A hideg tavaszt követően a 2021-es nyár az ötödik legmelegebbnek adódott 1901 óta. Történt ez annak ellenére, hogy csak a június és július volt melegebb az átlagosnál, míg az augusztus jelentősen elmaradt a megszokottól. Az évszak során lehullott csapadékmennyiség nagyban elmarad az 1991-2020-as értéktől, de térbeli és időbeli eloszlása sem volt egyenletes.
A nyári csapadékösszegek térbeli eloszlását mutatjuk be a 6. ábrán. Az Alföld jelentős és a Dunántúl kisebb részeinek kivételével az országban 100 mm feletti csapadékmennyiséget összegeztünk. A legkevesebb évszakos csapadékösszeg a Körös-Maros közét, a Körös menti síkot és Veszprém megye egyes részeit jellemzi. A legtöbb nyári csapadékot Galgaguta állomáson összegeztük (269,2 mm), míg a legkevesebb csapadék Kondoros állomáson adódott, ahol mindössze 44,3 mm érkezett.
Az országos átlagos nyári csapadékösszeg 132 mm volt, amely jócskán elmarad az 1991-2020-as átlagtól (203 mm). Sajnos csak kevés olyan terület volt, ahol egyáltalán elérte a normált a lehullott csapadék mennyisége, az ország kb. 90%-án a sokéves átlag alatt maradt az évszakos összeg. A legszárazabb területek a Börzsöny, a Kemeneshát, a Bakony-vidék, a Dunántúli-dombság északi része, valamint a Körös-Maros köze, a Berettyó-Körös-vidék térsége voltak, ahova a sokévi átlagnak mindössze a 40-50%-a érkezett. Ezeken a területen belül is találunk olyat, ahol még az átlag 40%-át sem érte el a nyári csapadékösszeg. (7. ábra).
Az időbeli eloszlás is nagyon egyenetlen volt. A legkevesebb csapadék 2021 júniusában hullott (15,7 mm), mely a sokévi átlagnak mindössze a 22%-a volt. (8. ábra). Ez volt az elmúlt 121 évben a legszárazabb június. Országos átlagban a júliusi csapadék 61 mm-nek adódott, mely arányaiban már közelebb van az 1991-2020-es normálhoz, de még mindig jócskán alatta maradt (85%-a). Augusztusban 55 mm érkezett, mely már csak 7%-kal maradt el az ilyenkor szokásostól. Végeredményben a 2021-es nyár sokkal szárazabb lett, mint az átlagos, így az 1901-től kezdődő idősorban a 109. helyre került (II. táblázat).
| Időszak | Sorszám |
| június | 121. |
| július | 64. |
| augusztus | 63. |
| nyár | 109. |
A három hónapos időszakban 24 csapadékos nap (r ≥ 0,1 mm) jelentkezett, mely 4 nappal kevesebb, mint a normálérték (28 nap). Zivataros napból országos átlagban 13 nap adódott (normál: 12 nap).
A nyári csapadékösszegek hosszú idősorát tekintve 2021 nyara különösen szárazabb volt, mint a sokévi átlag, azonban a 9. ábrán látható, hogy az országos nyári csapadékösszegek exponenciális trendbecslése alapján a 121 év alatt nem azonosíthatunk jelentős változást. Ugyanakkor az elmúlt 10 évben több nyár is hasonlóan száraznak bizonyult, mint a mostani (2012 és 2015 az ideivel nagyjából megegyező mértékben, 2013 pedig még ennél is csapadékszegényebb volt).
A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. Júniusban az 5 napos átlagok szinte az egész hónapban 5 mm–alatt maradtak, köszönhetően az eddigi legszárazabb júniusnak. A július is hasonlóan indult, majd a frontátvonulások, heves záporok és felhőszakadások hatására a hónap közepén a sokéves átlagok feletti 5 napos csapadékösszegeket regisztráltunk. Aztán a hónap vége ismét száraznak adódott, jócskán elmaradva a sokéves értékektől. Mivel az augusztus egy átlagosan csapadékos hónap volt, így az 5 napos csapadékösszegek is jobbára a szokásos közelében alakultak.
