2020 óta minden tél enyhe volt (az évszakos átlaghőmérséklet 2°C felett), de a 2022-23-as tél az elmúlt hármat is felülmúlta. Az 1901 óta íródó hosszú éghajlati sorban ez lett a második legmelegebb tél. Ez várható is volt, hiszen mindhárom hónap jócskán melegebb volt a sokéves átlagnál. Az évszak során lehullott csapadékmennyiség is meghaladta a szokásosat - nagyjából másfélszerese érkezett az 1991-2020-as értéknek országosan -, de térben és időben nagyon változó eloszlással.
A tél átlaghőmérséklete 3,1 °C volt, mely 2,8 °C-kal magasabb, mint az 1991-2020-as sokéves érték. Hazánkon belül 0 és 5 °C között mozogtak az évszakos átlagok. Fagypont alatt csak az Északi-középhegység kisebb térségeiben maradt a háromhavi középhőmérséklet. Ezzel együtt is a középhegységeinkben volt hűvösebb, 0 és 2 °C közötti átlagokkal. Az Alföldön és a Dunántúlon már 3-4 °C közötti értékek voltak jellemzőek. A legmelegebb térségek a Mecsek, Budapest és Szeged környéke, itt jellemzően 4-5 °C közt alakult az évszakos átlag. (1. ábra).
Az anomália térképen az egész országban csak a megszokottnál melegebb területeket találunk. Az eltérés mértéke a legtöbb helyen 2 °C felett volt, csak a Bükkben, valamint a Rába és a Marcal folyók térségében maradt 1 és 2 °C között. A Dunántúl nyugati és középeső területin 2 és 2,5 fok közti pozitív anomáliát jegyeztünk fel, innen kelet és dél felé haladva nő az eltérés. A Mecsekben, valamint a Duna-Tisza-közén már 2,5-3 °C volt az anomália mértéke. Míg a Tiszántúl legnagyobb részén több, mint 3 °C-kal volt melegebb a tél, mint az 1991-2020-as időszakban.
Az elmúlt tél országos átlagban 2,8 °C-kal lett melegebb a sokéves átlagnál (3. ábra). A hónapokat külön-külön tekintve jól látható, hogy a január tér el leginkább az 1991-2020-as normáltól (+4,6 °C). Ennek nagyjából fele a decemberi anomália (+2,1°C), melytől már kevéssé maradt el a február (+1,6 °C).
A küszöbnapok is azt mutatják, hogy nagyon enyhe telet hagytunk magunk mögött. 42 fagyos napot (Tmin ≤ 0 °C) jegyeztünk országos átlagban, mely 21 nappal (és 33%-kal) kevesebb, mint a sokévi átlag. Hideg napból (Tmin ≤ -5 °C) a szokásos 24 nap helyett 10 napot összegeztünk. Még ennél is nagyobb csökkenés észlelhető a zord napok (Tmin ≤ -10 °C) és a téli napok (Tmax ≤ 0 °C) számában. Téli nap mindössze 4 nap volt országos átlagban, a megszokott 22 nap helyett. A legnagyobb visszaesés a zord napoknál tapasztalható: 8 nap helyett 1 nap fordult elő országosan, ez 87,5%-kal kevesebb a sokéves normálnál.
A téli középhőmérséklet idősora 1901 óta a lineáris trendbecslés alapján melegedő tendenciát mutat (4. ábra). Az évszakos középhőmérséklet országos átlagának változása 1901 – 2023 között +1,61 °C. Az elmúlt 10 évben - egy kivétellel, 2017-ben - minden télen 1 °C felett volt az évszakos középhőmérséklet.
| Időszak | Sorszám |
| december | 19. |
| január | 2. |
| február | 24. |
| tél | 2. |
2022/2023 tele a második legenyhébb tél 1901 óta. Az eddigi legmelegebb téli időszak 2006/2007-ben volt, mely 0,5 °C-kal előzi meg az ideit. Az elmúlt évszak hónapjai elől végeztek az elmúlt 123 év rangsorában: a december tizenkilencedik, a január második, a február pedig huszonnegyedik legmelegebb lett. (I. táblázat).
