A tavasz után a nyár is melegebb és kissé szárazabb volt a szokásosnál. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 22 °C volt, 1,7 fokkal haladta meg az 1981-2010-es normálértéket. 1901 óta az idei nyár az 5. legmelegebbnek adódott 2003, 2012, 2015 és 2007 nyara után. A három komoly hőhullám során több új napi rekord született, míg az átvonuló időjárási frontok heves szélviharokkal, felhőszakadásokkal, jégesővel jártak. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 163,8 mm volt, mintegy 17%-kal kevesebb, mint az 1981-2010-es átlagos összeg. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott. A délkeleti országrészben, illetve a Dunántúlon a Dráva, és a Zala mentén csapadékhiányt detektáltunk. A globálsugárzás összeg az ország egészén magasabbnak adódott az előző évekhez képest.
Összességében 2017 nyara szárazabb volt a szokásosnál. A nyári hónapok csapadékösszege 163,8 mm volt, ami a sokévi átlag 83 százaléka, 30 mm-rel esett kevesebb az 1981-2010-es normálértéknél (193 mm). Az országos átlag azonban elfedi azt a tényt, hogy térben és időben olykor igen koncentráltan érkezett a csapadék egy-egy régióba. Bükkzsércen és Csarodán a nyár folyamán kétszer esett 24 óra alatt 50 mm-nél több csapadék Az északkeleti országrészben, a Börzsönyben, a Balaton térségében és a nyugati határ közelében 200 mm-nél is több eső esett (6. ábra), míg a délkeleti határnál nem érte el a 100 mm-t. A nyári csapadékösszeg maximuma 343,8 mm volt, melyet Csarodán mértünk, míg a legalacsonyabb csapadékmennyiséget (86 mm) a Bajai Járáshoz tartozó Dávod állomáson összegeztük.
Csapadékban gazdagabb volt a Felső-Tisza-vidéke, és a Balaton medencéje, míg átlagosnál szárazabb területnek adódott az Alföld déli része, a Tisza-tó környéke, a Kisalföld, és a Dráva mente (7. ábra).
Ahogy 8. ábránkon is jól látható, mindegyik nyári hónapban többé-kevésbé elmaradt a csapadékmennyiség a sokévi átlagtól. Júniusban a megszokott összeg 83%-a hullott le, de júliusban már csak 3%-kal volt kevesebb. Augusztusban azonban már közel egyharmaddal hullott kevesebb eső, mint a sokéves átlag. Összességében az idei nyár a 37. helyezést kapta az 1901-től kezdődő, 117 tagból álló legszárazabb nyarak idősorában (II. táblázat).
Időszak | Sorszám |
június | 42 |
július | 55 |
augusztus | 39 |
nyár | 37 |
Nyáron országos átlagban 23 csapadékos napot jegyeztünk (r ≥ 0,1 mm), míg a normál 28 nap. Sopron Muck-kilátónál összesen 39 nap jegyzetek fel esőt és itt volt a legtöbb jégesős nap (4 nap). Zivataros napból 14 fordult elő országos átlagban, mely 3 nappal több, mint a normálérték (11 nap). A legtöbb zivataros napot az idei nyáron a Vas megyei Peresznye állomáson jegyeztük (35 nap).
A nyári csapadékösszegek idősorát tekintve 2017 nyara nem volt különösen száraz (9. ábra), 2003-ban, 2012-ben, 2013-ban és 2015-ben is nagyobb volt az elmaradás az 1981-2010-es átlagtól, ha csak az ezredforduló utáni nyarakat tekintjük.
A talaj vízbevételének szempontjából az országos átlagban vett 5 napos csapadékösszegeknek nagy jelentősége van, melyet a 10. ábra szemléltet. A leghosszabb ideig júniusban maradt el a sokévi átlagtól a csapadék, míg a hőhullámok után érkező frontok rendre az átlagos mennyiség dupláját, július végén többszörösét hozták. A legtöbb csapadékmentes napot augusztusban figyeltük meg.
Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!