2013 nyarának időjárása

Az idei nyár országos átlagban hozzávetőleg másfél fokkal melegebbnek bizonyult a megszokottnál, ezzel az idei lett a 10. legmelegebb nyár 1901 óta. A csapadékmennyiségek tekintetében is kiemelkedő volt ez az időszak: a 3. legszárazabb július mellett az idei egyben a 6. legszárazabb nyár is 1901 óta.

2013 nyarán az ország legnagyobb részén 20.7−21.7°C között alakult az évszakos középhőmérséklet (1. ábra). A legmagasabb évszakos átlaghőmérsékletek a délkeleti országrészben voltak jellemzőek, a legalacsonyabbak pedig északon. A mérések alapján a legmelegebb idén Szegeden (nyári átlaghőmérséklet 23.3°C) volt, a leghűvösebb nyári időszakot pedig Kékestetőn jegyeztük (16.2°C).

1. ábra
A 2013-as nyár középhőmérséklete °C-ban
2. ábra
A 2013-as nyár középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól

Az idei nyár szinte mindenhol melegebb volt hazánkban a megszokottnál, az ország legnagyobb részén +1 és +2°C közötti pozitív anomália adódott (2. ábra). A legnagyobb eltérés a Börzsönyben és a Visegrádi-hegységben figyelhető meg, ahol több mint 2.5°C-kal melegebb volt a normálnál, de az átlagnál jóval melegebb volt még Veszprém környékén, Szegeden, Budapesten, Dunaújvárosban, a Bükkben, valamint Németkérnél és Pécsnél is (+2-2.5°C).

3. ábra
Az országos havi és az évszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1971-2000-es) átlagtól 2013 nyarán (interpolált adatok alapján)

A 3. ábra tanúsága szerint az összes nyári hónap melegebb volt a megszokottnál 2013-ban. A legnagyobb különbség az augusztust jellemezte országos átlagban (+2.1°C), melyet a július (+1.8°C), majd a június követ (+0.7°C). A három hónap eredményeként az idei nyár 1.5°C-kal melegebbnek bizonyult a megszokottnál országos átlagban az interpolált adatok alapján.
A június-augusztus között jegyzett küszöbnapok száma is egy átlagosnál melegebb nyárról számol be. Nyári napból (a napi maximumhőmérséklet, azaz tmax ≥ 25°C) a megszokott 56 helyett 67-et jegyeztünk országos átlagban, hőségnapból (tmax ≥ 30°C) 18 helyett 32-t, ám a legszembetűnőbb különbség a forró napok számában adódott (tmax ≥ 35°C): idén 8 nap felelt meg a kritériumnak, míg a harmincéves átlag mindössze egyetlen nap. A forró napok számában a legnagyobb különbség augusztusban adódott (az átlagos 1 nap helyett 5 fordult elő a hónapban).

4. ábra
Az országos nyári középhőmérsékletek 1901 és 2013 között (interpolált adatok alapján)

Az elmúlt 113 év nyári középhőmérsékleteit tekintve (4. ábra) a 2013-as nyár a legmelegebbek között foglal helyet. Az évekhez illesztett trendvonal lassú emelkedést jelez.

IdőszakSorszám
június 36
július 16
augusztus 7
 
nyár 10
I. táblázat
A 2013-as nyár és az évszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában

I. táblázatunkban összegeztük az idei nyári hónapok rangsorát a legmelegebb nyári időszakok között 1901-től kezdődően. Az interpolált adatok alapján mindhárom hónap az első harmadban foglal helyet. A legkiemelkedőbbnek az augusztusi hőség bizonyult: az elmúlt 113 év augusztusai között az idei volt a 7. legmelegebb augusztus. A három hónap átlaghőmérsékletét tekintve országos átlagban az idei volt a 10. legmelegebb nyár hazánkban 1901 óta.

5. ábra
A 2013-as nyár napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1971-2000-es) átlagtól (°C)

Ugyan a június bőven átlag alatti hőmérsékletekkel indult, egy hőhullámnak köszönhetően a hónap közepére már nyoma sem maradt a megszokottnál hűvösebb napoknak: 16-a és 23-a között az egész nyár egyik legmelegebb periódusát éltük át. Mindössze a július végi – augusztus eleji napok bizonyultak ennél melegebbnek, mikor újabb hőhullámok éreztették hatásukat az országban: július 24-én 2. fokú, 25-29. között 3. fokú; augusztus 2-5. között 2. fokú, 6-9. között pedig ismét 3. fokú hőségriadót rendelt el a tiszti főorvos. (A másod-, illetve harmadfokú hőségriadó kritériuma a 25°C-ot, illetve a 27°C-ot elérő napi középhőmérséklet tartós, legalább 3 egymást követő napon való fennállása.) Az idei nyár legmelegebb napja országos átlagban július 29-e volt (29°C-os országos napi átlaghőmérséklettel).
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott az országos átlagban vett napi középhőmérséklet a 2013-as nyár során.