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a középhőmérséklet hazánkban 2022/23 telén havonta.
December
A hónapban - 6 napot kivéve - a szokásosnál magasabban alakult a napi középhőmérséklet országos átlaga. A hat normálnál hűvösebb nap egyben fagypont alatti átlaghőmérsékletet is eredményezett. A teljes hónapot tekintve, az elején még csak kisebb mértékű, a végén pedig már nagyobb arányú volt az eltérés a sokéves átlagtól. December kezdetén az átvonuló frontok és ciklonok alakították időjárásunkat, hatásukra enyhe, nedves levegő áramlott fölénk. Ekkor 1-3 °C-kal volt melegebb a normálnál. Majd 7-én és 8-án egy frontálzóna mögött hidegebb levegő érkezett a Kárpát-medencébe, így a megszokotthoz közeli napi átlagok voltak a jellemzőek. Az ezt követő 3 napban mediterrán ciklonok helyeződtek hazánk fölé, ismét igen enyhe légtömegeket hozva. December 10-én már 5°C-kal volt magasabb a napi átlaghőmérséklet a sokéves értéknél. 12-től kezdődően viszont beköszöntöttek a hideg napok: fagyos levegő töltötte ki a Kárpát-medencét. A leghidegebb nap a hónapban 13-a volt: országos átlagban -3,0 °C-os középhőmérséklettel. Így több, mint 3,5°C-kal maradt el az 1991-2020-as normáltól. 15-től kezdve délire forduló áramlással több hullámban érkezett hazánk fölé enyhe, nedves levegő, majd egy mediterrán ciklon is átvonult. Ezért 15-17 között ismét a szokásosnál melegebb napokat éltünk át. December 16-án több, mint 4 °C-kal magasabb volt az átlaghőmérséklet a sokéves értéknél. A mediterrán ciklon távozása után, december 18-tól száraz, hideg levegő áramlott a Kárpát-medencébe. Ezt a hideget a Közép-Európa felett elterülő anticiklon pár napra stabilizálta, ezzel ismét az átlagosnál kissé hűvösebb napokat okozott. December 21-től fokozatos melegedés kezdődött, és az év végéig enyhe maradt időjárásunk. Karácsonykor a kontinensen átvonuló ciklonok hatására a hónap legmelegebb napjai következtek: 24-én 7,1°C, míg 26-án 7,2 °C volt az országos napi középhőmérséklet. Utóbbi érték 7,5°C-kal magasabb, mint az 1991-2020-as sokéves átlag. 27-én este egy hidegfront érte el hazánkat, ami mögött már hidegebb levegő érkezett térségünkbe, de még így is a normál felett alakult a hőmérséklet. 29-től fokozódott a nappali felmelegedés, mivel déli-délnyugati áramlással szubtrópusi légtömeg érkezett fölénk. Az év utolsó napján ismét 7,2 °C volt a napi középhőmérséklet országos átlagban, mellyel majdnem 9 fokkal múlta felül a sokéves átlagot.
