Az idei nyár a tavalyival ellentétben újra bővelkedett az igazán embert próbáló hőhullámokban. Az idei volt 1901 óta a 4. legmelegebb nyár. Az évszakos csapadékösszeg a szokásos mennyiség mindössze kétharmadának adódott, mely a hőhullámokkal tarkított nyári időszak aszályhelyzeteit csak súlyosbította. Főleg az évszak első hónapja volt nagyon száraz, az idei volt 1901 óta a 6. legszárazabb június. A július szintén szárazabb volt a megszokottnál, a nyár utolsó hónapja pedig igen szélsőséges csapadékeloszlást hozott mind térben, mind időben.
Jelentős területi eltérések adódtak az évszakos csapadékösszegekben (6. ábra). Jellemzően 100-175 mm közötti mennyiségeket jegyeztünk, ugyanakkor előfordultak ennél sokkal magasabb és alacsonyabb értékek is. 225 mm-t meghaladó mennyiségű eső esett például a Bükk és a Mátra területén, míg a Nyírség egyes részein a 75 mm-t sem érte el az átlagos évszakos összeg.
A megszokott mennyiségeknél jellemzően kevesebb eső esett idén nyáron (7. ábra). Az országos átlagos csapadékösszeg hozzávetőleg 130 mm volt, ez a szokásos mennyiség mindössze kétharmada. Az egyes hónapok, jellemzően az augusztusi csapadék igen szélsőséges eloszlása az évszakos átlagok között is megmutatkozik. A Dunántúl nyugati részén jellemzően a megszokott mennyiség 40-70%-a hullott le, de ennél is nagyobb volt a csapadékhiány az ország északkeleti sarkán: itt sokszor a normál 40%-át sem érték el a jegyzett értékek. Pozitív anomália elszórtan jelentkezett, például Budapest, Gyula, a Tisza-tó és az Északi-középhegység területén, illetve Kalocsa környékén a megszokott mennyiség több mint 115%-át mértük.
Ahogy 8. ábránkon is jól látható, jelentős csapadékhiánnyal telt a június és július hazánk területén. Júniusban a megszokott mennyiség mindössze 41%-a hullott le, mellyel az idei június a 6. legszárazabb június lett 1901 óta (II. táblázat). A szárazság júliusban is folytatódott, ekkor a normál 66%-át jegyeztük országos átlagban. Az augusztusi átlag a normál 104%-ának adódott, ugyanakkor megjegyezzük, hogy az ország egyes tájegységei között jelentős különbségek alakultak ki, melyről bővebben a 2015. augusztus havi visszatekintőben olvashatnak. Összességében az idei nyár szárazabb volt a megszokottnál, a normál 68%-ával ez volt a 96. legcsapadékosabb, azaz a 20. legszárazabb nyár hazánkban 1901 óta.
A megszokottnál kevesebb csapadékos napról számolhatunk be: 22 csapadékos napot jegyeztünk idén (r≥0,1 mm), míg a normál 28 nap. Zivataros napból 9 fordult elő országos átlagban, mely 2-vel elmarad az átlagtól (11 nap).
Időszak | Sorszám |
---|---|
június | 110 |
július | 89 |
augusztus | 45 |
nyár | 96 |
A nyári csapadékösszegek hosszú idősorát tekintve a 2015-ös nyár a szárazabbak között foglal helyet az 1901-től számított rangsorban (9. ábra).
A talaj szempontjából az országos átlagban vett 5 napos csapadékösszegeknek van jelentősége, melyet a 10. ábra szemléltet. Az évszak első hónapja nagyon száraz volt, pedig az 1981-2010 közötti normálidőszak szerint ez szokott lenni az év legcsapadékosabb hónapja. A július szintén jellemzően a normál alatti értékeket hozott, augusztusban azonban azt jelentősen meghaladó értékek is jelentkeztek. Agrometeorológiával kapcsolatos írásaink és elemzéseink honlapunk agrometeorológiai oldalán érhetők el (www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/).
Megjegyzés:
A fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, a megjelenített adattartalom hivatalos igazolásban nem használható fel!