A 2023-as nyár középhőmérséklete országos átlagban 0,8 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált, így a 12. helyre került a legmelegebb nyarak sorában 1901 óta. A csapadék esetén nagy területi különbségek jelentkeztek, de az elmúlt két száraz nyár után végre országos átlagban a sokéves átlagot kevéssel meghaladó mennyiségű csapadék hullott.
2023-ban a nyár átlaghőmérséklete 21,6 °C volt (1991–2020-as átlag: 20,8 °C), így ismét egy, az átlagosnál melegebb nyarat hagytunk magunk mögött. Az Északi-középhegység magasabban fekvő területein általában 16-20 °C-os háromhavi átlaghőmérsékletek fordultak elő, a Bakonyban és az Alpok alján is voltak olyan területek, ahol 18-20 °C közötti értékek voltak jellemzők. Az alacsonyabban fekvő területeken 20-24 °C között volt az évszakos átlag. A Dunántúlon csak kisebb területen jelentkezett 22 °C feletti átlaghőmérséklet, míg a Dunától keletre az Alföld nagyrészén meghaladta ezt az értéket, Szeged környékén pedig a 23 °C-ot is (1. ábra).
A 2. ábrán megfigyelhetjük, hogy az ország nagyrészén melegebb volt a nyár a megszokottnál. Északkeleten és északnyugaton fordultak elő olyan területek, ahol 0 °C körüli (-0,5-0,5 °C közötti) anomália jelentkezett. Eközben az ország nagy részén 0,5-1 °C között volt az átlagtól vett eltérés, ami szépen egybe esik az anomália országos átlagával. 1 °C-ot meghaladó pozitív anomália az Alföld délkeleti részén és az Északi-középhegységben, a Mátra térségében jelentkezett.
A nyár 2023-ban országos átlagban 0,8 °C-kal lett melegebb a sokéves átlagnál (3. ábra). Ha a hónapokat külön-külön nézzük, akkor a július tér el leginkább az 1991-2020-as átlagtól (+1,2 °C). Ettől csak kevéssé maradt el az augusztus, mely 1 fokkal volt melegebb a megszokottnál. A júniusi átlaghőmérséklet megfelelt az 1991-2020-as normálnak.
A küszöbnapok számában is megmutatkozik, hogy a 2021-es és 2022-es nyaraknál hűvösebb volt az idei. 70 nyári napot (Tmax ≥ 25 °C) jegyeztünk országos átlagban, mely 5 nappal (azaz 8%-kal) több, mint a sokévi átlag. A hőségnapok (Tmax ≥ 30 °C) esetén 26 nap helyett 33 fordult elő országos átlagban. A forró napok (Tmax ≥ 35 °C) száma 4 volt, a sokévi átlag 3 nap helyett. Meleg éjszaka (Tmin≥20 °C) ezen a nyáron országos átlagban csak 2 nap volt, ami fele a normálértéknek (4 nap). Hőhullámos napokat is átéltünk a nyáron. Júniusban 3 napon keresztül volt érvényben másodfokú, július közepén és augusztus végén pedig 4 és 5 napig harmadfokú riasztás.
A nyári középhőmérséklet idősora 1901 óta a lineáris trendbecslés alapján melegedő tendenciát mutat (4. ábra). Az évszakos középhőmérséklet országos átlagának változása 1901–2023 között +1,8 °C. 2006 óta minden nyáron 20 °C felett volt az évszakos középhőmérséklet, és legutóbb a 2016-os nyár hőmérséklete maradt el az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 20,8 °C).
| Időszak | Sorszám |
| június | 33. |
| július | 9. |
| augusztus | 12. |
| nyár | 12. |
Az idei (vagy 2023-as) nyár a 12. helyre került az elmúlt 123 év rangsorában: a június a harmincharmadik, a július a kilencedik, az augusztus pedig – akár csak a nyár – a tizenkettedik legmelegebb lett. (I. táblázat).
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a középhőmérséklet hazánkban 2023 nyarán havonta.
Június
Június elején meleg levegő áramlott térségünkbe, nagyrészt napos, száraz idő volt jellemző, de a nyári időben elszórtan már kialakultak záporok, zivatarok. Június 4-én hajnalban a Duna vonalától keletre nagyobb területen 5-10°C közé süllyedt a hőmérő higanyszála, míg a fagyzugos helyeken ennél is alacsonyabb hőmérsékletek adódtak. A hónap és egyben az évszak minimumhőmérséklete is ezen a napon született, Zabaron 0,9 °C-ot mértünk. Ezt követően egy sekély ciklon mélyült ki térségünkben, mely egészen június 12-ig éreztette hatását, ezért az átlaghőmérséklet általában kissé elmaradt a sokéves átlagtól. Ezt követően egy Skandinávia felett kialakult anticiklon peremén a Kárpát-medence térségébe száraz, hűvös levegő áramlott, a napi átlaghőmérsékletek visszaesése jól látszik az 5. ábrán. Június közepén az Atlanti-óceán fölött ciklon örvénylett, frontálzónája előtt forró afrikai eredetű légtömegek áramoltak Európa nyugati területei fölé, melyek fokozatosan helyeződtek egyre keletebbre és érték el a Kárpát-medencét. 18-tól meredeken emelkedtek az országos napi középhőmérsékletek. Június 23-ig maradt a hőség, majd egy hidegfront érte el hazánkat, melyet zivatartevékenység felhőszakadás, jégeső és viharos széllökések kísértek. A frontátvonulás hatására a napi középhőmérsékletek a normál érték alá süllyedtek és a hónap utolsó napjaiban melegedés vette kezdetét.
