Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2020-as ősz az átlagnál 1,1 Celsius fokkal melegebb volt, ezzel a huszonegyedik legmelegebb 1901 óta. A szeptember 1,8 °C-kal, az október közel 1 °C-kal, a november viszont csupán 0,4 °C-kal volt melegebb az 1981-2010-es normálnál. Országos átlagban az őszi csapadékösszeg megfelelt a sokévi átlagnak, az évszakon belüli eloszlás azonban nagyon egyenetlen volt. Az ősz egy csapadékban szegény szeptemberrel kezdődött, de a hónap végén helyenként jelentős mennyiségű csapadék zúdult le rövid idő alatt. A korábbi évektől eltérően az október 2020-ban különösen csapadékos volt, a szokásos mennyiség több, mint duplája érkezett. A novemberi csapadékösszeg messze elmaradt az 1981-2010-es sokévi értéktől, így 1901 óta a 7. legszárazabb november múlt el.
2020 őszén az északi országrészben találjuk a legcsapadékosabb tájakat, különösen a Bükkben hullott sok csapadék (Miskolc Berekalja: 299,7 mm). Emellett a csapadékosabb részek közé tartozott a hegyvidékek mellett a Mosoni-sík (6. ábra). Ezeken a területeken 200 mm feletti évszakos csapadékösszegek fordultak elő. A Dunántúl északi és nyugati részén, az Északi-középhegység alacsonyabb fekvésű vidékein és az Alföld északkeleti részén 150 és 200 mm közötti háromhavi csapadékösszeg jelentkezett. 150 mm alatti őszi csapadékmennyiség a Dél-Dunántúlon és az Alföldön volt. Tolna megyében és a Duna-Tisza köze déli részén fekvő meteorológiai mérőállomásokon mértünk 100 mm-nél kevesebb csapadékösszeget (Paks: 84,9 mm, Kiskunhalas: 93,5 mm).
2020 őszén hazánk legnagyobb részén az 1981-2010 normálhoz hasonló csapadékmennyiség hullott le, de a térbeli különbségek igen jelentősek voltak. (7. ábra) A Dunántúl déli tájai a normálnál jóval szárazabban (a sokévi érték < 75%-a), míg az északi- északkeleti tájak még az Alföldön is a szokásosnál csapadékosabban alakultak (125-150%). Az éghajlati normál 150–200%-a jellemezte a Kisalföldet és az Északi középhegységet. A legnagyobb csapadéktöbblet a Bükk és a Cserehát területén, a Sajó vízgyűjtőjén fordult elő. Ebben a régióban a sokévi átlag duplájánál is több csapadék hullott 2020 őszi hónapjaiban.
Országos átlagban 2020 őszén 149,9 mm csapadék hullott, ami az 1981–2010-es átlag 102%-a, tehát összességében egy átlagosan csapadékos évszak múlt el, az évszakon belüli eloszlás azonban különösen egyenetlen volt. Szeptemberben a szokásosnál 35%-kal, novemberben 68%-kal kevesebb csapadékot összegeztünk. A november különösen száraz volt, a sokévi érték alig harmada hullott le. Az október viszont nagyon csapadékosnak adódott, mivel az átlag több mint kétszerese, annak 232%-a volt országosan (8. ábra). Az őszi csapadék közel 80%-a szeptember 25. és október 15. közötti, alig három hét alatt hullott le főként az északkeleti országrészben.
A küszöbnap számok is összességében egy átlagosnál kissé csapadékosabb őszt támasztanak alá. Országosan 29 nap volt csapadékos (≥0,1 mm), ami 2 nappal több a sokévi átlagnál. 5 mm feletti csapadék 9 napon fordult elő (1981–2010-es átlag: 10 nap), míg 20 mm-nél több csapadék 2 nap adódott (átlag: 1 nap). Országos átlagban mindössze 1 havas nap jelentkezett 2020 őszén (átlag: 3 nap). A zivataros napok száma országosan 2-nek adódott, ami 1 nappal több az éghajlati normálnál.
