A téli csapadékösszegek országos eloszlását mutatjuk be a 6. ábrán. A legmagasabb értékeket a délnyugati határszélen és két hegyvidéki területeken: a Mátrában és a Bükkben jegyeztük (200 mm felett). A legkevesebb csapadék az Ipoly mentén, a Gerecse keleti részén és a Zsámbéki-medencében hullott (100 mm alatt). Az országos átlagos téli csapadékösszeg 159 mm-nek adódott.

Országos átlagban 2017/2018 telén a megszokott csapadékmennyiségnél 42%-kal több hullott le.
A legnagyobb területeken a sokévi csapadékmennyiség 120-160%-a hullott le hazánkban a tél folyamán. Az 1981-2010-es átlaghoz közeli csapadékot figyelhetünk meg (100-120%) a Kisalföldön és Közép-Dunántúlon. Az átlagosnál alacsonyabb értékek (<100%) Komárom-Esztergom és Nógrád megyében jelennek meg (7. ábra).

Az évszak hónapjait tekintve (8. ábra) a februárt emelhetjük ki, amely csapadékban igen gazdag volt, az 1981-2010-es átlag több, mint kétszerese, országos átlagban 69 mm hullott le, ezzel a 9. legcsapadékosabb februárnak számít a mérések kezdete óta (II. táblázat). 2017 decemberében is az átlagosnál több csapadék hullott (1981-2010-es átlag 141%-a), az országos átlagban 66 mm-rel a rangsorban a 21. legcsapadékosabb december volt. A januári csapadékmennyiség (24 mm) egynegyeddel maradt el a sokévi átlagtól. Összességében az idei tél a 17. legcsapadékosabb volt 1901 óta, igen hasonló a 2015/2016-os télhez.

A három hónapos időszakban 39 csapadékos nap (r ≥ 0,1 mm) jelentkezett, mely – a fentieknek megfelelően – magasabb, mint a normálérték (30 nap). Havas napból 22 napot számoltunk országos átlagban (normál: 17 nap), ezen kívül 19 hótakarós napról is beszámolhatunk.

Az elmúlt 117 év teleinek éves csapadékösszegéhez illesztett exponenciális trend továbbra is enyhe emelkedést mutat (9. ábra), azonban ez nem jelent szignifikáns változást.

A talaj szempontjából az országos átlagban vett, 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. December első fele csapadékban igen gazdag volt. Az évszak során december közepétől január végéig tartott egy csapadékszegény időszak. Február elejétől a második dekádig a szokásosnál jóval több csapadék hullott. A sok csapadék jellemzően enyhe időben, eső formájában érkezett, így a talaj jelentős vízbevételhez jutott. Február utolsó dekádjában a hőmérséklet jelentős csökkenése mellett újra az átlagosnál kevesebb csapadékot jegyeztünk.

Megjegyzés:

A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!