Június
A június nagyrészt csapadékszegényen telt az ország legnagyobb részén. Ezt a tartós szárazságot csak egy-egy zivatar vagy felhőszakadás szakította meg. Ezek a heves események azonban a csapadékhiányt nem enyhítették, sőt sok esetben még károkat is okoztak (jégeső, viharos szél). Június 12-ről 13-ára virradóan egy hidegfront vonult át felettünk. Ennek köszönhetően az ország legnagyobb részén hullott több-kevesebb csapadék, nyom és 17 mm közt alakultak az ekkor mért összegek.
Július
Az extrém száraz június után egy szinte átlagosan csapadékos hónap következett. Július folyamán az időszak kétharmadában volt több-kevesebb csapadék valamelyik országrészben, azonban igazán jelentős mennyiség július 11-én, illetve július 16. és 19. közt hullott az országban. A nyár második hónapjában 53 állomáson volt legalább egy olyan nap, amikor a napi csapadékösszeg meghaladta az 50 mm-t. A hónap első két napján az ország keleti, északkeleti részén volt csapadékhullás záporok, zivatarok formájában. Ezt követően kb. egy hétig tartó csapadékmentes periódus következett. Ekkor egy érkező hidegfront hatására záporok, zivatarok alakultak ki, melyeket felhőszakadás, nagyméretű jég és viharos széllökések kísértek. Július 11-én ez megismétlődött, záporok, zivatarok voltak, melyeket felhőszakadás, jégeső kísért több helyen. 16-tól egy magassági hidegörvény, majd egy hidegcsepp hatására csapadékosabb napok következtek. A zivatarokat többfelé kísérte felhőszakadás ebben a 4 napban. Ennek eredményeképp számos állomásunkon mértek 50 mm feletti napi csapadékösszeget. A napi csapadékösszeg 16-án országos átlagban meghaladta a 10 mm-t. A harmadik dekádban helyi hatások alakították időjárásunkat; így gomolyfelhős, napos idő volt, helyenként záporos csapadékkal. A hónap utolsó két napján egy-egy zivatarrendszer vonult át hazánk felett, melynek köszönhetően helyenként nagy mennyiségű csapadék hullott.
Augusztus
Augusztus első napján összesen három hullámban vonultak át hazánk felett záporok, zivatarok. A markáns hidegfront miatti csapadékhullás mellé heves zivatarok is társultak; több állomáson 70-90 km/h-t meghaladó széllökésekkel. Új napi országos széllökés rekord is született ekkor: Tiszavasvári állomásunkon 33,6 m/s (121 km/h)-ot mértünk. Augusztus 5-én az eső mellett többfelé fordult elő zápor, zivatar; az Alföldön a rendszerbe szerveződött zivatarokat felhőszakadás, jégeső és viharos szél kísérte. 8-án a főváros térségében történt hasonló: egy hosszan elnyúló zivatarlánc jött létre, melyben felhőszakadás, jégeső és viharos kifutószél is előfordult. Ezután egyhetes csapadékmentes időszak következett. 15-én ismét záporok, zivatarok alakultak ki az ország több pontján, majd 16-án egy hidegfront érte el hazánkat, intenzív csapadékhullással és viharos széllökésekkel kísérve. A front felhőzete lassan helyeződött át kelet felé, így 17-én még felhős, esős volt az idő. Ezt követően pár napig ismét nem volt csapadékhullás, majd 22-től a hónap végéig minden nap volt több-kevesebb csapadék. 23-án és 26-án is egy-egy hidegfront vonult át felettünk nagyobb mennyiségű esővel. A többi napon főleg záporok adták a csapadékot. 29-én nagy területen fordultak elő záporos-zivataros gócok, főként az ország középső harmadán.
Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!