Az ország nagy részén 11-12°C-os átlaghőmérséklet jellemezte a tavaszi időjárást (1. ábra). Melegebb területek a Tisza mentén jelentek meg, míg hűvősebb a magasabban fekvő vidékeken volt, a Börzsönyben és a Mátrában az érték 8°C alatt maradt.

Az idei tavasz országszerte melegebb volt a szokásosnál (2. ábra), kisebb területektől eltekintve a különbség mindenütt meghaladta a +0.5°C-ot. A legnagyobb eltérés a Bakony térségében jelentkezett, itt általában +2°C körülinek adódott az anomália.

A 3. ábra diagramja is átlagosnál melegebb tavaszra utal. Országos átlagban minden hónap átlag fölötti középhőmérsékletet mutatott. A legnagyobb eltérést áprilisban tapasztalhattuk, az anomália ekkor +2°C-nál is nagyobb volt. Évszakos szinten mindez +1.1°C-os különbséget jelentett a sokéves átlaghoz képest.
A hőmérsékleti küszöbnapok tekintetében nem beszélhetünk ilyen egyértelmű tendenciáról. Országos viszonylatban 16 napon fordult elő fagy az évszakban, ami 1-gyel több a szokásosnál, téli napunk (Tmax <=0°C) viszont már nem volt, pedig 1 nap jellemzően még előfordul ebben az évszakban. Nyári napból (Tmax >= 25°C) 14-et számoltunk, ami 4-gyel több a sokéves átlagnál, és az éghajlati normálnak megfelelően egy hőségnapunk (Tmax >= 30°C) is volt.

Az elmúlt 111 év tavaszi középhőmérsékleteiben lassú emelkedés jelentkezik (4. ábra). Az idei tavasz nem volt kiugróan meleg, de az évek sorának első felében kapott helyet, a 22. legmelegebb volt 1901 óta (I. táblázat).
Az I. táblázat alapján a hónapokat is elhelyezhetjük középhőmérsékletük szerint a 111 év sorában. A március és a május a sorozat középső harmadába került 41. és 43. helyezéssel, míg az idei áprilist a +2.3°C-os anomália (3. ábra) a 12. helyre emelte.

A 3. ábrával összhangban, az 5. ábra grafikonján látható, hogy áprilisban volt a legtöbb átlagosnál melegebb napunk.