Július
Július elsején egy gyenge hidegfront érte el térségünket, így a délutáni órákban záporok, zivatarok alakultak ki. Július 5-én késő délután a Poly névre keresztelt ciklon hidegfrontja vonult át a Kárpát-medencén, nagy lehűlést azonban nem hozott, a napi középhőmérséklet továbbra is az átlag körül alakult. Július 8-tól egy anticiklon határozta meg az időjárását, így átmenetileg száraz, napos idő vette kezdetét, melynek köszönhetően a nappali csúcsértékek gyorsan emelkedtek, miközben a derült éjszakák miatt a minimumok csökkentek. Július 12-én egy hullámzó hidegfront hozott enyhülést térségünkbe. A Dunántúlon a délnyugati, nyugati szél többfelé megélénkült, a zivatarok közelében viharos lökések is előfordultak. Július 14-től anticiklon hatása alá került a Kárpát-medence, száraz, meleg időjárásban volt részünk. Július 17-ig fokozódott a hőség, gyorsan nőttek a napi középhőmérsékletek, majd délután egy hidegfront érte el térségünket és okozott lehűlést, záporok, zivatarok kíséretében. Július 21-re a napi középhőmérséklet országos átlaga a normál érték alá került átmenetileg. Július 23-án végre egy csapadékmentes nap következett, ami kedvezett a napi középhőmérsékletek emelkedésének. Július 24-én már 25°C felett tetőzött az országos napi középhőmérséklet, majd este, éjszaka egy hidegfront érte el az országot és okozott markáns lehűlést záporok, zivatarok, helyenként viharos szél és jégeső kíséretében. Az országos napi középhőmérséklet 27-én érte el a havi minimumát. Nyugat felől július 28-án egy melegfrontnak köszönhetően a normál közelébe került a napi középhőmérséklet. A július az átlagnál hűvösebb napokkal zárult, előbb a mediterrán térségből érkezett frontális felhőzet, majd egy hidegfront határozta meg a hőmérsékleti viszonyokat. Július utolsó napja döntően napos idővel telt.
Augusztus
A szokásosnál kissé hűvösebb idővel kezdődött az augusztus, majd pár napig a normál körül alakult a középhőmérséklet. Augusztus 5-én nagy hőmérsékleti különbség alakult ki az országon belül, az Alpokalján volt, ahol a 20 fokot sem érte el a legmagasabb hőmérséklet, míg délkeleten 35 fok körüli értékek adódtak, ami a Dunától keletre kedvezett a hevesebb zivatarok kialakulásának. A folytatásban szárazabb és hűvösebb időjárás volt jellemző, 3–6 fokkal elmaradt a hőmérséklet az ilyenkor szokásostól (5. ábra). Augusztus 7-én Kékestetőn új országos napi hidegrekord született, csupán 10,6 fokig melegedett fel a levegő. Augusztus 13-án ismét elérte a középhőmérséklet az átlagot, majd a melegedés 15-ig folytatódott, amikor újra megjelentek az országban a 35 fok feletti maximumhőmérsékletek. Augusztus 16-tól 19-ig erőteljesebb volt a gomolyfelhő-képződés, ezért megtorpant a felmelegedés. Augusztus 20-tól tovább fokozódott a kánikula, és augusztus végén tapasztalhattuk a 2023-as év legjelentősebb hőhullámát. A napi középhőmérséklet országos átlaga 8 napon meghaladta a 25 fokot, augusztus 26-án és 27-én elérte a 27 fokot is. Dévaványán augusztus 27-én 39,5 °C-ot mértünk, ami a 2023-as nyár legmagasabb mért hőmérséklete, és egyben új országos napi rekord. A továbbiakban a Skandinávia felett okludálódó ciklon hullámzó hidegfrontja és a mediterrán térségben kialakult ciklon összekapcsolódása révén először csak a Dunántúlon, majd augusztus 29-én már a keleti területeken is megkezdődött a lehűlés, záporokkal, zivatarokkal, viharos széllökésekkel.