Január
A január a szokásosnál jóval melegebben telt el. A napi középhőmérséklet országos átlaga minden nap magasabb volt, mint a sokéves érték. A legközelebb akkor került hozzá, amikor - a hónap leghidegebb napján - január 30-án -0,5 °C volt, a normálérték pedig -0,6 °C. Országosan a legmelegebb nap január elseje volt, amikor átlagban 8,0 °C volt a napi közép, szemben a sokéves értékkel, ami -1,5 °C. Ez 9,5 fokos eltérés, amire nem volt még példa a 2000-es évek januárjaiban. Ennek megfelelően új hőmérsékleti rekordok születtek elsején és aztán másodikán is. A hónap első dekádjában nagyon enyhe, szinte tavaszias volt az idő. Az első két napon egy anticiklon határozta meg időjárásunkat, sok napsütéssel, csapadék nélkül. Harmadikán egy hidegfront hozott némi lehűlést, de még így is maradt az évszakhoz képest enyhe idő. Ezután meleg és hidegfrontok felváltva követték egymást. Bár a középhőmérséklet kissé ingadozott, még így is 5-7 fokkal a sokéves átlag felett alakult. A 9-én érkező hidegfront bár mérsékelte a felmelegedést, de még továbbra is enyhe maradt az idő. Ezen a napon és 10-én is nagy területen - főként az északi és északnyugati - szelet erős, olyakor viharos széllökések kísérték. A folytatásban is több front érintette a Kárpát-medencét, így tovább folytatódott a változékony, enyhe időjárás. 19-én egy ciklon hátoldalán északi áramlással a Kárpát-medencébe hideg levegő áramlott. A középhőmérsékletek fokozatosan csökkentek, 20-án és 21-én 1 °C körül alakultak országos átlagban, de még ez is magasabb az ilyenkor szokásosnál. 25-től egyre hidegebb levegő szivárgott fölénk egy északra lévő anticiklon peremén, így megint csökkenésnek indult a napi átlaghőmérséklet. Párás, borult, hűvös volt az idő egészen 31-ig, amikor egy hidegfront vonult át. Ekkor ismét emelkedni kezdett a napi középhőmérséklet.
Február
A február változékonyan telt el, az első dekádban hűvös időjárás uralkodott, majd a hónap második felére megérkezett a jelentős felmelegedés. A hónap elején a gyorsan átvonuló frontok miatt viharos széllel kísért, záporokkal tarkított napokat éltünk át. Február 4-ig még a megszokottnál kb. 2-4 °C-kal melegebb volt. 4-én a csapadékot hozó ciklon elhagyta a Tiszántúlt is, a hátoldalán viszont országszerte viharossá fokozódott a szél, sőt a Balatonnál és a Bakonyban orkán erejű lökések is előfordultak. Ezen a napon a Dunántúl jó részén a legmagasabb, harmadfokú riasztás is kiadásra került széllökésre vonatkozóan. Több helyen a 100 km/órát is meghaladták a legerősebb lökések. Miután a fent említett ciklon elhagyta térségünket, a Kárpát-medencét hideg, kontinentális légtömeg töltötte ki. Az ezt követő napokban egész Európa időjárását egy anticiklon alakította, így változás nem történt. Ennek megfelelően a sokéves értékek alá hűlt a levegő, országos átlagban 2-5 °C-kal volt hidegebb a megszokottnál. Február 7. volt a hónap leghidegebb napja, amikor -3,6°C volt a napi középhőmérséklet, szemben a sokéves átlag 1,1 °C-kal. 10-ig tartotta magát ez a hideg idő (-2 és -3 °C körüli napi átlagokkal), azután viszont fokozatos melegedés kezdődött. A hideg ellenére ezekben a napokban az anticiklon következtében derült, napos, száraz időjárás uralkodott. 11-én az átvonuló frontok megzavarták ezt a nyugalmat, és hatásukra enyhült az éjszakai lehűlés. 12-től ismét anticiklon alakította hazánk időjárását, derült nappalok voltak jellemzőek. Ennek 17-én, egy hidegfront érkezésével szakadt vége. 18-tól egy ciklon frontjainak hatására erőteljes nyugatias áramlással enyhe légtömegek érkeztek fölénk. Ennek következtében változékony, szeles, de nagyon enyhe időjárás uralkodott. A sokéves átlagnál 4-9 °C-kal melegebb volt február 17. és 25. között. A hónap legmelegebb napján, 18-án az országos középhőmérséklet 10,6 °C volt, mely 9,4°C-kal haladta meg a normálértéket. Ebben a kilenc napban anticiklonális hatások érvényesültek hazánkban, majd 25-én egy hidegfront érkezett, mely jelentős lehűlést és csapadékot hozott. 26-án és 27-én még mindig hűvös idő uralkodott, viszont 28-tól ismét néhány fokkal enyhébb levegő áramlott a Kárpát-medencébe (5. ábra)