A téli csapadékösszegek országos eloszlását mutatjuk be a 6. ábrán. A legmagasabb értékeket a Szatmári-síkságon és a Börzsönyben találjuk. A legtöbb csapadékot Tiszabecs állomáson összegeztük (188 mm). A legkevesebb csapadék Vas megyében hullott: Szentgotthárd Farkasfa állomáson mindössze 41 mm érkezett. Az országos átlagos téli csapadékösszeg igen alacsony, összesen 82 mm-nek adódott.

Országos átlagban 2018/2019 telén a megszokott csapadékmennyiségnél 27%-kal kevesebb hullott le. Az északi és a keleti határaink mentén a sokévi értékkel közel megegyező csapadékmennyiség (80-100%) érkezett a tél folyamán. Ezzel szemben a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén a 1981-2010-es átlagérték felét, míg Vas és Somogy megyében annak alig 40%-át összegeztük ebben az időszakban (7. ábra).

A legtöbb csapadék 2018 decemberében hullott (35 mm), mely a sokévi átlag 74%-át jelentette (8. ábra). A 2019 januárban érkező 34 mm azonban a sokévi átlaggal közel megegyező volt (103%), míg a februári 13 mm csupán az 1981-2010-es normál 41%-át adta. Ezzel a legszárazabb februárok rangsorában a 2019 évi február a 17. helyre került. Végeredményben a 2018-2019-es tél a 28. legszárazabb volt 1901 óta (II. táblázat).

A három hónapos időszakban 33 csapadékos nap (r ≥ 0,1 mm) jelentkezett, mely 3 nappal több, mint a normálérték (30 nap). Havas napból 17 napot számoltunk országos átlagban (normál: 17 nap), ezen kívül 22 hótakarós napról is beszámolhatunk.

Az elmúlt telek éves csapadékösszegéhez illesztett exponenciális trend továbbra is enyhe emelkedést mutat (9. ábra) 1901 óta, azonban ez nem jelent 90%-os megbízhatósági szinten szignifikáns változást.

A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. Decemberben és januárban olykor-olykor még hullott némi csapadék, de az 5 napos átlagok gyakran a 10 mm–t sem érték el, tehát jelentős csapadék nem érkezett. Az évszak során februárban köszöntött be egy tartósan csapadékszegény időszak, amikor egyáltalán nem vagy csak minimális mennyiség érkezett. A csapadék decemberben és januárban hó formájában hullott, mely megvédte a leghidegebb időszakokban a fejlődő növényeket, és a talaj is némi vízbevételhez jutott. Februárban azonban az enyhe időjárás mellett az átlagosnál jóval kevesebb csapadékot jegyeztünk, és olykor szél is szárította a talajokat.

Megjegyzés:

A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!