A 2020-as ősz hónapjait a csapadékmennyiség alapján 1901-től kezdődően növekvő sorba rendeztük (II. táblázat). A november a 7. legszárazabb lett 1901 óta, míg szeptember a 40. helyre került a rangsorban. Az október ugyanakkor a 120 éves adatsorunkban már a 107. helyre került ebben a sorrendben, azaz a 14. legcsapadékosabbnak adódott. A szokásosnál jóval csapadékosabb október miatt az évszak összességében a középmezőnybe, az átlagosan csapadékos őszök közé került.
| Időszak | Sorszám |
| szeptember | 40. |
| október | 107. |
| november | 7. |
| ősz | 57. |
A 2020-as ősz hónapjait a csapadékmennyiség alapján 1901-től kezdődően növekvő sorba rendeztük (II. táblázat). A november a 7. legszárazabb lett 1901 óta, míg szeptember a 40. helyre került a rangsorban. Az október ugyanakkor a 120 éves adatsorunkban már a 107. helyre került ebben a sorrendben, azaz a 14. legcsapadékosabbnak adódott. A szokásosnál jóval csapadékosabb október miatt az évszak összességében a középmezőnybe, az átlagosan csapadékos őszök közé került.
2020 őszének csapadékösszege átlagos, kevéssel az átlag felett alakult (+2%). Az illesztett trend ugyanakkor 1901-től 10,7%-os csökkenést mutat (9. ábra).
A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. Az átlagosan csapadékos ősz ellenére jól látszik a csapadék időbeli eloszlásának szélsőségessége. Látszik, hogy szeptember első két dekádjában és egész novemberben nagyon száraz időjárás uralkodott hazánkban. Az 5 napos összegek ekkor gyakorlatilag még az 5 mm-t sem érték el. Szeptember utolsó dekádjában és október folyamán már volt értékelhető mennyiségű csapadék országos átlagban. Ekkor jórészt a sokévi érték feletti 5 napos csapadékösszegek jelentkeztek. Az ötnapos csapadékmennyiség országos átlaga 2020. október 9. és 12. között azonban jóval meghaladta az 50 mm-t is.
Szeptember
Szeptemberben a csapadékösszeg országos átlaga 35,4 mm volt, ami az 1981–2010-es átlag 65%-a. Ezzel a 40. legszárazabb szeptember múlt el 1901 óta. Leginkább a Duna-Tisza köze déli részén maradt el a hónap csapadékmennyisége a sokévi átlagtól, ahol az 1981-2010-es normálnak csupán 30%-a hullott le. Az országban átlagoshoz közeli csapadék a Kisalföldön és az északkeleti országrészben, a Bodrogközben és a Nyírségben volt. A szokásosnál akár 20-40%-kal több csapadék volt a Mosoni-síkon és északkeleten a Tisza közelében fekvő mérőállomásokon. Országos átlagban 6 csapadékos nap volt, ami 2 nappal elmarad az 1981–2010-es átlagtól. A zivataros napok száma országosan 8-nak adódott (1981–2010-es átlag: 1).
Október
2020 októberének csapadékösszege országos átlagban 98,6 mm volt, amivel 1901 óta a 14. legcsapadékosabb október lett. Az 1981-2010-es sokévi átlag több mint duplája hullott le (232%) országos átlagban. A legnagyobb csapadéktöbblet (a sokévi átlag 280-300%-a) az északi - északkeleti országrészre, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyére koncentrálódott. A sok csapadék hatására több vízfolyáson (a Sajó, Bódva, Hernád vízrendszerében és az Ipoly folyón is) árhullám alakult ki. A jelentős mennyiségű csapadék október folyamán több, egymás után kialakuló mediterrán ciklon eredményeként érkezett. A legkevesebb csapadék a Mezőföld déli részén jelentkezett, de itt is a sokévi értéknél közel 10-20%-kal több. A hónap közepén már havazott. Kékestetőn a legnagyobb hóvastagság október 15-én 7 cm volt.
November
A havi csapadékösszeg országos átlagban mindössze 15,9 mm volt, ami messze elmaradt az 1981-2010-es sokévi értéktől, így 1901 óta a 7. legszárazabb november múlt el. A tartós hideglégpárna miatt jellemzően csupán ködös szitálásból származott a csapadék. Somogy, Veszprém és Vas megye nagy részén 5 mm alatt maradt a havi csapadékösszeg. A Tiszántúlon és a Zempléni-hegységben közel 20 mm mennyiségű csapadék adódott. Még a legcsapadékosabb északkeleti hegyvidéki tájakon (Mátra, Bükk) is csak alig haladta meg az összegzett csapadék a 30 mm-t. Az országos csapadékösszeg csupán a harmada (32%) volt az 1981–2010-es értéknek. A legtöbb csapadékot Heves megyében összegeztük, míg a legnagyobb aszály a Dunántúlon alakult ki. Országos átlagban összesen 9 csapadékos nap adódott, ami 1 nappal elmaradt az 1981–2010-es értéktől. A hónap utolsó napjaiban az északkeleti országrész hegyvidéki területein havazott. A hóréteg legnagyobb vastagsága Miskolc Tűzoltóság állomáson november 30-án 11 cm volt.
Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!