A tavasz után a nyár is melegebb volt a szokásosnál és a térbeli és időbeli szélsőségek ellenére országos átlagban a sokévi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 21,8 °C-nak adódott, ami 1,6 °C-kal haladta meg az 1981–2010-es normálértéket és ezzel a 7. legmelegebb nyár volt 1901 óta. Az idei nyár során összesen három alkalommal adtak ki másodfokú hőségriasztást (július 30 és augusztus 5, augusztus 7-10. és augusztus 21-23.). A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 201,6 mm volt, mintegy 2%-kal több, mint az 1981-2010-es normál. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott, ugyanakkor az északkeleti országrészben augusztusra már csapadékhiány alakult ki.
Összességében 2018 nyarán átlagos mennyiségű csapadék hullott. A nyári hónapok csapadékösszege 201,6 mm volt, ami a sokévi átlag 102 százaléka. Az országos átlag azonban elfedi azt a tényt, hogy térben és időben olykor igen koncentráltan érkezett a csapadék egy-egy régióba. Különösen csapadékos időjárás jellemezte júniusban a Bükk-hegységet és Vas megyét. Bánkúton 24 óra alatt több havi csapadékmennyiség, 173 mm zúdult le június 10-én. Az idén nyáron a Bakonyban és az Alpokalján 300 mm-nél is több eső esett (6. ábra), míg az északkeleti országrészben a csapadék mennyisége nem érte el a 100 mm-t. A nyári csapadékösszeg maximuma 427 mm volt, melyet Bakonybélben mértünk, míg a legalacsonyabb csapadékmennyiséget (74,6 mm) Tiszabercel állomáson összegeztük.
Az átlagosnál egyértelműen csapadékosabb volt a Balaton-felvidék és a Bakony térsége. Az átlagosnál szárazabb területnek adódott a Bodrogköz és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területe, ahol több, mint 30%-kal kevesebb csapadék hullott a nyár folyamán (7. ábra), mint általában.
Ahogy 8. ábránkon is jól látható, júniust kivéve a további két nyári hónapban többé-kevésbé elmaradt a csapadékmennyiség a sokévi átlagtól. Míg júniusban a megszokott összegnél 32%-kal több hullott le, addig júliusban 8%-kal, augusztusban pedig már 24%-kal volt kevesebb, mint a sokévi átlag. Összességében az idei nyár az 53. helyezést kapta az 1901-től kezdődő, 118 tagból álló legcsapadékosabb nyarak idősorában (II. táblázat).
| Időszak | Sorszám |
| június | 27 |
| július | 65 |
| augusztus | 77 |
| nyár | 53 |
Nyáron országos átlagban 30 csapadékos napot jegyeztünk (napi összeg ≥ 0,1 mm), míg a normál 28 nap. A Kékestetőn összesen 47 napon jegyzetek fel esőt és itt volt a legtöbb jégesős nap (5 nap). Zivataros napból 19 fordult elő országos átlagban, mely 8 nappal több, mint a normálérték (11 nap). A legtöbb zivataros napot az idei nyáron a Pest megyei Diósd állomáson jegyeztük (38 nap).
A nyári csapadékösszegek idősorát tekintve 2018 nyara az átlaghoz igen közeli maradt. A 9. ábrán látható, hogy az országos nyári csapadékösszegekhez illesztett exponenciális trendvonal alapján nem azonosíthatunk statisztikailag szignifikáns változást.
A talaj vízbevételének szempontjából az országos átlagban vett 5 napos csapadékösszegeknek nagy jelentősége van, melyet a 10. ábra szemléltet. A száraz időjárású április és május után, júniusban újra az átlagosnál több csapadék érkezett, mely a korábbi hiányokat a talajban átmenetileg képes volt pótolni. Július során már csak rövid periódusban haladta meg a sokévi átlagot a csapadékmennyiség. A július végén megerősödő anticiklon hatására még augusztus első felében is elmaradt a csapadék a szokásostól. Majd a nyár legvégén egy markáns frontálzóna hozott a lehűlés mellett újra jelentős mennyiségű esőt.
Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!