Az ország egészén pozitív hőmérsékleti anomália volt jellemző (2. ábra), a legnagyobb mértékű (> 1 °C) eltérést az északkeleti országrészben, Budapest tágabb környezetében és középhegységeinkben figyeltük meg. A sokéves átlagtól csupán néhány tizedfokkal volt eltérés a Duna-Tisza-közben.

2. ábra
A 2016-os nyár középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól

Az első két nyári hónap jelentősen melegebbnek bizonyult a normálnál (3. ábra), míg az augusztus 0,6 °C-kal hűvösebbnek adódott. Június a 1981-2010-es sokévi átlagnál több, mint egy fokkal volt melegebb, míg július a sok csapadék miatt ettől elmaradt.

3. ábra
Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól 2016 nyarán (interpolált adatok alapján)

Az előző évtől eltérően idén csak egyetlen egy hőhullám volt (június 23-26 között), amely megfelelt a II. fokú hőségriasztás kritériumának. Országos átlagban 1-2 nappal kevesebb hőségnapot (Tmax >= 30 °C) és forró napot (Tmax >= 35 °C), míg 7 nappal több nyári napot (Tmax >= 25 °C) rögzítettünk, mint a sokéves átlag. Ezeknek a hőmérsékleti indexeknek a maximumát Kecskemét K-puszta állomáson jegyeztük.

4. ábra
Az országos nyári középhőmérsékletek 1901 és 2016 között (interpolált adatok alapján)

Interpolált adatok alapján (I. táblázat) sorrendben egyik hónap sem kapott előkelő helyet az elmúlt 116 év idősorában. Az idei volt összességében a 20. legmelegebb nyári időszak országos átlagban a sorok 1901-es kezdete óta.

Időszak  Sorszám
június 16
július 26
augusztus 52
 
nyár 20
I. táblázat
A 2016-os nyár és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában

Az elmúlt 116 év nyári középhőmérsékleteit tekintve (4. ábra) 2016 nyara az elmúlt évtized hűvösebb értékei között foglal helyet. Az évekhez illesztett trendvonal azonban továbbra is lassú emelkedést jelez.
Az 5. ábrán a napi középhőmérsékletek országos átlagait mutatjuk be. A három hónap alatt a normált jócskán meghaladó értékek mellett jóval hűvösebb periódusokat is megfigyelhetünk. Az időjárási frontok átvonulásához kapcsolódó hőmérsékletváltozás ezen a nyáron olykor igen gyorsan zajlott.

5. ábra
A 2016-os nyár napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981-2010-es) átlagtól (°C)

A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a középhőmérséklet hazánkban 2016 nyarán.

Június

A havi középhőmérséklet az ország nagy részén 20 °C felett alakult, országos átlagban 20,43 °C-nak adódott. Az 1981-2010-es normálhoz viszonyítva az idei június hazánk egész területén melegebb volt az átlagosnál. A Balaton keleti medencéjében, az Öreg-Bakonyban, Budapest környékén és az Északi-középhegység területén közel 2 °C fokkal haladta meg az átlagot a júniusi középhőmérséklet. A hónap elején a csapadékos időjárásnak köszönhetően a hőmérséklet a sokéves átlagnak megfelelően, vagy kissé alatta alakult. Medárd napján (június 8-án) Nyírlugoson mindössze 2,4 °C fokot mértünk. A június 15-én indult felmelegedésnek egy gyorsan fejlődő viharciklon vetett végett, amelyhez számos felhőszakadás kapcsolódott a keleti országrészben. A hónap végén, június 23. után egy erőteljes anticiklon kiépülésének köszönhetően 3 napon át az átlaghőmérséklet meghaladta a 27 °C fokot. A II. fokú hőségriadót az országos tisztifőorvos 2016. június 23. és 26. között rendelete el. A hőhullám során mértük a legmagasabb hőmérsékletet a hónapban, Kecskemét K-pusztán (36,7 °C). Júniusban átlagosan 19 nap volt nyári nap (a napi maximum hőmérséklet Tmax >= 25 °C), a legtöbb nyári napot (26 nap) Kecskeméten detektáltunk. Hőségnapok (Tmax >= 30 °C) a hónap második felében fordultak elő, összességében 6 napon, Tápiószelén a napi maximum hőmérséklet 11 napon volt 30 °C felett. Mind a nyári, mind a hőségnapok száma néhány nappal több, mint az 1981-2010 közötti normálérték. Június 17-én Sándorfalván 24,3 °C fokkal megdőlt a napi minimum hőmérséklet sokéves maximuma.

Július

Az országos átlaghőmérséklet júliusban 21,8 °C volt. Az 1981-2010-es normálnál melegebb értékek adódtak a Dunántúlon és azon belül is a Balaton térségében. A napi középhőmérséklet országos átlagban közel 2 fokkal alakult a sokéves napi átlagok felett a hónap elején és július 21. után. A pozitív hőmérsékleti anomália július 11-13 között elérte a 4-5 °C-ot. A legmagasabb hőmérsékletet július 12-én Kecskemét K-pusztán mértük (36,9 °C). Egy érkező frontrendszerhez kapcsolódó viharzóna gyorsan megfordította a helyzetet és a napi országos középhőmérséklet július 16-17-én 5-6 °C-kal maradt el a sokéves átlagtól. Kelebián július 14-én a hőmérsékletcsökkenés mértéke 24 órán belül elérte a 10°C fokot, Budapesten július 18-án pedig 1 nap alatt több, mint 6 °C fokot emelkedett a napi középhőmérséklet. Átlagosan 10 napon alakult a legmagasabb nappali hőmérséklet 30 °C fok fölött, a legtöbb hőségnapot Budapesten és Kecskeméten (17 nap) rögzítettük.

Augusztus

A havi középhőmérséklet 15-21 °C között alakult hazánkban, a legmelegebb az Alföld középső, délkeleti térsége volt, itt 22 °C feletti értékeket regisztráltunk. A legmagasabb hőmérsékletet augusztus 5-én mértük (34,3 °C) Körösszakálon. Augusztus közepén változékony idő volt az egymás után érkező frontok miatt. Egy markáns hidegfrontnak köszönhetően augusztus 11-én komoly lehűlés történt, a napi átlaghőmérséklet ekkor 6 °C-kal maradt el a szokásostól. Augusztus 12-én, Tésán és Murakeresztúron 4,5 °C-ot mértünk, ezzel megdőlt az addigi minimum rekord (Zabaron 2003. augusztus 12-én mért 4,7 °C). Augusztus 13-án új hidegrekord született Zabaron, ahol 4 °C-ig süllyedt a hőmérséklet. A korábbi rekord az 1912-ben, Kecskemét Miklóstelepen mért 4,2 fok volt. A hónap végén szokásos lehűlés helyett felmelegedés kezdődött. Átlagosan négy napon mértünk 30 °C feletti maximum hőmérsékletet, ami a sokéves átlag fele. A legtöbb hőségnapot (Tmax >= 30 °C) Körösszakálon (15 nap) rögzítettük. A sokéves átlaggal egyezően összesen 22 nyári nap (Tmax >= 25 °C) volt augusztusban.