Június

2013 júniusában hazánk nagy részén melegebb volt a megszokottnál. A legtöbb helyen 18-20°C között alakult a havi átlaghőmérséklet, ugyanakkor az ország keleti területein és Budapest környékén 20-21°C közötti értékek jelentkeztek. Alacsonyabb hőmérsékleteket csak az Északi-középhegységben figyelhettünk meg. Az ország legnagyobb területén +0.5-1°C közötti hőmérsékleti anomáliát jegyeztünk; a normálhoz képest a legnagyobb különbségek északkeleten adódtak (+1.5-2°C). Az egyes napok országos átlaghőmérsékleteit tekintve az idei június a megszokottnál hűvösebb napokkal indult. 9-e és 11-e között az átlag körül mozogtak az értékek, majd 15-e és 23-a között egy hőhullámnak köszönhetően a hónap legmelegebb periódusa következett. A legmelegebb nap 20-a volt, az országos napi átlaghőmérséklet ekkor a 27°C-ot is meghaladta. 24-ét követően normál alatti napi átlaghőmérsékletek voltak jellemzőek az ország nagyobb részén. Több napi rekordot is jegyeztünk a hónapban: június 19-én és 20-án a napi abszolút maximumhőmérséklet új értékei rendre 37.3°C (Kelebia) és 37.0°C (Budapest Újpest). A középhőmérsékletek sokéves napi maximumára is ebben az időszakban született rekord: 19-én a Budapest belterület állomásunkon mért 29.9°C, 21-én pedig a Dunaújvárosban mért 29.6°C új rekord.

Július

2013 júliusa országos átlagban több mint másfél fokkal melegebbnek bizonyult a megszokottnál. Hazánk legnagyobb részén a havi középhőmérséklet 21-23°C között alakult. A legmagasabb havi átlagértéket Szegedről jelentették (24.4°C), a legenyhébb júliust pedig Kékestetőn regisztráltuk (16.9°C). A normálhoz képest kelet-nyugat irányú anomália-növekedés volt megfigyelhető: míg keleten 1-1.5°C-kal regisztráltunk magasabb értékeket, addig a nyugati határszélen 2.5-3°C-kal is melegebb volt az ilyenkor szokásosnál. A legnagyobb, 3 fokot is meghaladó eltérés a nyugati országrészben jelentkezett Ajka − Zirc környékén. A napi középhőmérsékletek országos átlagban zömmel a normál felett alakultak a hónap során. Mindössze két időszakban, július első két napján és a 11-17. közötti időszakban léptek fel a megszokottnál alacsonyabb értékek; 17-étől töretlenül az átlagnál melegebb napok következtek. 24-étől a hónap végéig hőhullámos periódusokban volt részünk. Országosan a legmelegebb júliusi nap is a hőhullám ideje alatt, 29-én jelentkezett, ekkor három új napi hőmérsékleti rekord is született hazánkban: Baja Csávoly állomásunk 40.0°C-os maximumhőmérséklete, Tata 26.2°C-os minimumhőmérséklete és Budapest belterület mérőhelyünk 31.4°C-os középhőmérséklete mind új napi rekord, 1901 óta pedig mindegyik rendre a 2. legmagasabb júliusi napi érték.

Augusztus

Az idei augusztus kivétel nélkül mindenhol melegebb volt a megszokottnál. A 22°C-os augusztusi országos átlag több mint 2°C-kal magasabb az 1971-2000 közötti normálnál, mellyel az idei volt a 7. legmelegebb augusztus 1901 óta. Az ország legnagyobb részén 1.5-2.5°C-os pozitív anomália volt jellemző havi átlagban az augusztusban megszokott értékekhez képest. A sokéves átlagnál több mint 3°C-kal melegebb volt a Börzsönyben és a Bükkben, valamint Szeged és Tokaj környékén. A normálhoz legközelebbi átlaghőmérsékleteket a délnyugati területeken jegyeztünk, de itt is 1-1.5°C-kal melegebb volt a megszokottnál. Az ország legnagyobb részén a havi átlaghőmérséklet 21-23°C között alakult. A legmagasabb havi átlaghőmérsékletet Szeged belterület állomásunkon jegyeztük (24.6°C). Alacsonyabb hőmérséklet északon, valamint a nyugati határszélen volt megfigyelhető (20-21°C), hegységeinkben pedig 16-20°C-os átlaghőmérséklet volt jellemző. A hónap első napjaiban hőhullámos időszakot éltünk át, a megszokottnál jelentősen melegebb napokkal indult az idei utolsó nyári hónap. Augusztus 2-5. között 2. fokú, 6-9. között pedig 3. fokú hőségriadót rendelt el a tiszti főorvos. 14-e és 17-e között visszaesés mutatkozott, majd 18-a és 20-a között a megszokottnál magasabb napi középhőmérsékleteket jegyeztünk. 20-a után a hónap hátralévő részében az 1971-2000 közötti átlag körül alakultak a középhőmérsékletek.