Az idei nyár a tavalyival ellentétben újra bővelkedett az igazán embert próbáló hőhullámokban. Az idei volt 1901 óta a 4. legmelegebb nyár. Az évszakos csapadékösszeg a szokásos mennyiség mindössze kétharmadának adódott, mely a hőhullámokkal tarkított nyári időszak aszályhelyzeteit csak súlyosbította. Főleg az évszak első hónapja volt nagyon száraz, az idei volt 1901 óta a 6. legszárazabb június. A július szintén szárazabb volt a megszokottnál, a nyár utolsó hónapja pedig igen szélsőséges csapadékeloszlást hozott mind térben, mind időben.
Hazánk legnagyobb területén 22-23 °C között alakult a nyári átlaghőmérséklet (1. ábra). A Dunántúlon, valamint az északi, északkeleti térségben a 20-21 °C közötti értékek is gyakorinak számítottak, míg a legmelegebb a főváros térsége, a Tisza alsó folyása és a Maros mente volt: itt a 23 °C-ot is meghaladta az évszakos átlag. A legmagasabb nyári érték 24.1 °C (Szeged belterület), a legenyhébb nyarat pedig Kékestetőn tapasztaltuk, itt az évszakos átlag 17.3 °C.
Az évszak középhőmérséklete 22.15 °C volt országos átlagban, amely csaknem 1.9 °C-kal meghaladja az 1981-2010-es normált. A legnagyobb területeken +1.5-2 °C-os anomália értékek voltak jellemzőek (2. ábra), de Zirc, Veszprém, Budapest, Mályinka, Tokaj, Sárospatak, Csenger, valamint Pécs környékén, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén a +2.5 °C-ot is meghaladta az eltérés a megszokott értékekhez képest.
Mindhárom nyári hónap jelentősen melegebbnek bizonyult a normálnál (3. ábra). Kiemelkedő az augusztus, mely az 1981-2010-es évek által meghatározott normálnál 2.7 °C-kal is melegebbnek adódott, ezzel az elmúlt 115 év 3. legmelegebb augusztusa is egyben az interpolált adatok alapján (I. táblázat). Ezt követi a július, mely a +2.2 °C-os anomáliával a 2. legmelegebb 1901 óta. Az idei volt összességében a 4. legmelegebb nyári időszak országos átlagban a sorok 1901-es kezdete óta.
A rendkívül sok és hosszan elhúzódó hőhullám megmutatkozik a hőmérsékleti küszöbnapok számában is. Idén nyáron 41 hőségnapot (tmax ≥ 30 °C) jegyeztünk országos átlagban, míg a megszokott mennyiség 22 nap. Forró napból (tmax ≥ 35 °C) 13 jelentkezett, szemben a normál értékkel, mely mindössze 2 nap.
| Időszak | Sorszám |
|---|---|
| június | 25 |
| július | 2 |
| augusztus | 3 |
| nyár | 4 |
Az elmúlt 115 év nyári középhőmérsékleteit tekintve (4. ábra) 2015 nyara a legmelegebbek között foglal helyet. Az évekhez illesztett trendvonal lassú emelkedést jelez.
5. ábránk szépen megmutatja az idei nyár hőhullámos időszakait, melyeket a hónapok leírásánál részletezünk. A napi középhőmérsékletek országos átlagai a három hónap alatt túlnyomórészt a normált jócskán meghaladó értékeket vettek fel.
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a középhőmérséklet hazánkban 2015 nyarán.
Június
A júniusi középhőmérséklet országos átlagban 20.0 °C-nak adódott; átlagosan 0.5-2 °C-kal melegebb volt a hónap a megszokottnál. A legmagasabb havi átlagok az ország középső és keleti részein voltak megfigyelhetők (20-21 °C között), északon és nyugaton 17-20 °C közötti értékek voltak jellemzőek. A legmelegebb a teljes hónapot tekintve Szeged belterületén volt (21.9 °C), a leghűvösebb júniust pedig Kékestetőn jegyeztük (14.5 °C). Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján az ÁNTSZ a következő napokra vonatkozóan adott ki másodfokú hőségriasztást (napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 25 °C-ot) hőhullám miatt: 2015. június 11., 12., 13., 14., 15.
Július
A júliusi országos átlaghőmérséklet 23.3 °C-nak adódott. A legmelegebb a Tisza mentén és a DK-i országrészben volt, itt a havi középhőmérséklet a 25 °C-ot is elérte. A leghűvösebb júliust Kékestetőn figyelhettük meg (havi átlaghőmérséklet: 18.4 °C). Országos átlagban 2.3 °C-kal volt melegebb a sokéves átlagnál, de többfelé előfordult +3 °C-os, vagy azt meghaladó anomália is. Mindössze július 9-én és 11-én, illetve 27-étől a hónap végéig adódott a normálnál alacsonyabb napi középhőmérsékleti érték, ezeket leszámítva a hónap során minden nap jóval melegebb volt a megszokottnál országos átlagban. Harmadfokú hőségriasztás a következő napokon volt érvényben (napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 27 °C-ot): 2015. július 4., 5., 6., 7., 8, 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26.
Augusztus
Az idei augusztust a forróság jellemezte országszerte. A legmelegebb a Tiszántúl déli részén volt, itt a havi középhőmérséklet a 25 °C-ot is elérte. A havi országos átlaghőmérséklet 23.2 °C volt, mely 2.7 °C-kal magasabb a normálnál. A legnagyobb anomáliák jellemzően az ország északi felében fordultak elő, itt az adott területen megszokott átlaghőmérsékleteknél nem ritkán 4-5 °C-kal is magasabb értékeket kaptunk eredményül. Másodfokú hőségriasztás (a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 25 °C-ot) hőhullám miatt a következő napokon volt érvényben: 5., 6., 29., 30., 31., harmadfokú hőségriasztás (a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri, vagy meghaladja a 27 °C-ot) pedig a 7-16. közötti 10 napban.